Vissza a törzsfeladatokhoz

Mértani testek rajza. A távpontok (Tapasztalati bevezetés)

Cél: perspektív tanulmány előkészítése.

A perspektív rajzot két módon vezethetjük be. Általában előre vesszük az elméletet, megtanulunk néhány szerkesztő eljárást, és ez után számítjuk be a látvány utáni rajzolásnál a vonalak összetartását. Jobb képességű osztályokban megfordíthatjuk a sort. A távlattan szabályainak felismerését korábban már előkészítgettük, részben ötödik-hatodikban, részben a kocka rajzolásánál. A jobb rajzolók néhány mondatból, néhány vázlatból megértik. A gyengébbeknek viszont nagyon nehéz feladat. Több változatban próbálkozhatunk.

Előkészítés: Fonalak, falitáblák kihelyezése.

Az óra leírása

A/ változat. Nagy drót mértani testek távpontjainak megkeresése.

A legegyszerűbbnek tűnik, de a gyerekeknek a legnehezebb. Inkább csak rajziskolában alkalmazzuk, vagy hagyjuk meg a kiskaput: aki belezavarodik, tegye félre a spárgát, és rajzoljon csak az ellenőrzés eddig tanult módszereire hagyatkozva.

Körberakott padok. A modell nagy drótkocka és téglatest, vagy nagy dobozcsoport.

Táblai magyarázó rajzzal kezdem:

Korábban is tapasztaltuk már hogy a kocka távolodó élei a szemsíkunkon találkoznak. Ha megállunk egy vasúti sín mellett, azt látjuk, hogy a sínszálak, a fasor teteje, az árokpart mind egy pontban találkozik.

Ha oldalról nézzük akkor feltűnik még egy távpont.

 

 

Az egymással párhuzamosan elhelyezkedő testek távolodó élei mind ebbe a két távpontba tartanak. Ha azonban kissé elfordítjuk az egyik kockát, akkor ennek már két másik távpontot kell kijelölnünk.

Az elforduló kocka egyik távpontja közeledik a kockához, a másik távolodik tőle, míg csak egy marad, a másik a végtelenbe vész.

Ez az egy, illetve a két iránypontos perspektíva.

Egyelőre többet nem is tanulunk róla, most csak segédeszközként fogjuk használni, a modell pontos megrajzolásához.

Figyeljük meg modellünket! Próbáljuk megfigyelni először azt, hány távpontot látunk.

Azután azt, hol látjuk ezeket?

Ehhez segédeszközt is használhatunk. Ha egy spárgát kifeszítünk egy távolodó vonal mentén, a távpont valahol ezen lesz. A szemmagasságunkban megfogva a spárgát, és ide - oda mozgatva a két él között, megkereshetjük a két él látszólagos találkozási pontját.

Most, hogy már tudjuk, nagyjából hol lesz a távpont, készítsünk egy halvány tömegvázlatot modellünkről, a háttérrel együtt! Úgy helyezzük el a kockát, hogy kiférjen a távpont is!

Pontosan helyezzük el a hátteret!

Keressük meg a távpontokat, és vezessük össze a távolodó vonalakat!

Vigyázzatok, mert a tudat megint ösztönösen szétválasztja a különálló dolgokat! A padok alját legtöbben külön rajzolják, pedig takarásban látják.

Ha kész a vázlat, jöhet a pontosítás, erősítés. Ha valakinek nem sikerül, vigyen el egy kis kézi modellt, és azt rajzolja meg.

 

 

 

 

181. Ábra A szerkezet itt is rossz, de a vonalfejlesztés biztató.

182. Ábra Egy teljes kudarc.

 

 

 

Két jobb megoldás.

 

 

 

 

183. Ábra Ez pedig Tamás - az órát követő szakkörön készült munkája.

 

 

 

 

B. változat. Asztali modellek rajza

Elhelyezkedés: Négyes csoportok. Középen, rajztáblán a modell.

A bevezetés után asztali modellt rajzolunk.

Kis modellünkön megkeressük a főpontot.

Megrajzoljuk halványan a tömegvázlatot, majd külön oldjuk meg az egyes lapokat.

Ezután elfordítjuk a rendszert, és jöhet a két távpontos perspektíva.

Esetleg kiadhatjuk csoportmunkába is, mindenki keresse meg a titkát, hogyan lehet pontosan megrajzolni a modellt! / Aki nem vállalja, addig folytassa félbehagyott munkáit! /

A leggyengébb rajzolók " ha nem értik a problémát" rajzoljanak nyugodtan egy újabb kockát, a távpontok nélkül, nekik most csak a háttér megrajzolása lesz az új feladat.

 

 

 

C. változat. Tapasztalati bevezetés külső térben.

Iránypontok megfigyelése külső térben.

Többféle módon vezethetjük fel a feladatot. (Lásd 6. o.) A reneszánsz tanoncot valószínűleg kiültették volna, hogy rácsos kereten át figyelve a látványt, négyzethálós papírra rajzolja meg a képet. A módszer elvileg nem rossz, de kissé körülményes. A fejet rögzíteni kell, mert másképp a gyerek eltéved a kockák között. Készíthetünk először benn a teremben egy "puskát".  A táblára felrajzolom a kinn elénk táruló látványt, megbeszéljük az arányait. A távpont fogalmát, helyzetét. Mindig a szemmagasságunkban kell keresnünk. Elkészítjük a kis vázlatot, aztán lenn jöhet ugyanez élőben.

Technikák: Ceruza

Szemléltetés: táblai rajz

Modell: Nagy drót kocka, illetve kis polcsor modell. /4 gyerekre egy modell/

Eszköz: fonal az ellenőrzéshez

Várható nehézségek:

Újra meg kell küzdjünk az elemi hibákkal. Vonalkezelési problémák, az alapvízszintes, a tömegvázlat elhagyása, stb.

Továbblépési lehetőségek

Készíthetünk további vonalas rajzokat egyre nehezebb beállításokról, vagy tónusos tanulmányokat. Általában a kettőt összevonom, és egyéb szögletes testek tónusos rajza jön.

 

 

Mértani testek tónusos rajza AF 48

Cél : Látvány utáni tanulmány. A fokozatos tömegvázlat építés gyakorlása.

Előkészítés: Pad és modellrendezés.

A modelleket a szünetben helyezzük el, négyes csoportok kapnak különböző nehézségi fokú beállítást. A modellek alappapírra kerülnek, úgy helyezem el, hogy a négy gyerek mindegyike kissé oldalról lássa a beállítást.

Másik lehetőség, a gyerekek maguk szednek össze maguknak egy-egy beállítást.

A csoportok megalakítását rájuk bízzuk, vagy átrendezzük kissé a csoportokat.

Az óra leírása

Már eddig is előfordult, hogy az óra végén jelzésszerű tónusokat raktunk fel. Most viszont eleve a  fényképszerű  rajz igényével kezdjük a vázolást, azaz nagyon halványan vázolunk, ha kész, radírral finoman eltüntetjük a felesleges vonalakat, ezután kezdjük a tónusok felrakását.

A vonalvázlat elkészítése / Mivel időnként előfordul, hogy hosszabb, nem ábrázoló jellegű munka után visszatérve a látvány utáni rajzhoz, újra fel kell elevenítsük a rajzfejlesztés szabályait, itt egy ilyen órát írok le. Pályakezdő kollégák valószínűleg nehezen hiszik el, hogy hetedikben ilyen alapossággal kell megtartani ezt az órát egy jó képességű gyerekcsoportnak, de a minden manuális műveltség híján lévő video nemzedék sajnos ezt igényli./

A mai órán ismét visszatérünk a látvány utáni rajzoláshoz. Akinek ezzel nehézsége szokott lenni, a lap felső sarkába készítsen egy kis bemelegítő rajzot! /Fokozatosan engedd a kezed a papírra, vállból rajzolt, lendületes, végighúzott, fokozatosan erősödő vonalkötegeket rajzoljatok!/

Ismerkedjünk meg most a beállítással! Úgy rendeztem el, hogy egyikőtök se lássa vízszintesnek a vele szembeforduló oldal alapélét.

Győződjünk meg erről tapasztalati úton is. Húzzunk a lap alján egy vízszintest, erre fogjuk rárendezni a beállítást! Emeljük magunk elé a ceruzátokat, nagyjából a látvány hozzánk legközelebb eső sarka elé! A ceruzára nézünk ugyan, de mögötte azért homályosan látjuk a beállítást is. Ha a ceruza a helyén van, állítsuk ferdére jobbra is, balra is. Billegtessük a ceruzát, a kitérések egyre kisebbek lesznek, keressük meg a vízszintes helyzetét. Csak a ceruzát figyeljük, ne törődjünk a beállítással! Ha már vízszintes helyzetű a ceruzánk, pillantsunk rá a ceruza fölött a látványra. Most a ceruzánkat látjuk homályosan, de azért így is mutatja a vízszintes irányt. Figyeljük meg, milyen szögben indul el a látvány szélétől a legközelebbi test alapvonala! Rajzoljuk be nagyon halványan, hisz ez még csak egy irány, nem valószínű, hogy pont ide fog esni.

Most már tudjuk, nagyjából milyen irányba emelkedik el a lapunkra rajzolt vízszintestől az alapvonal. Mielőtt az emelkedés szögét pontosítanánk, rajzoljunk egy halvány, hozzávetőleges tömegvázlatot. Ehhez válasszunk egy mértékegységet, például az egyik hasáb függőleges élét, mérjük le, hányszor kell ráférjen a beállításra vízszintesen illetve függőlegesen.

Rajzoljuk meg a hozzávetőleges befoglaló forma körvonalait.

Most már bevázolhatjuk a legközelebbi test tömegvázlatát., ha ehhez viszonyítva rajzolunk majd tovább, nem tévedhetünk nagyot.

Mielőtt a rajzunkat fejleszteni kezdenénk, figyeljük meg, milyen magasan van a beállítás távolabbi sarka, a közelebbihez képest. Ezt megint a vízszintesre állított ceruzánkkal figyelhetjük meg. Vetítsük vissza a közelebbi függőlegesre ezt a magasságot!

 

Osszuk fel a hozzávetőleges befoglaló formát a látvány felénk forduló kisebb foltjaira!

 

Most van egy hozzávetőleges vázlatunk, kezdhetjük a pontosítást.

Rajzoljuk meg pontosan a hozzánk legközelebb eső formát.

Ne feledkezzünk meg a rajzolás szabályairól, mindig ellenőrizzük le a hátsó sarkok valóságos helyzetét!

 

Fejlesszük tovább a rajzot, az összefüggéseket kihasználva!

Először megrajzolom mit hol látok kibukkanni, majd ellenőrzöm a láthatatlan vonalak megrajzolásával, vajon valóban összeáll-e a forma?

Ha elkészült az első halvány vonalvázlat, ellenőrizzünk, helyesbítsünk!

A tónusozás következik. A túlságosan erősre sikerült vonalakat lapjára fektetett radírral halványítsuk le!

A mértani testek tónusozása lényegesen egyszerűbb az ívelt testekénél.

Először felrakunk egy halvány tónusvázlatot, azaz mindenütt elkülönítjük az eltérő tónusú lapokat.

 

Ezután megfigyeljük, hogyan módosítja a kontraszthatás a lap tónusértékét. Az árnyékos lapok közepe világosabb, mint a szélük.

 

Figyeljünk fel az éleknél, a sarkoknál fellépő kontraszthatásra, a nagyon vékony vetett árnyékokra az alsó éleknél.

Ezentúl pedig mindenféle kombinációját figyelhetjük meg az ide-oda verődő reflex fényeknek. Ha mindezeket pontosan akarjuk rögzíteni, már nem is tűnik olyan könnyűnek a feladat. Mindenesetre elég a tónusjelenségek minimumát megragadni ahhoz, hogy felismerhető legyen a modell. (Ellentétben mondjuk egy összegyűrt drapéria rajzával.)

Technikák: ceruza, szén stb.

Szemléltetés: Táblai rajz

Modell: fakockák, hasábok, gúlák, keménypapír hengerek, stb.

Várható eredmény:

 

 

 

 

184. Ábra Zsolti munkájáról nehéz elhinni, hogy első bonyolultabb testcsoport rajza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

185. Ábra Jellegzetes biztonsági megoldás. A nézet majdnem frontális, a tónusozás inkább okoskodás, mint megfigyelés eredménye, de első munkánál megengedhető.

 

 

 

 

 

 

 

186. Ábra Láthatóan élvezettel készült munka, kisebb " helyezkedési" hibákkal, és vélhetően túlzott rálátással.

 

 

Várható nehézségek

Egyetlen komoly nehézség

 

 

 

 

várható, a figyelmetlenség. Ha mindenki figyel, kérdez, ha nem ért valamit, bemutató rajzot csinálhatok, akkor a már kialakított fokozatosan erősödő vonalakkal vázolgatva nem lehet problémánk. Azok a gyerekek viszont, akik szórt figyelemmel vesznek részt az órán, eltévednek. Sajátos problémát jelent a jó vagy kiváló verbális de gyenge vizuális emlékezetű tanulók számára a tanári magyarázat követése. Ők néha rangon alulinak érzik, hogy tényleg maguk elé tartsák, billegtessék a ceruzát. Úgy érzik, ez csak a köznépnek szól. Persze, amikor rajzolni kezdenének, azonnal eltévednek. /Lásd: Pedagógiai alapvetés./

Továbblépési lehetőségek

Sokban függ az adott helyzettől. A gyerekek fellelkesülnek, vagy letörnek. Mindkét esetben lehet folytatni a látvány utáni munkát, vagy adni egy kis játékos gyakoroltató feladatot, a pedagógiai helyzetnek megfelelően.


 

Következő lap