Az egyesület megszűnése


Azzal kezdődött, hogy tavaly két dolgot is elszúrtam az egyesületi könyvelésben.

Egyszer a tavalyelőtti 1%-os támogatás helyett a tavalyiról számoltam el, ezért az APEH egy évre kizárta az egyesületet a támogatható egyesületek köréből.

A második: nem olvastam az új civil törvény ( vagy egyesületi törvényt), és nem adtam le a Bírói Hivatalnak a közhasznúsági jelentésemet. Ezt pótlólag be kellett vigyem az ügyészségre.

Ahogy áttekintettem az új rendelkezéseket, láttam, hogy ma már csak hivatásos könyvelő viheti az ügyeket. Évi 40 000 menne a könyvelőnek, maradna 30-40 000 költeni, amit úgyis az iskolára költenénk, eldöntöttük hát, hogy átadjuk az eszközöket, könyveket, stb. az iskolai alapítványnak, és oda kérjük a további támogatásokat is, az egyesületet pedig megszüntetjük.

A Kapcsoskönyvet magánvállalkozóként fejlesztem tovább, minden más mehet tovább az iskolai alapítvány alatt.

Hogy jutottunk el idáig?
Kezdetben volt egy kockás füzetünk, amibe beírtuk a Széchenyi körúti ált. isk. felsőseinek névsorát, odaírtuk ki fizette be a közös felszerelés árát, így negyedannyi pénzért négyszer annyi felszerelést vásárolhattunk, mint, ha mindenki külön vett volna magának egy rajzfelszerelést. (Hisz nem kellett 240 ecset, filctoll, színes ceruza készlet, rajztábla, elég volt mindenből 36.) Ami ráadásul mindig ott volt az órán. Névleg a szülői munkaközösség szedte, valójában én. Az egész bizalmi alapon működött. Nem kértem számlákat, felírtam, mire mit költöttem. Már, amit felírtam. (Mert ugye lát valamit az ember, megveszi, majd holnap beírja.) Volt anyag, eszköz, volt egy jó helyekről összegyűjtött program, néhány gyerek délután is visszajött rajzolni, festeni, de főleg linót metszeni. A város fizette a szakkörvezetői díjat, volt pénz anyagra, eszközre is. Aztán megszűntek a szakkörök. A városi TV riportere mosolyogva kérdezte Boldizsár barátomat: "De ugye a Szávai Pista szakköre nem fog megszűnni? Persze hogy nem." Aztán persze, hogy megszűnt, de utólag megköszöntem nekik, mert egyesületté alakultunk, a kockás füzet helyét átvette a főkönyv, Urbán Viki anyukája bekönyvelgette a számlákat.

Ekkor már egyszerűen nem lehetett abbahagyni a péntek délutáni együttléteket, biciklitúrákat.  Ettől kezdve ingyen tartottam a foglalkozásokat, mert ez már kissé baráti kör volt, a barátaitól pedig nem kér pénzt az ember. Meg ugye később majd sokszorosan megtérül.

Egyre szebb képek születtek, a vállalatok is kezdtek támogatásokat adni. Cserébe képeket, metszeteket adtunk, játszóházakat tartottunk. Nőttek a bevételeink, a felszereltségünk egyre komolyabb lett, a miénk volt Szolnokon a harmadik AT számítógép, 100 MB Winchesterrel!!! ( Ezt bizony az egyesület nélkül nem tudtam volna megvásárolni. tehát megkezdődött a megtérülés.). Kiadtuk a Metsszünk együtt linót könyvet, a Vizuálpedagógiai Kapcsoskönyv Cd-t, úgy gondoltuk, ez még alapszabály szerinti tevékenységünk, tehát adómentes. Költségeink maradtak az anyag-eszközvásárlásnál, gépkocsi költség elszámolásnál.

Aztán 1999-ben kiderült, hogy minden évben elnökségi, ellenőrző bizottsági ülést kell tartani, az eszközeinket évente leltározni, amortizációs kulcsokat meghatározni.. és még vagy harminc teendő. Naprakészen kellene követni a törvényi változásokat.

Nem tudom követni, Gábor sem tudja. Dénes sem az a fajta. Más sem. Eddig bíztunk abban, hogy csak van annyi józan ész a hivatalokban, hogy tudják: az ilyen kis egyesületektől nem várható el a cégszerű működés. Nem bízhatunk tovább, úgyhogy ezentúl az iskolai alapítvány végzi a számlázást, könyvelést,  fizetett könyvelő kínlódik a cégszerű működtetés problémáival.

 

Tetszik ˇ

ˇ Megosztom

Tibor Turai, Inci Gojszáné, Balog Mária és további 18 ember kedveli ezt.

12 megosztás

ˇ  Marik Ágnes Jelen esetben a "Tetszik" gomb nem tetszésnyilvánítás, hanem megosztás az ismerőseimmel. Hátha olvassa olyan városvezető, aki maga is Metszőkörös volt vagy legalább látott metszőkörös kiállítást a város jeles közintézményeiben, kórházaiban stb, és nem hagyja jogszabályok és bürokrácia miatt elveszni ezt a több évtizedes munkát. Hátha van a városnak egy könyvelője...

19 órája ˇ Tetszik ˇ 1

ˇ  

ˇ  István Szávai Nem fog elveszni a munka. Csomor Gabi jobban összetart egy csoportot, ha megszűnne a vizu a nyag nyomógép, meg a dúcok Diniéknél lesznek, bármikor nyomhatunk róluk. én meg dolgozom ezerrel a Kapcsoskönyvön. Az Iparművészeti Egyetemtől kaptam hozzá egy nagyon komoly szakmai segítséget. Néhány év múlva talán a képeslapok kiadása is megtörténhet.

19 órája ˇ Tetszik ˇ 3

ˇ  

ˇ  Oravecz Márta Szomorú. Az elhívatott pedagógusok, a lelkes diákok, a segítő szülők tartják össze az oktatást. Vajon meddig?

17 órája ˇ Tetszik ˇ 1

ˇ  

ˇ  András Ecsédi Szomorú! Ebbe az iskolába jártam általánosba, tanított is Pista bácsi, voltam is metszőkörös túrán, csináltam is linókat, a mai napig őrzöm, pedig nagyon gagyi lett, de nekünk akkor az volt a csoda......

17 órája ˇ Tetszik

ˇ  

ˇ  Péter Dobóczki Hatalmas Respect Pista bá-nak,és a támogatóinak!!

17 órája ˇ Tetszik

ˇ  

ˇ  István Szávai Ha látnátok Csomor Gabit a gyerekeivel a rajzteremben, nem azt éreznétek, hogy elmúlt valami, hanem, hogy kezdődött valami új. Majd ezt megírom részletesebben is.

17 órája ˇ Tetszik ˇ 6

ˇ  

ˇ  László Kovács Szávai István egy olyan ember, egy olyan tanár akire még ennyi idő után is szívesen emlékezek. Össze tudta fogni a gyerekeket, fel tudta kelteni az érdeklődésüket a rajz iránt, át tudta adni a saját lelkesedését. Kevés ilyen ember van ebben a nemtörődöm nihilista világban.

16 órája ˇ Tetszik ˇ 4

ˇ  

ˇ  Lévai Csilla ...a "linóélmény" a festékszag, miegymás ...ez beleívódik a lelke mélyéig...ez nem lehet megakadályozni ...ez VAN ...csak tudom

16 órája ˇ Tetszik ˇ 1

ˇ  

ˇ  Viola Vago Ne már! Itt mindig tudtam, hogy jó helyre megy az 1%-om, senki nem fogja ellopni, a gyerekekre fordítódik.Az iskolai meg a közös lesz, ami ki tudja hova kerül.

15 órája ˇ Tetszik

ˇ  

ˇ  Renata Szep Nekem az volt a legnagyobb dícséret a 8 év alatt, amit Tanár Úrtól kaptam egy fát ábrázoló grafit rajzomra! Ez az egyik legmaradandóbb élményem Sokáig őriztem, de mégis elkallódott Jó neked András Ecsédi, hogy meg van még a linód!
Én remélem, hogy tényleg nem szűnik meg semmi a szakkörből!

11 órája ˇ Tetszik

ˇ