Vissza a kezdőlapra

HELYI TANTERV

VIZUÁLIS ALAPISMERETEK, RAJZ – FESTÉS - MINTÁZÁS. 7

ELŐKÉPZŐ.. 8

1. évfolyam.. 8

2. évfolyam.. 9

ALAPFOK.. 10

1. évfolyam.. 11

2. évfolyam.. 12

3. évfolyam.. 13

4. évfolyam.. 13

5. évfolyam.. 14

6. évfolyam.. 14

TOVÁBBKÉPZŐ.. 15

7. évfolyam.. 15

8. évfolyam.. 17

9. évfolyam.. 18

10. évfolyam.. 19

GRAFIKA TANSZAK.. 20

ALAPFOK.. 21

Műhelyelőkészítő. 21

3. évfolyam.. 22

4. évfolyam.. 23

5. évfolyam.. 25

6. évfolyam.. 26

TOVÁBBKÉPZŐ.. 27

7. évfolyam.. 27

8. évfolyam.. 28

9. évfolyam.. 28

10. évfolyam.. 29

FESTÉSZET TANSZAK.. 30

ALAPFOK.. 32

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ.. 32

3. ÉVFOLYAM... 32

4. ÉVFOLYAM... 33

5. ÉVFOLYAM... 34

6. ÉVFOLYAM... 34

TOVÁBBKÉPZŐ.. 35

7. ÉVFOLYAM... 35

8. ÉVFOLYAM... 35

9. ÉVFOLYAM... 36

10. ÉVFOLYAM... 36

SZOBRÁSZAT TANSZAK.. 37

Műhelyelőkészítő. 39

3. ÉVFOLYAM... 39

4. ÉVFOLYAM... 40

5. ÉVFOLYAM... 41

6. ÉVFOLYAM... 42

TOVÁBBKÉPZŐ.. 43

7. ÉVFOLYAM... 43

8. ÉVFOLYAM... 44

9. ÉVFOLYAM... 45

10. ÉVFOLYAM... 46

KÉZMŰVES TANSZAK.. 47

ALAPFOK.. 48

3. ÉVFOLYAM... 49

4. ÉVFOLYAM... 49

5. ÉVFOLYAM... 51

6. ÉVFOLYAM... 52

7. ÉVFOLYAM... 52

8. ÉVFOLYAM... 53

Tűzzománckészítő tanszak. 57

ALAPFOK.. 58

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ.. 58

3. ÉVFOLYAM... 59

4. ÉVFOLYAM... 61

5. ÉVFOLYAM... 63

6. ÉVFOLYAM... 65

TOVÁBBKÉPZŐ.. 67

7. ÉVFOLYAM... 67

8. ÉVFOLYAM... 69

9. ÉVFOLYAM... 70

10. ÉVFOLYAM... 72

Foto-video tanszak. 75

ALAPFOK.. 78

Műhelyelőkészítő. 78

4. évfolyam.. 79

5. évfolyam.. 80

6. évfolyam.. 82

Továbbképző. 83

7. évfolyam.. 83

8. évfolyam.. 85

10. évfolyam.. 88

Kerámia tanszak. 90

ALAPFOK.. 91

Műhelyelőkészítő. 91

3. évfolyam.. 91

4. évfolyam.. 92

5. évfolyam.. 93

6. évfolyam.. 93

TOVÁBBKÉPZÖ.. 94

7. évfolyam.. 94

8. évfolyam.. 94

9. évfolyam.. 95

10. évfolyam.. 96

MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ TANSZAK.. 97

ALAPFOK. 99

Műhelyelőkészítő. 99

3. évfolyam.. 101

4. évfolyam.. 102

5. évfolyam.. 103

6. évfolyam.. 104

TOVÁBBKÉPZÖ. 105

7. évfolyam.. 105

8. évfolyam.. 106

9. évfolyam.. 107

10. évfolyam.. 108

Textilműves tanszak. 109

ALAPFOK. 110

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ.. 110

3. évfolyam.. 111

4. évfolyam.. 112

5. évfolyam.. 113

6. évfolyam.. 113

TOVÁBBKÉPZŐ.. 114

7. évfolyam.. 114

8. évfolyam.. 115

9. évfolyam.. 115

10. évfolyam.. 116

A tanszaki felszerelések közt fel nem sorolt anyagok, eszközök. 118

Szakkönyvtár 121

 

TANTÁRGY ÉS ÓRATERV

 

A képzés ideje:                              12 év

Évfolyamok száma:                       12 évfolyam

 

 

Évfolyamok

Tantárgy

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Vizuális alapismeretek

2

2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rajz-festés-mintázás

-

 

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Műhelyelőkészítő

 

 

2

2

 

 

 

 

 

 

 

 

Műhelygyakorlat

 

 

 

 

2

2

2

2

2

2

2

2

Szabadon választható tantárgy

-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabad sáv

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

 

 

Tanszakaink: grafika, festészet, tűzzománc, szobrász, kerámia, fotó-videó, makett- és papírtárgy készítő és kézműves.

 

 

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Legfontosabb tanulmányi segédletünk a Vizuálpedagógiai Kapcsoskönyvben található tanmenet – óraleírás - feladat és szemelvény gyűjtemény.

 

Egyéb tanulmányi segédletek kiválasztásának szempontjai:

 

- Feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének

- Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak

- Segítse a tanulást, motiváljon

- A tanulók kezébe szánt segédlet szerkezete legyen világos, egyszerű

- Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen

- Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre

- Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra

- Legyen több évig használható

- Az ára legyen kedvező.

 

Egyénileg kifejlesztett programjainkat saját fejlesztésű, elektronikus kiadású segédletekkel segítjük.

 

 

 

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI

 

 

A tanuló elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük.

Az ismeretek számonkérésének tartalmát a tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg.

Az elégségeshez szükséges ismeretek szintjét az évfolyamokra lebontott tantervi programok minimumszintjei jelzik.

A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük.

Félévkor azt értékeljük, hogy a tanuló az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el. Év végén az adott évfolyam követelményei alapján összeállított feladat megoldására kerül sor. A megoldás érdemjegye valamint a második félévi teljesítmény alapján történik az év végi osztályzattal való minősítés. A félévi és az év végi vizsgamunkák reprezentatív kiállításon kerülnek bemutatásra.

A tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a művészeti tanszak sajátosságait.

A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplést is értékeljük, illetve figyelembe vesszük.

 

A számonkérésnél teljesíthető követelményeket állítunk a tanulók elé.

Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló fejlődését.

A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjük.

Biztosítjuk a minél sokoldalúbb megnyilatkozást.

 

A számonkérés – értékelés formái:

A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl.: szóbeli megnyilvánulások, önálló gyűjtőmunka, rajzi, festési, mintázási, tervezési, tárgyalkotási produktumok).

 

Az értékelés általunk meghatározott kritériumai:

A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie.

Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen.

Az előképző 1-2. évfolyamán az érdemjeggyel való osztályozás helyett a minősítést alkalmazzuk. Ennek formái: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg.

 

Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége:

- Minden tantárgyból legalább havi egy érdemjegyet kell adni a tanulónak.

- Negyed- és háromnegyedévkor áttekintjük a tanulmányi helyzetet, a gyengén teljesítők figyelmeztetésben részesülnek. A szülőket tájékoztatjuk a helyzetről.

 

- Az értékelés alapja a folyamatos teljesítmény, melyet befolyásol a fejlődési ütem.

- Az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: ellenőrző vagy tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány.

Az évközi érdemjegyekről, a félévi osztályzatról az ellenőrzőn keresztül, az év végi osztályzatról a bizonyítványon keresztül tájékoztatjuk a szülőket.

 

 

 

 

A TANULÓ SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI

 

A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt.

 

A szorgalom értékelésének követelményei:

 

A szorgalom példás, ha a tanuló:

- felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi,

- óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó,

- a feladatok végzésében önálló, rendszeres,

- tehetségéhez mérten vesz részt a munkában,

- önművelése rendszeres és többirányú,

- szorgalmával példát mutat, serkent.

 

Jó a tanuló szorgalma, ha:

- tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos,

- óra alatt spontán aktivitással vesz részt,

- a tananyag iránt érdeklődik csupán,

- a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni.

 

Változó a tanuló szorgalma, ha:

- óra alatt figyelme hullámzó aktivitást mutat,

- tanórákra való felkészülése rendszertelen,

- feladatait érdektelenül végzi,

- érdeklődése nem aktív,

- önművelése rendszertelen.

 

Hanyag a tanuló szorgalma, ha:

- a szorgalom teljes hiánya jellemzi,

- feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi,

- az órai munkában passzív,

- a tanultakat nem akarja alkalmazni.

 

A szorgalom értékelése:

A tanulók és szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és a kiskorúi tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell.

 

A szorgalom értékelésének formái:

Szóbeli és írásbeli dicséretek.

A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok.

 

 

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

 

Adminisztratív formai feltételek.

A szülő tanköteles korától kérheti gyermeke felvételét az alapfokú művészetoktatási intézménybe.

Az alapfokú művészetoktatásban való felvételről az óvoda illetve a tanuló iskolájának véleménye alapján dönt az intézmény, melyet az írásban közöl.

Beíratáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell a gyermek személyazonosságát.

Nem kerül felvételre a gyermek ha nem iskolaérett.

 

A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat.

Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanulót alapfokú művészetoktatásban kapott bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamra, ill. csoportba.

 

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele, az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés.

 

Évfolyamugrás az egyéni képességek figyelembevételével történhet.

Ilyen esetekben az intézményvezető által megbízott csoport által kidolgozott eredménymérési forma (különbözeti vizsga) dönthet a tanuló osztályba sorolásáról.

 

 

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

 

Tanáraink felkészültek, speciális tudással, képességgel, szakirányú főiskolai, egyetemi diplomával rendelkeznek, változatos, izgalmas, érdekes, kreatív foglalkozásokat tartanak.

 

 

 

 

Helyi tanterv

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja adoptálása alapján. Saját beépített tantervi tartalmak kurzívval szedve. A tantervbe  csak néhány helyen emeltünk be tanmeneti példákat, mivel ezeket tanmenetgyűjteményünk  tartalmazza.

A tanszaki felszerelések listáin a központi programban meghatározott alapeszközökön túl csak a nagyobb eszközöket tüntetjük fel, a teljes eszközparkot ( mintegy 800 tétel) a tanterv végén lévő eszközjegyzék tartalmazza.

 

VIZUÁLIS ALAPISMERETEK, RAJZ – FESTÉS - MINTÁZÁS

 

Célok

1,    A látás és látványértelmező képesség fejlesztése.

2,    A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása.

3,    A megjelenítő és kompozíciós készség fejlesztése.

4,    A vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:
       elemzés
       elvont gondolkodás
       képi gondolkodás
       képzettársítás és szintetizálás ( sűrítés)

5,    Jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben.

6,    Jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben.

7,    A plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása.

8,    Az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése és alkalmazása.

9,    A művészettörténet nagy korszakainak ismerete.

10,A vizuális kifejezőkészség fejlesztése.

 

Követelmények :

 

A tanuló az alapfok végén ismerje:

 

A rajz-festés-mintázás alapelemeit.

A vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét.

A tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit.

A plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazási módjait.

A sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában.

 

Legyen képes:

A látványt értelmezni.

A kompozíciós ismereteket alkalmazni

A síkban és térben alkotásokat létrehozni.

A művészettörténet nagy korszakait ismertetni.

 

A továbbképző végén ismerje:

 

A vizuális nyelv kifejezőeszközeit.

Azok jel és jelentésrendszerét.

A sík és térábrázolás szabályrendszerét.

Az ábrázoló geometria alapelemeit.

A rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait.

A médiaművészet ( film, video, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait.

A képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit.

Az anatómia törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit.

A művészettörténet nagy korszakait.

 

Legyen képes:

A tanár által vagy önállóan kijelölt témák ( korrektúra segítségével történő) feldolgozására.

A művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására.

Sík és térbeli művek létrehozására.

Konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére.

A látvány illetve a képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására ( tanári segítséggel).

A nagy művészeti korok eredményeit saját alkotómunkája során felhasználni.

 

 

ELŐKÉPZŐ 

(1-2. évfolyam)

 

Az előképző célja

            Az előkészítő szakasz munkafeltételeinek kialakítása, a tanulók kreatív képes­ségeit fejlesztő program beindítása, az általános elsajá­títása és az ezekkel való célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kiala­kítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli mun­kát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezi.            Fontos feladata a programnak, hogy célként tűzze ki a:

Az előképző feladatai:

. az elemi munkavégzési szokások, együttműködési készségek kialakítása

· a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés,

· az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajá­títtatása,

· a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek meg­ismertetése és játékos módon való feldolgozása,

· az alapvető formaelemzés gyakoroltatása,

· a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése,

· az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezek­kel való alkotó játékos munka kialakítása,

· az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása,

· az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek jártasságszintű elsajátít­tatása,

· az örömteli alkotómunkára való felkészítés.

 

1. évfolyam

évi 36 hét (heti 2-4 óra), összesen 72-144 óra

 

Ismerkedés a tanulókkal

Élményrajzok alapján tájékozódás a tanulók előzetes ismereteiről, rajzi készségszintjéről

Élményforrásként meséket, vagy szituációs játékokat használunk.

Élménykifejezés

Élményrajzokon a szereplők érzelmeinek kifejezése

Az öröm (születésnapomon, győztem, mesei helyzetek...), bánat (szomorú voltam...), félelem (megijedtem...) megjelenítése

A színek hangulati szerepének felhasználása (mérettel, tiszta színnel a kép központi alakjának kiemelése)

Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll, akrilfestés

Közös meserajzolás. Pl.:  Sormese, kígyómese. Rajzforgó.

Ismerkedés a képi kifejezés alapelemeivel

Vizuális alapelemek: a pont, vonal, folt, megismerése

Játékos gyakorlatok:

· pont - sűrűsödés, ritkulás, vonal és folt képzése ponttal (eső, esőcseppek, szirmok, egyéb saját ötlet),

· vonal - sűrűsödés, ritkulás, vékony, vastag, rövid, hosszú, vonalból folt­képzés (zápor, szalmakötegek, egy különös erdő),

· folt - kicsi, nagy, fekete-fehér foltritmus (tél, egy különös mező, éjszakai-nappali állatok, egyéb saját ötlet)

Játékos formahasználat tematikus munkákon.

Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés, foltfestés.

Műalkotások bemutatása:

 · őskori barlangrajzok, · poentilista képek,

Victor Vasarely vonalas jellegű képei

Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással

Karakter kifejezése arányok torzításával

Hasonlóság, azonosság, különbözőség észrevétetése

 Jellemvonások felismerése képekről, fotókról

Tematikus képalkotás

Technika: plasztikai feladatok,

 A tér felfedezése

A képmezőben való tájékozódás és ennek gyakorlati alkalmazása

Téri szituációs feladatok végzése építőkockával

Irányfelismerés játék közben (fenn, lenn, kívül, belül)

Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelenetekből

Térkompozíciók készítése pl. házépítés pálcikákból, textilekből, agyaglapocskákból.

A térkompozíciók megrajzolása, megfestése. Pl.: Egy ház és lakói. Építő, konstruáló játék, plasztikai munka. Tematikus közös festmény Lehetőség szerint nagyméretű külső tér falfestmény.

Technika: zsírkréta, tempera, konstrukciók, akril.

A tér ábrázolása

A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján (állatkert­ben, cirkuszban, játszótéren, élet a korábban készített házakban.)

Séta az állatkertben, játszótéren (termések, növények gyűjtése)

 Állatok rajza, formázása agyagból Az eredeti élmény átírása. Pl.:  Éjszakai-nappali állatok világa.

Technika: zsírkréta, diófapác, lavírozott pác, monotípia, agyagozás, papírplasztika

Bábkészítés - bábjátszás

A séta során gyűjtött növények, termések felhasználásával bábkészítés egyé­ni ötlet alapján

Az elkészült bábok segítségével szituációs játékok, mese dramatizálása, fotósorozat, videó készítése.

A színek világának felfedezése

Ismerkedés a színekkel:

· a főszínek megismerése,

· színkeverési próbálkozások,

· a hideg-meleg színek megismerése,

 · színkontrasztok szerepe,

· a sötét és világos színek hangulati hatása

A feladatok végezhetők:

· zene felhasználásával,

· az évszakok jellemző színeinek megfigyeltetésével, · színkompozíciók létrehozásával

Szín társasjáték készítése.

Javasolt technika: akvarell, színes ceruza, mozaik, színespapírragasztás

Kiállítás, múzeumlátogatás

Múzeum vagy kiállítás közös látogatása. Néprajzi anyag megtekintése (tájház, népi eszközök, viseletek) Damjanich János múzeum, Törökszentmiklós, Kunszentmárton, Szolnok tájházai

Csoportkiállítás rendezése

 

 

2. évfolyam

évi 36 hét (heti 2-4 óra), összesen 72-144 óra

 

Az előző évi ismeret felmérése

A méretek, arányok megértése, felismerése

A tér érzékeltetése (takarások)

Szubjektív színhasználat

Meseillusztráció készítés: leporelló - kollektív munkával  

Technika: tempera, viaszolt festékrétegbe karcolás

Műalkotások bemutatása: egyiptomi képek (takarások, kiterített tér)

A szerkezet felfedezése

Szerkezettel kapcsolatos feladatok (rész-egész, folyamat, kezdet, vég, sor­rend) gyakorlati alkalmazása tematikus munkán (pl.: szüret, meseillusztráció)

Technika: filctoll, papírdúc, papírvágás, -ragasztás

Portré és alakrajz

Önarckép készítése (emlékezetből vagy tükörből, vagy sziluettrajzból kiindulva)

Játék a sokszorosított sziluettekkel. Pl. Maszkabál, arv-variációk.

Szüleim portréja (alapvető arányokra figyelemmel) családi életképek.

Többalakos kompozíció alkotása (karácsonyi ünnepkör)

Technika: grafitceruza, zsírkréta, kollázs, akrilfestés

 

A sík és tér

Sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése

Maszk rajza, maszk készítése

Témakör: farsangi népszokások (busójárás, álarcosbál)

A külső tér megfigyeltetése séta során. Építészeti albumok lapozgatása. Gaudi.

Vázlatok készítése épületekről, vagy első szándékú újraalkotás.

Játékos épülettervezés (papírplasztika, makett készítése vegyes anyagok fel­használásával)

A térből szerzett ismeretek felhasználása kollektív munka sorain (az utcán)

A feladatsorban javasolt technikák: zsírkréta, pasztellkréta, tempera, agyag, ragasztópisztoly

A színek kifejező ereje

A színek hangulati hatásának felhasználása

Komplementer színpárok, színárnyalatok, tört és tiszta színek megismerése

Gyermekversekhez, mesékhez díszlet és báb készítése

Dramatizálás. Fotósorozat, videó készítése.

Kiállítás, múzeumlátogatás

Minimumkövetelmény

A tanuló legyen képes:

a vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) felismerni és alkalmazni,

· megfigyeléseit, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában megörökíteni,

· a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni.

Ismerje és legyen képes alkalmazni

 · a kiemelést,

·. az anyag, forma, funkció összefüggéseit,

· az időbeliség képi kifejezésének néhány lehetőségét,

· önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikákat.

Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani.

 

 

ALAPFOK

(1-6. évfolyam)

 

 

Az 1-2. évfolyam tanítási céljai

Ismertesse meg a tanulókkal

· a vizuális nyelvrendszer alapjait,

· az ábrázolás alapvető törvényszerűségeit,

· az ábrázolási konvenciókat,

· a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakát és e korszakokban al­kalmazott alkotó módszereket.

Feladatai

 Ismertesse meg

· az egyes témák, témacsoportok anyagokkal történő változatos feldolgozását,

· a képzőművészet nyelvi, kifejezési módjainak néhány törvényszerűségét.

Segítsen ismereteket szerezni

· az absztrakció fogalmáról, a vizuális kommunikáció (képi jel-jelentés) összefüggéseiről és alkalmazásáról.

Alakítsa ki a tanulókban

· a tárgykultúra és a művészeti alkotások értékeit felismerő képességet,

· az igényt az önálló alkotómunkára.

Az előképzőt nem végzett csoportjaink tanmenetébe beemeljük az előképző közösségteremtő, elemi munkavégzési szokásokat kialakító céljait, feladatait.

 

1. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Formai felfedezések

A természeti és ember alkotta környezet esztétikai szempontú vizsgálata

Közvetlen élmények elemzése, motívumgyűjtés (gyűjtögetés)

A forma (természeti, mesterséges) egészének és részeinek kapcsolata Jellemző nézetek, karakter megjelenítése vonalképző eszközökkel. Játékos sziluettrajzok, festések.

A formák csoportjának kompozíciós megoldásai a kiemelés, sűrítés alkal­mazásával (lavírozott tus, -pác eljárás)

A feladatokhoz, problémákhoz kapcsolt műalkotások elemzése

Mintázás. Plasztikai minőségekben (ritmus, textúra, pozitív-negatív) gazdag felület létrehozása agyaglapon nyomhagyással. Tematikus történetalakítás a nyomhagyásokkal.

Az írás és a nyomtatás története a mezopotámiai kultúrától kezdődően. Saját-írás kísérletek.

Különféle anyagokból (természeti, mesterséges) kollográfia készítése a fak­túrák kontrasztjával

Színek kölcsönhatása

Művészeti élmények (színház, tánc, mesék) feldolgozása színes kompozíci­óban, színkontrasztok, színharmóniák alkalmazásával (pasztell, tempera, papírbatik-kollázs, ke­vert technikák megoldásaival)

Saját élmény kifejezése képsorozattal a feladathoz kapcsolt műalkotások elemzése nyomán, szubjektív szín-, térábrázolás lehetőségeivel

Mesehős portréja a színek kifejező erejének alkalmazásával (vidámság, bá­nat, félelem)

Forma és mozgás

Portré. Karakter ábrázolása a mimika, groteszk lehetőségeivel

Mozgásváltozás, mozdulat, egyszerű mozgássor elemzése, megjelenítése

Vonalas ábrázolás közvetlen élmény (mozgásos szituációk, film, fotó) alap­ján

A forma felépítése, formatömegek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltok­kal (álló-, guggoló, több-kevesebb figura, árnyképek) A téma játékos megragadása. Pl. Üvegfestés, üveglap előtt álló figurákról.

Szobrászati alkotások elemzése, kiállítás látogatás

A téli ünnepkör néhány eleme (hagyományok, szokások)

Több figurás kisplasztika mintázása ünnepkörökhöz kapcsolódóan (Betle­hem, regölés)

Az anyagszerűség követelményeinek megtartása, ragasztás agyagpéppel

Játékkonstruálás, agyag-kerámia fejű bábok, babák textil és más anyagok al­kalmazásával

 

Ember és terek

Épített terek, helyi építészeti (műemlék) alkotások megfigyelése, építészeti motívumok gyűjtése (vázlatok).Térépítő játékok a műteremben. A házak története. Plasztikai munka.

Síkjellegű városképi kompozíciók készítése sötét-világos folt redukcióval, kontraszttal

Tus és szénrajzok nagyobb méretben. Nagyméretű közös akrilfestés.

Plasztikai megjelenítés papír és más anyagokkal. Agyag, fa, textil,cell, műanyag.

Térplasztika illusztratív tartalommal (labirintus)

Nagyméretű, színes képi kompozíciók, csoportmunkával szubjektív szín és tér használattal, az alkalmas technika megválasztásával

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni

· a síkbeli ábrázolás alapvető elemeit,

· a különböző rajzi és festészeti technikákat (tus, szénrajz, vízfestés, tempera).

Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni.

 

2. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Természeti motívumok

Növények (fák) formája, szerkezete, színei, a forma és színkarakterek (szí­nes ceruzák, kréták, akvarell technika)

Tematikus feladatok a tanulmányok felhasználásával

Életfa motívum megjelenítése (népmesék, legendák, mítoszok alapján), sgraffito jellegű viaszos technika alkalmazása. Fa konstrukciók. Ember és fa metamorfózisai.

Átírás képi igénnyel, egyéni, esztétikusan formált kifejezéssel (színes tussal)

Növény és állat tanulmányok, illusztrációk különböző művészeti korokból különböző kultúrákból

A mítoszok, legendák állatai

Fantáziára épülő illusztratív feladatok

Állatok ábrázolása közvetlen élmény alapján

Mozgás, arány, formatömeg érzékeltetése vonalrajzzal

A mesék táltosai, paripái - alkotó képzelet és tanulmányok felhasználásával, figurális dombormű mintázása

Kép, jel, jelkép, szimbólum

A forma jele, a karácsony jelképei - dekoratív tervezés

Mézeskalácsformák tervezése

A mézeskalács sütés hagyományai, a mézeskalács díszítése

Karácsonyi díszek szalmából

A népi játék, a népi kézművesség néhány eleme

Az emberi arc belső arányai, a karakter, a mozgás-változás, a mimika meg­jelenítése képi igénnyel

Alakoskodások, szimbolikus tartalmak megjelenítése plasztikában

Viselhető maszk készítése torzítással, szimbolikus tartalommal, plasztikai minőség, grafikai minőségek alkalmazásával (papír-, gipszmasé, agyag)

A képzőművészet és társművészetek (színház, irodalom, zene, tánc) kapcsolata

Testfestés, maszk, jelmez, díszlet készítése

Forma, tér, szerkezet

A különböző korok szerkezeti találmányainak vizsgálata

Konstruálás, különböző szerkezetek készítése többféle anyag felhasználásá­val (pálcák, drót, fa és fémlapok)

Néhány egyszerűbb szerkezet képi síkredukciója

Képzelt gépek, szerkezetek, emberszabású konstrukciók színes kompozíciói, csoportmunkában, nagy méretben, illusztratív tartalommal

Kiállítás látogatás (műfajok felismerése)

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel.

Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezés­módokban.

Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit.

Legyen képes egyszerű rajzi, festészeti technikák alkalmazására.

Tanári segítséggel legyen képes egyszerű beállítások képi, plasztikai bemutatá­sára; a mesék, történetek, irodalmi művek képi megfogalmazására.

 

 

 

A 3-6. évfolyam tanítási céljai

Ismertesse meg a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szüksé­ges eszközök és anyagok használatát.

Alakítsa ki a tanulókban

· a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolataik önálló, alkotó módon történő kifejezését,

· a csoportos és egyéni kreatív tevékenységek számos formáját,

· a kritikai véleményformálás igényét és képességét, mely a saját és mások al­kotásainak megítélésében segítségükre válhat,

· a művészet iránti érdeklődést.

Feladatai

· a látvány értelmezésének fejlesztése

az ebben szerepet játszó tényezők (formai és tartalmi elemek) megismerése

· az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepének felismerése és alkalmazása munkáikban

· a sűrítés, és felbontás, mint alkotói (komponálási) eszköz ismerete és alkal­mazása

· a képi kifejezés összefüggéseinek felismerése és alapszintű alkalmazása · a művészettörténeti ismeretek tudatos beépítése az alkotó tevékenységbe.

 

3. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A síkból a térbe

Emelkedő forma grafikai, színbeli, plasztikai és egyéb feldolgozása. ( Felhajló sarkú papírcsíktól a forgástestekig)

A vizuális alapelemek (pont, vonal, folt) virtuális (képzelt) térbe történő el­mozdulásai

Játék a vonallal a sík és tér határán

Térábrázolási rendszerek

Térábrázolási rendszerek feldolgozása a művészettörténet nagy korszakain keresztül, műalkotás-elemző órák segítségével Alapvonalas tértől az axonometrizáló tértanulmányokig

Őskor, Egyiptom, Mezopotámia, Görög, Római

Tér és idő feldolgozása

Saját élmény, munkafolyamat megjelenítése képsorozattal

Teljes síkba forgatás, mitologikus terek építése, megrajzolása axonometri­kus ( kvázi axonometrikus) formában

Technika: tempera, tollrajz

Statika és dinamika

Statikus és dinamikus kompozíciók fejlesztése, alá-fölészervezés, nagyság­rendi kiemelések természetes és mesterséges formák, saját élmény és illuszt­rációs feladatok segítségével

A kompozíciós elemek szerepe

Technika: tollrajz, festés, kollázs, nyomatok, plasztika

Vonal, folt, szín

A vonal, folt és szín formaképző szerepének vizsgálata szabad témaválasz­tás alapján

A természetes és mesterséges környezet, a hagyományos népi életmód ese­ményeinek feldolgozása

Archaikus kultúrkincs

Az archaikus kultúrkincs és évszakhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai és grafikai feldolgozása

Teremtésmítoszok, Gilgames eposz, görög mitológia

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje és használja a sík és tér alapelemeinek rendszerét.

Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával.

Ismerje a 12 fokú színskálát és tudja azt képek elkészítésénél alkalmazni. Is­merje az emberiség mítoszainak néhány fontos művét és legyen képes ezzel kapcsolatos művek elkészítésére.

Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét.

 

4. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Szín-világ

Szín-világ a monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig

Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei

Tiszta színekből és szürkékből építkező kép

Három főszínre hangolt kép

Magában való színkontraszt (J. Itten), színezet kontraszt

Komplementer színpárok

Szín és tér, színes tér - színes plasztikák. Horváth Dénes színes jékai.

Spirál és hullám

Természetes és mesterséges formák szerkezeti, látvány utáni és élményszerű feldolgozása

Képi (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs), grafikai (metszet, toll­rajz) és plasztikai (gipsz, agyag) feldolgozás

Műalkotás elemzés

Összehasonlító műelemzés az ókeresztény kortól a XX. sz. elejéig Az elemzés és feldolgozás az évfolyam feladataihoz kötődik

Életképek

Életképek és térábrázolási rendszerek

Korok ünnepeinek és hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási rendszerek segítségével

Képi, grafikai, plasztikai, fotó, videó feldolgozások, életképek, jelmezek, díszletek

Mondák, eposzok

Mondák, eposzok illusztrációs feldolgozása, képi megjelenítése (Biblia, Arthus mondakör, Mahabharáta - Szávitri története, a csodaszarvas monda)

Főhős és mellékszereplő viszonyának kompozíciós érzékeltetése

Ikonszerűség és epikus előadásmód

Zárt formájú kompozíciók

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómfától a komplementere­kig.

Legyen képes mesterséges és természetes formák szerkezeti rajzának elkészíté­sére, a bennük rejlő dinamika felismerésére.

Legyen képes illusztrációs munkák készítésére.

 

5. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Szerkesztések

Az axonometria, perspektíva, rekonstrukció tapasztalati úton történő megis­mertetése

Test-modellek

Az egyszerű és összetett forgástestektől a zárt és nyitott szögletes testekig

 Modellezés, származtatás, nézőpontváltás, vonal értékek

Technika: ceruza és szénrajz

Drapériák, egyszerű csendéletek

Színproblémák: lokál, valőr, reflexek, szín redukció, monokromitás

Megvilágítási feladatok

Telifény, szemből világítás, ellen- és súrolófény (rajz, festés, fotó...)

A reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és a romantika

Kompozíciós módszerek, a tér illuzionisztikus megjelenítése

A műfajok születése

A megismert művészettörténeti korok műveinek felhasználásával parafrázisok készítése (portré, csendélet, tájkép)

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapele­meit, tudjon azok segítségével egyszerű és bonyolult testcsoportokat ábrázolni.

Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére.

Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat, negatív, pozitív formákat.

 

6. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Nézőpontváltás

Természeti formák és drapériák együttes megjelenítése, kompozícióba rendezése

Nézőpontváltás

A kompozíció és a látványábrázolás szempontjai

Festés, rajzolás (tempera, akvarell, pasztell, ceruza, kréták, toll, szén, fotó)

A portré

Portré készítése élő modellről Szerkezeti és arányrend

A fej mozgásban

Nézőpontváltások, tónusos ábrázolás (képi igénnyel)

A portré rajzolás kánonjai. Portré fotók

Az emberi alak

Alak vázolása, arányai, térbeli helyzetének, mozgásának felismerése és fel­dolgozása

Kroki, szerkezeti rajz, résztanulmányok (kéz és láb)

Rajzi, plasztikai munkák. A legkisebb részlettől a teljes alakig.

Játék a műalkotással (összevetések)

Impresszionizmus, századelő, törzsi kultúrák, fauve, a XX. sz.-i izmusok, avantgarde, neoavantgarde

Játék a műalkotásokkal (belenyúlás, átalakítás, montázsok)

A megismert művészettörténeti korszakok kreatív feldolgozása képi, plasz­tikai eszközökkel

Szintézis - Mestermunka

Önálló alkotás létrehozása személyes vagy irodalmi élmény alapján tetszés szerinti technikával az eddig megismert képzőművészeti témák, feladatok és technikák segítségével.

-Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, plasztikai, grafikai technikák alapelemeit.

Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit.

Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazásá­ra (képi, plasztikai feldolgozás).

Ismerje a művészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a műalkotások elem­zésében.

 

 

TOVÁBBKÉPZŐ

(7-9. évfolyam)

 

A továbbképző célja

A korábbi években - illetve a műhelymunka során - elsajátított technikai és formai eszközök széles körű alkalmazása, az ezekben való jártasság elmélyítése a tanulók számára.

A továbbképző évfolyamain a rajzi, színbeli, illetve sík- és térbeli tevékenysé­gek széles körü alkalmazása, gyakorlása lehetőséget adhat a tanulóknak a telje­sebb önkifejezésre és a szakirányú továbbtanulásra.

A továbbképző feladatai:

· az önálló alkotómunka elemeinek kialakítása, azok sokrétű használata, · a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása,

· a látás és látványértelmező képesség, a megjelenítő képesség, a kompozíciós készség, az elvont gondolkodás (absztrakció és elvonatkoztatás, redukáló képesség) és az elemző képesség fejlesztése,

· jártasság kialakítása a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, vala­mint az anatómiai ismeretekben.

· az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet megis­mertetése, alkalmazása,

· a művészettörténet nagy korszakainak, s az azok ismerete alapján levonható tapasztalásoknak, összevetéseknek tárgyilagos, elemző ismerete.

 

 

7. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A 7-10. évfolyam lényegét az alkotó és a stúdium jellegű feladatok váltakozása adja.

A 7. évfolyamban a tananyag egy jelentős része az előző években megismert és alkalmazott rajzi, festészeti és mintázási alaptechnikák alkalmazását és azok továbbfejlesztését tartalmazza.

A síkbeli és térbeli ábrázolás és kifejezés eszközrendszerének az önálló alkotó­folyamatok megismerése és alkalmazása fontos feladata ennek az évnek.

Az egyes feladatokra tervezett időmennyiség az adott téma időigényességét jel­zi, de csoportra vagy egyénre méretezve átrendezhető.

Feladatok a térre - síkban

Rajzolt és festett belső terek - a perspektíva törvényei szerint Teremsarok, táj az ablakon át, beállított interieur rajzolása, festése

A felületek és formák változatos megjelenítése - kiemelések és tónusozások A perspektíva érzékeltetése vonalakkal

Szerkezeti rajz, tónusos rajz szénnel, pittel, pasztellal, akvarell

Az elkészült tanulmányok feldolgozása: tollrajz, színespapírkollázs és grafi­kai lapok (linó-, papírmetszet) formájában

Feladatok a térre - térben

A külső és belső tér ábrázolása egyszerűbb-bonyolultabb térbeli elemek segítségével

Agyagszobor, agyagplakett készítése a mintázás alapelveinek - formaépítés, arányok, térbeliség, pozitív-negatív formák - szemléletes megjelenítésével

Javasolt szemléltetés: Nagy István, Ferenczy Károly, Ferenczy Béni, Bar­csay, Bonnard, Vuillard, Schaár Erzsébet

Feladatok a térre

A drapéria

Szerkezeti és tónusos rajzok, kevert anyagokkal való ábrázolás (rajz és akva­rell, szén és pasztell) a drapériamozgásban

A szálló drapéria, mint téma. Drapéria metamorfózisa.( Fotó-vegyes technika)

Fotó készítése drapériáról és annak megfestése

A drapéria, mint plasztikai elem, takarások és díszítések

A drapéria, mint jel

Fríz mintázása, gipszfaragás drapéria motívum után, gipszöntések drapériá­ról. Gipszes drapéria formázása.

Javasolt szemléltetés:

Caravaggio, Barcsay, Manzu, Chrísto, Giacometti

A portré

Egyszerű szerkezeti rajzok, a formák felismerése az árnyék változásakor az arcon, bevilágítási feladatok, fej rekonstrukció koponya alapján és szerkezeti ismeretek (pl.: a Magyar Nemzeti Múzeum koponyából történő rekonstruk­ciós szobrainak vizsgálata)

Koponya ceruzarajza

A portré, mint karakter, karikatúrák és krokik készítése modell alapján, vonalas rajz - önarckép

Portré készítése, koponya mintázása

Gömb, mint térbeli probléma - mintázás

Osztott gömb, gömbszeletek egymásra mintázása

Portré gipszel való mintázása, a fej rajza és mintázása különböző nézetekből

Javasolt szemléltetés:

reneszánsz portrék, Cezanne festmények, római portrészobrok, Melocco, Barcsay, Picasso, Schaár, Modigliani, Brancusi, Chuck Close

Rajzi és plasztikai tanulmányok "segédanyagai"

Vázlatok készítése

A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) vonalhálós rajzolás, faktúrák, a mintázásban testrészek, fejrészek rajzolása és mintázása, esetleg gipszöntvény alapján

Fotóhitelességű és expresszív résztanulmányok, krokik

Javasolt szemléltetés: Dürer, Rembrandt, Székely Bertalan, Escher, Ferenczy Béni, Picasso, Lautrec.

Ábrázolás és szerkesztés

A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók és felhasználásuk a művészi ábrázolásban

Gyakorlatok a kétpontos perspektívával, a kavallieri axonometria és a Mon­ge szerkesztéssel

Vonal a térben - fém, spárga, pálcika és üvegplasztikák Javasolt szemléltetés:

Escher, építészeti rajzok, tervek

Nagy méret, kis méret

A korábbiakban feldolgozott témák, tanulmányok egyéni vagy csoportos módon történő megfestése, megrajzolása nagy méretben (csomagolópapír, AO rajzlap), illetve kisméretű kartonra (A4 méret)

A méretváltásból adódó kompozíciós problémák kielemzése Az olajfesték használatának kipróbálása

Minimumkövetelmény

A tanuló legyen jártas a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek alkalmazásában. Ismerje a sík és térábrázolás szabályrendszerét; a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolások leggyakoribb formáit; az ábrázoló geometria és a szerkesztő téráb­rázolás szabályait.

Legyen jártas a látvány, illetve annak képi megjelenítésének értelmezésében, a sík és térbeli művek önálló alkotó létrehozásában.

 

8. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A 8. évfolyam feladatai a komponálás, az önálló munkaszervezés, beállítás el­készítés és a feladatok korrektúra mellett való többértelmezésű feldolgozása körül rendeződnek.

A tanulók jártasság szinten kell, hogy ismerjék a tárgyi világ és annak vizuális leképezése során előforduló eljárási fázisokat, a szakmai, technikai megoldások között önállóan tudjanak választani.

Fontos célkitűzése az évnek az egyéni korrektúrával történő fejlesztés, melynek során az alkotómunka egyes fázisai a tanulók számára is markánsan kirajzolód­nak.

A tanulók az év során bejárhatják a stúdium jellegű feladatmegoldásoktól az egyedi témaválasztásokon keresztül a kreatív képzőművészeti tevékenységek, feldolgozások sorát.

Az adott témaegységekre előirányzott óraszámok a csoport képességeinek és a haladás irányának megfelelően alakíthatóak.

Az alak

Krokik az állatkertben vagy vázlatok háziállatokról

Krokik csoporttársakról, álló, fekvő és mozgó alakok

Rajz, agyag és viasz krokik, tus és pácvázlatok

Csontváz rajza

Körberajzolások, tükörrajzok, fotók egymásról, azok rajzban történő átdol­gozása, kollázsok és montázsok emberi alakok átalakításával, emberi alak­részletek rajzainak összeillesztése, fotószekvenciák emberek mozgásáról Javasolt szemléltetés:

Izsó M., E. Muybridge, D. Hockney, Rodin, Holbein, Dürer, Giacometti.

Figura a térben

Beállítás interieurben, a figura és tér viszonya a fény-árnyék változásaiban

A geometrikus tér és a szerkesztett árnyék figurával, arányproblémák, agyagban mintázott figura épített térben, ülő és álló figurák külső és belső térben, plain air és embercsoport

Javasolt szemléltetés:

Szinyei M., Degas, Monet, Schaár E., Caravaggio, El Greco, Csernus T.

Átváltozások

Az eddig készített munkák feldolgozása más anyagokkal, más méretben

Új beállítások szokatlan megvilágítási effektekkel Fotósorozatok.

Plasztikai munkák szokatlan- talált - anyagokkal

Egy feladat sokféle megoldása, variációk anyagokra, stílusokra Javasolt szemléltetés:

M. Ernst, Picasso, Ensor, Dali, Duchamp

Változatok művészettörténeti alkotásokra

Másolatok készítése, hagyományos festészeti, plasztikai és grafikai eljárá­sokkal, belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, híres festmények meg­mintázása, méret- és elemváltoztatások

A természetben

Vázlatok és festmények készítése a természetben

A plain air-ben való munka megismertetése

Grafikai művek készítése vonalrajztól a lavírozott tusig

Az akvarell és a gouache.

 Fotózás a természetben

Fotóséták

Javasolt szemléltetés:

a barbizoni iskola alkotásai, a nagybányaiak, a szolnoki és a szentendrei mű­vésztelep műveiből

A szerkesztett és az illuzórikus tér

(Látszat és valóság)

A perspektíva csapdái, kvázi-terek készítése - tükörobjektek, díszlettervek egy megadott műhöz, egy ismert, pl. reneszánsz belső tér (festményháttér) megépítése makettben, megszerkesztése rajzban

Javasolt szemléltetés:

díszlettervek, építészeti alkotások, Bachmann G., H. Hollein

Minimumkövetelmény

A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (fény-árnyék, folt, elrendezés, stb.) tudatos alkalmazása az alkotó munkában.

A megjelenítés intenzitásának befolyásolása az önálló tevékenységekben. A vizuális nyelv jelentésrendszerének ismerete, elemzőképesség.

Az anatómia alapvető törvényszerűségeinek ismerete.

A képi konvenciók ismerete.

A rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásaiban való jártasság.

 

9. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A 9. évfolyam tananyaga átmenetet képez a 8. és a 10. évfolyam elemző és al­kotó újraértelmező feladatai között.

Megjelennek az átírással, az alkalmazott feladatokkal kapcsolatos tevékenysé­gek, miközben egyre hangsúlyosabbá válik a korrektúra nélküli munkavégzés kialakítása, a művészettörténeti, néprajzi ismeretek alkalmazása, beépítése a saját alkotásokba.

A vizuális kommunikáció alaposabb megismerése, illetve a mozgókép bekap­csolása a tevékenységkörökbe a korszerű képzőművészeti szellem kialakítását segítheti elő.

Átírás és alkalmazás

Természet utáni tanulmányok átírása különböző grafikai technikákkal (tus, fotografika, papírmetszet, linómetszet)

Tervezési feladatok alkalmazott grafikai munkákra

Plakátok, naptárak, arculatok tervezése

Arcátírások, arcfestések, díszítő ábrázolások a testen, testfestés, tetoválás

 Smink és karakter, jellemző arcok egy színházi előadás szereplőinél.

Javasolt szemléltetés:

tetoválások, törzsi maszkok, ausztrál bennszülöttek testfestései, japán szí­nészálarcok, fotografikák, linómetszetek (Nolde, Kirchner) plakátok különböző korokból

Játék a színekkel

Színsorok készítése és alkalmazása szabadon választott témára

Színperspektíva és alkalmazása a korábban elkészült művek felhasználásá­val

Színviszonylatok érzékeltetése - fehér kép, fekete kép - készítése

Monokrómia, monotónia, egyszínű sorozatok festése

Javasolt szemléltetés:

a szinoid rendszer, a Bauhaus színtani dokumentumai, Károlyi Zs., P. d. Francesca festmények

A térplasztika

Szobortervek külső környezetben

Formatanulmányok kövekről

Absztrakt formák

Természetes formák

Kút terv

Figura és természeti forma (pl.: növény, szikla) kapcsolata a plasztikában

Különböző anyagok felhasználása térplasztikai munkákhoz

Javasolt szemléltetés:

Moore, B. Hepworth, Borsos M., Serra T. Cragg

A filmvilág

Filmtervek készítése adott témára:

 · a kompozíció gyakorlása,

· a kivágás,

· montázs megismerése,

önfilm készítése videokamerával, vagy S-8 kamerával.

Javasolt szemléltetés:

BBS filmek a 60-as 80-as évekből, Maurer, Erdély M.

A műalkotás, mint korélmény

Játékos feldolgozás különböző stílusú képzőművészeti alkotásokkal

Szobrok megfestése, festmények megmintázása stílusparódiák

Alkotások készítése különböző eszközökkel, különböző stílusokban

Műalkotásmontázsok, anakronisztikus részletek beépítése a műalkotásokba

Népművészet és természet

Népművészeti alkotások és azok anyagainak feldolgozása, természetközeli technikák (fazekasság, szövés, fonás, kosárfonás) beépítése alkotásokba

Ismerkedés a magyar népviselet- és tárgykultúrájával

Javasolt szemléltetés:

népművészeti alkotások, anyagok és technikák, Samu Géza, Schéner Mihály " Fáskör " művészei.

-Minimumkövetelmény

Az elvont gondolkodás (absztrakció, redukáló és átíró képesség) kialakítása és gyakorlati alkalmazása.

Az elemző képesség jártassági szinten történő alkalmazása. Az ábrázoló geometria és alkalmazásának ismerete.

A vizuális kommunikáció jel- és jelzésrendszerének alkalmazása. Az önálló alkotómunkára való törekvés kialakítása és gyakorlása.

 

10. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A tananyag a 10. évfolyamban természetszerűleg az utolsó három évben meg­ismert és megtanult eljárások összefoglalása.

A tanulók ebben az életkorban már képesek önálló módon megszervezni alkotó tevékenységüket.

Az ismétlő jellegű feladatok egy-egy összefoglaló munkában is megjeleníthetők (erre tesz javaslatot a tantervi program is), de sok kisebb fela­dat megvalósítására is mód nyílhat.

Egyetlen új témakör a médiaművészet megismerése, videó, számítógép hasz­nálata a képzőművészeti kultúrában.

Feladatok a festészeti alapismeretek összefoglalására

Szabadon választott témában tempera vagy olajfestmény készítése, színter­vekkel és rajzi tanulmányokkal együtt nagy méretben (portfolió az alkotási folyamatról)

Feladatok a szobrászati alapismeretek összefoglalására

Szabadon választott anyaggal (gipsz, agyag, fa, viasz) köztéri szoborterv el­készítése szobrászállvány használatával

Tervrajzok, esetleg a mű elhelyezését imitáló fotómontázsok mellékelésével (portfolió a készülő szobor munkafázisairól)

Feladat a grafikai technikák alapszintű ismereteinek összefoglalására

Egy alkalmazott, vagy sokszorosított technikájú grafikai lap készítése sza­badon választott témában, előkészítő vázlatokkal együtt (portfolió a készítés folyamatáról, az esetleges felhasználási módról - könyv, naptár, prospek­tus...)

Reklám

A tömegkommunikációs eszközök, sajtó, Tv, Rádió működésének megisme­rése (tájékozódás szintjén)

Egy reklámkampány vizuális elemeinek megszervezése (arculat, riportok, kisfilm) tervezési szinten

Javasolt szemléltetés:

reklámfilmek és szövegek a tömegkommunikációs csatornákról

Médiaművészet

Alapszintű ismeretek elsajátítása a videós és számítógépes grafikai, művé­szeti kifejezőmódokban

Rövid videós önfilm (önportré) készítése, ehhez számítógépes feliratok, szövegsorok és egyéb grafikai anyagok tervezése és kivitelezése

Javasolt szemléltetés:

videoművek - Bódy G., Révész L. L.

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje:

· a vizuális nyelv kifejezőeszközeit,

 · azok jel- és jelentésrendszerét,

· a sík és térábrázolás szabályrendszerét,

· az ábrázoló geometria alapelemeit,

· a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait,

 · a médiaművészet kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait,

· a képi konvenciók jelentéshordozó elemeit,

· az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit,

· a vizuális nyelv kommunikációs eszközrendszerét,

 · a művészettörténet nagy korszakait.

A tanuló legyen képes:

· a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák önálló (korrektúra segítségével történő) feldolgozására,

· a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására,

 · sík- és térbeli művek létrehozására,

· konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére,

· a látvány, illetve az abból történő absztrakció elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel),

· a művészettörténeti korszakok megismert értékeit kreatív módon alkalmaz­ni, adaptálni saját alkotómunkájukban.

 TÁRGYI FELTÉTELEK

A csoport létszámának megfelelő:

· jó megvilágítású (tetőablak, ablakfal - vagy mesterséges) rajzterem, műte­rem, melyben a takarítási feltételek és a víz bevezetése megoldott,

· rajzbakok, padok, székek, paraván, háromlábú – külső térbe is kivihető festőállványok.

· külön megvilágításhoz reflektorok,

· rajztáblák (negyed-, ill. fél íves) drapériák, kézi- és egyéb modellek (gipsz­test részletek, tárgyak, termések ...),

· modellcsontváz, koponya,

· dobogók, posztamensek, festőállvány (legalább egy), szobrászállvány (lega­lább egy),

· diavetítő, videólejátszó, vetítő vászon, írásvetítő, fénymásoló, mobilizálható installációs rendszer.

Szárító és archiváló polcok. Plasztikák szárítópolcai.

A rajzolás, festés, mintázás, grafikai munkák, makettezés, fotózás, videózás eszközei.

 

GRAFIKA TANSZAK

 

 

A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI

A grafikai műhelygyakorlat tanítási célja, az egyedi és sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fő területének: a képgrafikusi és az alkal­mazott grafikai tevékenységnek megismertetése.

A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamo­san a tanuló:

· ismerkedjen meg a szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal,

· sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát,

· ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafikák, illusztráció, reklámgrafika...),

· tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai techni­kát,

· ismerje a szaknyelvet,

· legyen tájékozott a grafika művészettörténetében, · tevékenységének végzésében váljon önállóvá,

· legyen nyitott az új médiumok megismerésére (számítógép),

· felkészültsége legyen alkalmas arra, hogy tanulmányait szakirányban tovább folytathassa.

A grafikai műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuza­mosan a tanulót ismertesse meg:

· a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszá­mok működésével, kezelésével,

· a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével, · a segédanyagok tulajdonságaival, használatával,

· a szabványokkal, a méretekkel, az installálási törvényekkel, · a szakma rövid történetével,

· a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható művészeti elemekkel (pont, vonal, szín...),

· a képépítés törvényszerűségeivel, a színelmélet alapjaival.

· fejlessze ki a tanulóban a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói mód­szert,

· alakuljon ki véleménynyilvánítási igénye és képessége,

· alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége.

KÖVETELMÉNYEK

Az alapfok végén a tanuló ismerje:

· a képépítés alapvető szabályait,

· a tanult grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait, · az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások - sokszínű technikai lehetőségeit,

· a grafika történeti és technikai sajátosságait,

· a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, linó és fém anyago­kat,

legyen képes:

· az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására,

· vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcradolgo­zásra,

· az egyedi és sokszorosított grafika - különösen a megismert magasnyomási eljárások- sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására,

· esztétikus képi megjelenítésre.

 

 A továbbképző végén a tanuló ismerje:

· a legújabb nemzetközi és hazai sokszorosított grafikai törekvéseket és azok képviselőit,

· a hazai kortárs grafika eredményeit,

legyen képes:

· önálló kifejezőkészségre és grafikai komponálásra,

· technikailag tiszta és kevert technikájú lapok létrehozására,

· képi megfogalmazásait az iparban használatos reklámhordozókon (könyv, lemezborító, plakát) is alkalmazni,

· klasszikus sokszorosított grafikai faximile reprodukció készítésére,

· önálló gondolatokkal és képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, · kiállításra alkalmas munkák alkotására.

 

TANANYAG

 

ALAPFOK

Műhelyelőkészítő

évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra

 

Monotypia

Az egyedi rajz és a sokszorosítás kezdetei

Pozitív és negatív nyomat

Jelhagyás tárgyakkal (ujjal, fésűvel...)

Több szín felhengerlése

A vonal és a folt szerepe

Ritmus-ösztönösség-automatizmus-szerkesztettség

Frottázs

Anyagnyomatok - "kopírozás"

Különböző fakturális tárgyak nyomatai (bársony, vászon)

Kisebb méretű tárgyak lenyomtatása (gomb, papírzsebkendő, levél) Anyagnyomatok magasnyomó festékkel. Tematikus képalakítás nyomatkollázsokkal.Közös óriásnyomatok készítése.

Tárgypecsét - kedvenc, jellemző tárgy nyomata - mappákon, füzeteken...

Papírmetszet

Egyszerű papírmetszet készítése. A főtárgyi óra témájához kapcsolódó képalakítás papírmetszetekből. Papírsablon nyomatok

Vágás, tépés kartonból, alakítás, képépítés Játékosság

 

3. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A grafika

A grafika fogalma

A rajz szerepe a képzőművészetben

Az egyedi rajz

A sokszorosított lapok Történeti áttekintés

Alkalmazott- és képgrafika különbözősége A grafika nagymesterei

A grafika anyagai, eszközei

A kézi és gépi sokszorosítás műveletei

A grafikai műhelygépek megismerése

Látogatás grafikai kiállításon és grafikusművésznél

A papírok különbözőségének megismerése

A grafikai technikák műfaji követelményei

Az egyedi rajz szerepe a képi világ megismerésében (tanulmányrajz, vázlatrajz) és a képépítésben (festők, szobrászok, építészek rajzai)

A rajz egyedisége, műfaji kritériuma

A gesztusrajz

Az eszközök műfajkijelölő szerepe (ceruza, ezüstceruza, szén ...) Számítógépes grafika érintése - rajzolás egérrel – kinyomtatás. ( Egyszerű képfeldolgozások ingyenes képszerkesztő programokkal)

A képzőművészet alapfogalmainak szerepe a grafikai munkában Ritmus, felület, vonal, folt, kompozíció, szín, méret

Vonalkarakterjáték.

A vonal pszichikai kifejezőereje:

nyugodt vonal, emelkedő, zaklatott, kaotikus, zavaros, szögletes, kerek

Az egyéniség megjelenítése önarckép vonallal, absztrakcióval

Vérmérsékletet mutató vonalhasználat (összehasonlításul Rubens, Rembrandt, Picasso, Kondor... művek bemutatása)

Különböző sorsok, különböző korok, különböző egyéniségek, különböző vo­nalhasználat

Életfák”. Jellemet, egyéiséget kifejező fák tervezése, papírkivágat technikával.

A kifejezés, alkotás eszközrendszerének megismerése: lényegkiemelés, figyelemvezetés,

elhagyás, leegyszerűsítés, sűrítés, elvonatkoztatás, absztrakció

Az elemek elrendezése:

ritmus, egyensúly, szimmetria, aszimmetria, különböző kompozíciós lehetőségek és rendek Az alkotás technikája:

ceruzarajz, krétarajz, monotípia

GYAKORLAT

Alkotás

Egyedi rajzok készítése annak összes kritériumának, megismert lehetőségeinek felhasználásával

FELADATOK

A vonal ritmust kifejező hatása

Ritmikus, lüktető felület kialakítása automatikus vonalhasználattal Sűrítés, lazítás, tömörítés

Nyugodt és kavargó felületkialakítás Vonalháló, vonalgubanc

Tenger kifejezése - nyugodt és háborgó - vonallal

A vonal karaktermegjelenítő szerepe A vonalkarakterek tudatos használata

Dombos vagy sziklás táj, természetes és épített környezet hangulati hatásá­nak kifejezése vonallal

A jelrendszer szerepe

Jelrendszerrel élettörténeti mese 12 részre osztott lapon

A mese jelekkel, háromszögekkel, négyzetekkel, szabadformákkal, kötött formákkal való kifejezése

Én ez a forma vagyok; szüleim, nagyszüleim formái; testvérem, barátom, ellenségem formái

Elrendezés a képmezőben

Mi történik velük: "jönnek, elmennek, meghalnak..." gondolat kifejezése

Az illusztráció

Illusztráció készítése tusrajzzal.

A monokromitás, a foltképzés és a vonalrendszerek szerepe Csurgatás, fröcskölés, fújás

Átalakítás, belelátás, formafelfedezés

Az egyedi nyomtatás - a monotypia

A vonal új karaktere

Nyomtatás ujjal, fésűvel, tárgyakkal

Felületképzés - faktúra és textúra - alakítás

A szín szerepe a monotypiában

Hasonló hangulatra, színre, technikára, harmóniára és diszharmóniára épülő kompozíciók (3-4 egységből álló illusztrációs sor) összeállítása azonos mé­retben

Az alkalmazott grafika

Érintőlegesen az alkalmazott grafika, a piktogram, a betű, a monogram be­mutatása

Az egyedi jelek: térképjelek, közlekedési jelek, feliratozások, pecsétfők ­monogram (Dürer, Toulouse Loutrec), japán pecsétek megismerése

Saját mappa tervezése, kivitelezése

Saját jel - betűkarakter, embléma kialakítása

Organikus képalkotás

Természeti formák grafikai tanulmányozási és átírási (felhasználási) lehetőségei

Szerves elrendezés, kiemelés-elhagyás, pozitív-negatív formák, átrendezés, szabályosság-szabálytalanság

Minimumkövetelmény

A tanuló tudjon gyakorlatban és elméletben különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között.

Ismerje fel és alkalmazza azt.

 

4. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A nyomtatás fogalma

Természetes nyomatok tanulmányozása (pl.: ujjlenyomat, cipőtalp, autógumi) A nyomtatott kép létrehozásának kritériumai:

a pozitív-negatív foltok, tömegek, a pont, vonal, folt, ritmus, egyensúly mint képalkotók, formaképzők,

a foltok érzelmi, értelmi hatása,

a nyomtatott kép térhatásának lehetőségei

Grafika történet

Történeti áttekintés:

természeti népek ( nyomhagyás, nyomolvasás - indiánok), középkor - textil előnyomás, előrajzolás,

a nyomtatás feltalálása - ideológiák

A betű, a könyvnyomtatás:

a nyomtatott kép használhatósága

Az alkotás technikái: anyagnyomatok, krumplivéset, krumplinyomat, frottázs, papírmetszet,

szemét - maradék papírnyomatás,

kompozíciós gyakorlat, automatikus és tudatos alakítás

GYAKORLAT

Különböző színű és felületű papírra különböző tárgyakkal nyomatok készítése

A dúc fogalma - az alakítható anyagok

A folt szerepe a vizuális nyelvben

Sokszorozás - egy forma több nyomata

Ritmus, ismétlés, pozitív-negatív forma, eszközhasználó készségek, tervezőkészség,-képességek kialakítása.


 

 

FELADATOK

Nyomhagyási kísérletek

A természetben, a környezetünkben található nyomtatásra alkalmas tárgyak felfedezése, gyűjtése

A nyomhagyással kapcsolatos elmélet tisztázása, a nyomhagyási lehetőségek bemutatása

Ujjbegynyomat, morzsanyomat, gomb­nyomat, falevélnyomat, kő (kavics) nyomatok, ág, inda, talált tárgy nyomat készítése.

Ceruzával frottázs, kopírozás, majd dúcként használva nyomtatás készítése

Nyomtatás tárggyal

Kiválasztott kedvenc tárgy nyomatával pozitív-negatív forma, vaknyomat, dombornyomat, ritmus, harmónia, diszharmónia létrehozása

A folt és a foltrendszer, mint rendezettség, rendszer, optikai játék, vízszintes, függőleges, ferde elrendezés, dekorativitás, díszítések

Képkeret, bordűr, foltstruktúra kialakítása a tanult ismeretekkel

Piktogram

Természeti forma és azok rajza, majd frottázsa ,

Lenyomtatásával saját jel (vagy mások jele), jelrendszer (összeépítés) kiala­kítása

Textilnyomatok

Faktúranyomatok képzése kordbársony (mikro, makro) vonalaival Geometrikus kép kialakítása (dőlés, túggőleges, vízszintes, vékony, vastag nyomhagyás alkalmazásával)

Krumplinyomat

Közös  nagy kép készítése egymás dúcaival.

Terülődísz, ruhaminta, tapétaminta, házfalminta, csomagolópapír-minta ter­vezése és kivitelezése ritmus, szín, tükörkép, megfordítás alkalmazásával

Papírmetszet

A magasnyomás fogalma

Kartonból ollóval, szikével vágott csíkok, foltok képzése - azok felragasztá­sával - nyomódúc kialakítása

A dúc gazdagítása tépéssel és 1-1 talált tárgy beiktatásával (a felület megfo­galmazásának egyhangúsága ellen)

Játékosság a tervezésben, kivitelezésben

Variációk papírmetszetre

A már kész papírmetszet alá színes egylapdúccal szín nyomása Szárítás után a felület gazdagítása

A papírmetszet során megmaradt kartonokból, filcmaradékokból, textilekből kompozíció létrehozása

Képépítési gyakorlatok kimaradt negatívok pozitívként való felhasználásá­val

Papírpecsét

Papírpecsét készítése dombornyomattal

Játék a fénymásolóval

Fénymásolt képek egymásra nyomtatása

Telítettséggel, elmozdítással más-mú~ variációk készítése

Számítógépbe scannelve a nyomtatott kép alakítása a felhasználó igénye sze­rint

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a frottázs és a monotypia fogalmát, ismerje fel technikai különbözőségeiket. Tudjon róluk beszélni.

 

5. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra ;, összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Természeti formák célirányos megfigyelése, forma és színredukció

Tömeg egyensúly, pozitív-negatív forma

A sokszorosított grafika műfaji jellegzetességei

Létrehozható-e a nyomtatott képhez hasonló- vagy más eszközzel

Belső szerkezet, mozgás, játékosság, felület, elrendezés, dekorativitás, ritmus, dinamizmus

Grafika történet

Történeti áttekintés:

magyar linómetszők

Technikai ismeretek, sajátosságok Az átírás, egyszerűsítés (ehetőségei:

megfigyelés - a képi megjelenítésre alkalmas jegyek kiemelése a jegyek átírása a linómetszet technikájára - folt, forma, karakter

A linó sajátosságai:

pont, vonal, folt,

arányrendek, felületkitöltés, ritmus

A megtervezés szükségessége:

a rajzi ötleteknek a technikához igazodó átírása,

a technikából adódó "véletlenek" betervezése és tudatos használata

GYAKORLAT

Magasnyomás: linóleum ill. PVC padlóba metszés

Anyag és eszközismeret: véső eszközök, festékező hengerek,

a festék állaga, minősége - tisztítás

Baleseti lehetőségek

FELADATOK

Ismerkedés a linókészítéssel

Történeti áttekintés: pecsétlőhengerek (főnicia, egyiptom), a könyv

Ujj és kézgyakorlatokkal. Próbametszések. Vonalelvégzések fajtái.fakturális, megdolgozhatósági játékok, felületki­alakítás, felületkitöltés.

A linó sajátosságai, műfaji követelményei

Az eszközhasználat specifikumai

Próbalemezek lenyomtatása

Egyéniség - közösség - egy méret, különböző felületek, faktúrák, jelrendsze­rek

Két különböző szín megválasztásával (a fakturális felületi játékok, a sötét­világos viszonyok, a telítettség-lazaság, a fehérek-feketék egyensúlyának, di­namikájának figyelembevételével) linósakktábla készítése

Pecsétlőhenger készítése

Kis négyzetekkel (sodrófára ragasztva) pecsétlőhenger kialakítása

A tömegábrázolás kezdetei a művészettörténetben (egyiptom, Babilon, asszír művészet)

Tapéta, falminta, csomagolópapír, zacskóra nyomtatás (reklámszatyor), terí­tő és ágyneműgarnitúra készítése pecsételőhengerekkel

Exlibris

A kisgrafika fogalma - magyar kortárs törekvések és eredmények

A redukció szükségessége, a hasznosság

A betű szerepe (fordítottan a dúcon), mennyisége, aránya

Névjegykészítés

Linókészítés

 Önálló linólap tervezése és kivitelezése

A terv átmásolásának lehetőségei Fénymásolat nitrohígítós átnyomása

Vágás, nyomtatási trükkök, próbanyomat, fejlesztés, a negatív kivágása

Az elrontott linódúc kijavítása Továbbmetszéssel, visszragasztással.

A színek szerepe a magasnyomásban

A színek felhasználásának lehetősége a sokszorosított grafikában

A nyomótükör alá színes lapdúc nyomása

"Hamis" színes linómetszet készítése

A dúc szétvágásával, külön darabok más-más színnel felfestékezésével (a gép mozgólapján), összeállításával színes nyomatok készítése

Dekorativitás, egyszerűség, nagyszerűség, tiszta munka

A színes sokszorosítás alapja

Egydúcos továbbmetszett színes nyomat készítése.

Többdúcos linómetszet készítése

Fekete nyomódúc készítése. Színes tervek, a fekete dúc átnyomása a színes dúcokra, színes metszés.

Alapszín keveredések, átfedések, új szín létrehozása, alányomás, önálló képalkotás

Sorozatkészítés amorf keretű linódúcokkal

2-3 lapból álló meseillusztráció (Reich-Würtzt) létrehozásával iskola, óvo­da, gyermekszoba díszítése

Kis gyermekkönyv, leporelló készítése (esetleg számítógéppel szedett szö­~, veg mellé tördelni, szerkeszteni a linóképet)

Minimumkövetelmény

A tanuló a gyakorlatban tudjon - feladatának - megfelelően választani a ma­gasnyomási eljárások között. Ismerje a papírmetszet és a linómetszés műfaji szabályait és a dúc fogalmát.

 


 

6. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A képi megjelenítés eszközrendszere

A kifejezés, a látvány, az élmény és az eszköz egysége, egységesítése

Az egyén kifejezőeszközeinek - az egyéniség és a technikai lehetőségek, a műfaji sajátosságok - megtalálása

A látvány értelmezésének műveletei:

az átírás különböző lehetőségei, követelményei,

a pont, vonal, folt szerepe a sokszorosított dúcokon és azok megjelenése a nyomatban,

személyes élmény és fantáziavilág kivetítése, a gyakran szereplő formák gazdagítása, változatosabb megfogalmazás,

sokszínűbb gondolatközlés és helyes választás

GYAKORLAT

A fém alapú sokszorosított dúcok, lehetőségek megismerése:

alumínium karc, ezüstceruzarajz, alumarás, anyagok, hordozó felületek, szívópapírok,

új nyomtatási technikák, új eszközök, új felrajzolás, hidegtű vagy pusztatű,

megdolgozási, felületsebzési, sértési lehetőségek, felületképzés idegen anyagokkal,

a mélynyomás alapjai Balesetvédelmi oktatás (a savak hatása)

FELADATOK

A hidegtű

Alapozatlan, puszta, felfényesített lemezre karcolás tűvel, a felületek meg­dolgozása jelet hagyó eszközökkel (pl.: dörzspapírral)

A dúc felnagyításával a vonalkarakter lehetőségeinek kiaknázása

Nyomtatási gyakorlatok

A technológiai sor betartásának gyakorlása, nyomtatás, kitörlés...

Szabad asszociációk

Különböző alakúra vágott dúcformák (háromszög, kör, téglalap...) variáció­ival tetszőleges képalakítás, munkavégzés

Tudatos komponálás, felületkitöltés, felületkezelés sértéssel

A szabadon hagyott és megdolgozott felület arányának megtervezése, külö­nös alakú nyomatok készítése

Színes hidegtű vagy pusztatű

A dúc kézzel színezésével (és úgy nyomtatva) különböző színhatások, szín­hangulatok elérése

Variálható színek - játék a kitörléssel

A savak szerepe a nyomtatásban

Alapozóanyagok felfestésével, rajzolásával, saválló területek kialakításával geometrikus képi séma vagy figurális, dekoratív felület létrehozása

A savak szerepe (vasklorid, salétromsav)

A hordozóanyag (puhasága, keménysége)

A papírok (szívó papír, dipa, akvarell, rongy- és merítettpapír) ismerete Vízjelek, papírméretek

Aláírás, paszpartuzás, installálás

A magas- és a mélynyomás variálásának lehetőségei

A témának megfelelő, valamint az egyénnek megfelelő technika megválasz­tása

Felületgazdagítás

A saválló folyadékkal felfestett felületek karctűvel való fejlesztése

A próbanyomattól a kiállítási darabig

A tiszta és kevert technikák megismerése

Komplex feladat

Naptár készítése a 12 csillagöv felhasználásával, szabadon választott techni­kával (linó vagy hidegtű)

Betű, összeépítés, sorozat

Versciklus illusztrációja, több önálló egységből összeálló sorozat készítése (pl.: Derkovits)

Minimumkövetelmény

A tanuló tudjon különbséget tenni a magas- és mélynyomás között. Ismerje fel a nyomatokon az erényeket és a hibákat. Tudjon értékelni, művészettörténetileg meghatározni, technikai kritikát mondani. Legyen képes munkáját esztétikusan tálalni.

 

TOVÁBBKÉPZŐ

 

7. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Grafikai ismeretek

Az elmúlt négy évben tanultak összegzése

A rézkarc és a rézmetszés fogalma, története

A kottától a képig

GYAKORLAT

Rézkarckészítés Az anyagok gyakorlati megismerése:

kemény, félkemény, lágy Az anyagelőkészítés műveletei: fazettálás, polírozás,

alapozás, kormozás, kitakarás, hátlap

FELADATOK

Egymaratásos rézkarc készítése

Szabadon választott kisméretű lemez előkészítése után kis természeti forma felrajzolása (kis virág, ág, pitypang, hópehely)

Másolás Egy a művészettörténetből vett példa tanulmányozása (ajánlott Goya, Remb­randt, Picasso, Kondor) után stílustanulmányok készítése

A pauzálás, átfordítás megismerése

Stílustanulmány Próbalemezek, próbanyomatok készítése

A marófolyadék, az idő, a vonalháló és a karakter pontos megismerése Festékkeverési gyakorlatok

Javítási lehetőségek

A kész lemez vagy az elrontott lemez javításának (kaparás, felcsiszolás, sáberelés...) lehetőségei

A próbalemezek vagy korábbi munkák kijavítása

A másolat tökéletesítése

Nüanszok - a mester véletlenjei, hibái, gesztusai Tudatos alakítás

Variálás A már kész nyomódúc (színnel, magasnyomással, átírással, szatirikus meg­oldásokkal való) variálása

A pszeudo fogalma

A hamisítás etikai problémái, az eredetiség kérdése Kiállítások "eredeti" másolatokból

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a hidegtű és a rézkarc közti különbségeket, ismerje fel eze­ket a nyomatokon, tudjon róluk beszélni. Használjon egy-két rézkarcgazdagító eljárást.

 

8. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Az egyediség kritériumai

Az egyéniség kialakíthatósága, a mesterek hatása Klasszicitás - modernség, korhűség - eredetiség Az önkifejezés korlátai, lehetőségei

Önálló forma és karaktervilág, vonal és folthasználat

GYAKORLAT

Önálló tevékenység - döntéshozatal

Önálló munkavégzés:

műhelysarok és szerszámpark kialakítása, munkapadrend, a szerszámok elérhetősége, szerszámkitalálás

FELADATOK

Szabadon választott téma rézkarcban

Egyéni tervezés, technikai útmutatás

Kiemelés - elhagyás, térbeliség - síkrafeszítettség, önálló vonal és formaki­alakítás, szín és foltkötés, fejlesztés lehetőségei, hozzáadás - elvétel

Adott témára való komponálás

Az alázat és az ötlet

Különbözőségek - egyezőségek

Ki miben, mit lát, hall - zenei értelmezések - a zene képi megjelenítése (akár kottalapra való nyomtatás)

Illusztráció készítése vershez

Szabadon választott vers vagy próza illusztrációja (lehet zene képi me~jele­nítése is, akár lemezborító vagy CD terve)

Az illusztráció fogalma (mennyiben más, új, több vagy kevesebb a főműnél) Emóciók és fegyelem, megfelelés

A betű és kép összeépítése

Könyvborító, hangversenyplakát tervezése

Alkalmazott grafikai ismeretek

A képhez felirat - betű, tipográfia - tervezése (számítógép alkalmazása)

Minimumk«vetelmény

A tanuló ismerje fel és tudja alkalmazni a grafikai sorozatok ismétlődő műfaji, stiláris eszközeit; a foltmarási és foltlétrehozási eljárásokat.

 

9. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A kortárs grafika és a hazai törekvések megismerése

Kiállitáslátogatás, találkozás művészekkel

Beszélgetés, önálló véleményalkotás a tapasztaltakról: a történeti és szakmai hitelesség,

a korrektúra lehetőségei,

az önálló művészi tevékenység társadalmisága, hasznossága,

a klasszikus és új technikák összeépítése, jelenléte, megmaradása, a kifejezés és a kor kívánalmai,

milyen az ország vizuális kultúrája, nemzeti, nemzetközi jelképek,

a vizuális kultúra amerikanizálása,

mit tehet ebben a képgrafika és a mindenhol látható alkalmazott grafika, a tipográfia, a logók...

GYAKORLAT

A képi megjelenítés eszközrendszere:

az elmélet és önmagunk, valamint a technika során megismert vizuális szak­történeti és grafikai ismeretek segítségével a műfaj keretéhez igazodó terve­zési munkával - igényes mappa sokszorosítás grafikai sorozat készítése

FELADATOK

Célkijelölés

A tervezés fázisainak (művészettörténeti vizsgálódások; sorozatok megis­merése - Dürer, Derkovits, Kondor...; méretezés, papírminőségek; előállítási lehetőségek) megismerése

Vázlatkészítés

Kis méretben, egyedi grafikai lapokon sorozat tervezése

Egységes nézeti kép

Javítási, korrigálási lehetőségek

Lemez előkészítés

Az összes lap egységes kezelése

Önálló munkavégzés

Megbeszélés, próbanyomtatás, korrigálás

Nyomtatás

A kész munkák lenyomtatása után installálás (kis kiállítás létrehozása) Aláírás, paszpartuzás, tálalás

Meghívó, plakát készítése a sorozat elemeinek felhasználásával

 Minimumkövetelmény

A tanuló legyen tisztában a grafika - különösen a rézkarc és rézmetszés ­          történetével. Tudva megnevezni a nagy művészettörténeti stílusok egy-egy gra­          1 fikai egyéniségét és azok munkáját (Dürer, Rembrandt, Toulouse-Lautrec,

Kondor, Szalay). Legyen tisztában a képgrafika és az alkalmazott grafika ös­szeépítésének lehetőségeivel.

 

10. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A sokszorosított grafikai eljárások megújításának lehetőségei

A XX. század új technikáinak megismerése - Warhol

A klasszikus grafikai lapok manipulálásának etikai, esztétikai, művészettörté­neti problémái

GYAKORLAT

A szitanyomás és a litográfia megismerése

Offszett eljárások, fotómechanikus eljárások, nyomdai eljárások

FELADATOK

Klasszikus rézkarc, linó manipulálása

A már kész (korábban készült) klasszikus rézkarcok, linók nyomatainak, nyomtatásának, vagy magának a dúcnak manipulálása, rámásolása (vágás, tépés, újra ragasztás) textilre, tükörre ...

Megújítási lehetőségek keresése

Az op art, pop-art, ready mode, fluxus, body art, happening játékok során új kifejezési eszközök keresése

Akciók létrehozása

Önálló hangulatú, sokszorosított eljárások nyomait magán viselő akciók lét­rehozása

Performance - közös csoportmunkában

A XX. századi grafikai törekvéseken tál a számítógépes grafika, az új médi­umok megismerése és átültetése az egyéniségének megfelelően

Tapasztalatcsere

Grafikai műhely (Grafikusművészek Szövetsége,

Magyar Illusztrátorok tár­sasága...), élő grafikus műtermének meglátogatása

Grafikusok lehívása az interneten

A számítógépes grafika lehetőségei

A modern számítógépes grafika érintőleges megismerése

A nyomdaipari tervezés és a kiállítási komputergrafika megismerése

 

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje és alkalmazza a modern XX. századi grafikai törekvések egyes eredményét, érdekességét. Ismerje a grafika történetét, fő törekvéseit. törvényszerűségeit és alapfokon legyen tájékozott a komputer grafikai használ­hatóságával.

 

ÉRTÉKELÉSI MÓD

Évközi korrigálás, munka közbeni javítás.

Segíteni kell a szabad megnyilatkozást a véleményalkotásban és a munka­végzésben. Folyamatos figyelem a tanuló munkájára - példák és megbeszélé­sek.

Értékelni kell évközben a szóbeli, verbális megnyilatkozásokat, művészettörténeti elméleti felkészültséget.

Határidőre kész munkalapok, feladatcsoportok értékelése a gyakorlati mun­kában.

A tanuló félévenként egyszer vagy kétszer számoljon be szóban az elméleti anyag egy témájáról - átfogó és részletekre terjedő előadásban (szakmai nyelv). 2-3 órát kell szánnunk a feladatok értékelésére és az új feladatok kijelölésére, megbeszélésére - de legyen idő a vázlatok, tervek folyamatos megbeszélésére, akár foglalkozási kereteken túl is.

Felsőbb évfolyamba csak az elméletileg is tájékozott, szakmai nyelvet ismerő, munkáit tisztességesen "letevő" tanuló bocsátható.

 

TÁRGYI FELTÉTELEK

Grafikai műhely berendezése

Sokszorosító grafikához:

 munkaasztalok, megtervezett világítással, jól hozzáférhető tágas rajzhelyek, grafikai festékező asztal 1,5-ös üveglappal, különböző méretű fotós gumi­hengerekkel, spaklikkal,

 sokszorosító grafikai csillagprés, legalább 50 cm széles nyomóhengerrel il­letve mozgóasztallal, kellékek: kormozó gyertyák vagy petróleumlámpa, lemezvágó olló (karos és J kézi), lemezfogó sikattyú, melegítő rezsó, szitanyomó készlet.

Alkalmazott grafikához:

 diavetítő, írásvetítő, episzkóp, vetítővászon, fotónagyító (negatív-hívó...), televízió, videolejátszó

Számítógépes rendszer:

· A mindenkori programoknak megfelelő teljesítményű alapgép, monitor, billentyűzet, szkenner, digitális fényképező, fénymásoló, nyomtató.

Munkák archiválása, tárolás:

 archívumrendszerezés tagok, témák, kiállítási anyag szerint, szakfolyóiratok hozzáférhetõsége.

 

 

FESTÉSZET TANSZAK

 

 A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI

A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg:

· azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei

· a színtan egyes alapvető problémáit s azok alkalmazását a festészetben,

·a festészeti technikákat, kifejezési (nyelvi) eszközeit,

· a szín és fény alapvető összefüggéseit,

· a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüg­géseit,

· a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait,

· a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat.

A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló: · sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat,

· szerezzen ismeretet a festészet, mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről és történetéről.

A tanuló legyen képes:

· festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni, · önálló alkotásokat készíteni.

 KÖVETELMÉNYEK

A tanutó az alapfok végén ismerje:

· a hagyományos festészeti technikákat,

· a technikák alkalmazásának módozatait, · a festészet történetének nagy korszakait,

· a festészeti technikák határeseteit (pl.: montázs, kollázs, manipulált fotö, festett síkplasztikák),

· a fotó, film, videó, számítógép színalkotó és -visszaadó szerepét,

legyen képes:

a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni,

· figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni,

· vázlatokat készíteni és azok után festményeket alkotni,

· ismerje a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni, a festészet történetének jelentős műveiről,

A tanuló a továbbképző végén ismerje:

· a festészet technikai eljárásait,

· a technikai eljárások alkalmazását különböző feladatokban, · a kompozíció törvényeit,

· a szabadon értelmezett, de a festészet műfaját nem meghaladó eljárásokat (videofestészet, computerfestészet),

· a színház és képzőművészet találkozását jelentő színpadi festészetet (dísz­let),

· a festészettörténet nagy alkotásait,

· a festészetnek a művészettörténetben elfoglalt helyét,

· azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy festészeti alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet,

legyen képes:

· önálló festészeti alkotások, festmények és színes dekoratív művek tervezésé­re és létrehozására,

· saját alkotó tevékenységének következetes nyomonkövetésére és dokumen­tálására (portfolió készítése),

· a megismert festészeti technikák változatos és szakszerű alkalmazására, · önálló véleményformálásra saját és mások műveit illetően,

· véleményének szakszerű kifejezésekkel való interpretálására.

 

 

TANANYAG

 

ALAPFOK

 

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ

évi 8 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra

 

Festések kis és nagy méretben

Kis méretű tárgyak színeinek kiválasztása, megfestése kis méretű papírokon

Óriásképek, óriás tárgyak egyszínű és színgazdag felületek megfestése nagy méretű papírokon

Játék festett papírokkal

Kollázs készítése csoportos és egyéni spontán festési gyakorlatok (szem­léltetés pl.: Matisse kollázsok) felhasználásával

A színes világ

Festésgyakorlatok, színkeverések

Az elsődleges és másodlagos kevert színek Színkeverési kísérletek papíron, palettán, vízben

Az ecset és a papír

Az eszközök ismerete és használata

Gyakorlatok festészeti eszközökre

Csíkhúzási versenyek

A tervezett kép

Egy saját élmény (kirándulás, sportesemény, ünnep, táj, kulturális esemény) megfestése vázlatkészítéssel nagy méretben

A természet színei

Variációk a négy évszak színeire és zenéjére

Festési gyakorlatok természeti megfigyelések (szabadtéri séta, csendélet) nyomán

A színhangulattal való festés módszere - színdominancia, színpreferencia

Egy-egy hangulat érzékeltetésére (szemléltetés: Leonardo, Bruegel, impresszionisták...)

Színkompozíciók

A szín ereje, a szín mélysége, a szín mozgása

Különböző kompozíciós változatok a színdinamika, a színkontraszt alap elemeire

Csoportos és egyéni feladatok temperával

Az ünnepek

A különböző ünnepek színvilágának megismerése, kifejezése (vízfestés)  Felület, forma, színekkel való kifejezése (szemléltetés: Chagall akvarell...),  Kis színtér

Papírból épített tér megfestése (szemléltetés: díszlettervek..)

Csoportmunka a színek térépítő szerepére,

 

3. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A fekete is szín

A fekete szín használata (a fekete szoba, a fekete tárgy)

A szürkétől a feketéig tartó árnyalatok kipróbálása tárgyak festése, árnyékok kialakítása során

(szemléltetés: Boltansky, Kline, Hartung.)

A körvonal

A színek hangsúlyozása

A képi erővonalak kiemelése a körvonal segítségével Tárgyak árnyékának körvonalai és színei

Kivágott formák beépítése, térbe helyezése (szemléltetés: Schiele, Klimt, Gauguin...)

A festészet története I.

A barlangrajztól a középkorig

A festészet festészettechnikai és történeti áttekintése

Anyagok, eszközök, megoldások az őskori, ókori és koraközépkori művé­szetben

A különböző korok festészeti megoldásainak példaként való felhasználása, alkalmazása

Vázlatok a szabadban

Akvarell és tusrajzok - színezett tusrajzok - a szabad térről

A gyors, könnyed festés technikájának elsajátítása (szemléltetés: Szőnyi, Ferenczy K.)

A festett rajz

A ceruzarajzok részleteinek, háttereinek megfestése A két technika egymás mellett élése

A ceruzarajz technikájának a festéshez való alkalmazása

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a tónus, a telítettség, a színezettség fogalmát.

Legyen képes ezeket a fogalmakat festői gyakorlatában alkalmazni, színár­nya-latokkal dolgozni.

Tudjon önállóan ecsetrajzokat készíteni, ismerje a tusrajz, az akvarell tech­nika sajátosságait.

Legyen képes képzőművészeti alkotások színproblémáit felismerni, azokról saját szavaival beszélni.

 


 

4. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A sötéttől a fényig

Kompozíciók készítése, amelyben a fény és árnyék színekkel kifejezhető Megvilágított és nagyon világos színszoba, vagy színes dobozok mestersé­ges fényben (szemléltetés: Szikom T., Károlyi Zs. ...)

Ez én vagyok

A festett pasztell (szemléltetés: Rippl - Rónai, Nagy I. ...) jellemzői Portré vagy önarckép készítése

A pasztell technika megismerése A színek keverése

Egy kedves hely / szín szoba /

Régebbi vázlatok, vagy képzelet alapján egy színes tér megfestése, megépí­tése, berendezése - csoportmunkával

Illusztráció

Legalább 10 kisméretű illusztráció készítése irodalmi műhöz (pl.: Toldi, Já­nos Vitéz)

Az illusztráció technikája - rajzsorozat, ecset, toll, gouache (szemléltetés: Reich K., Chagall, Dali ...)

A rajz, ecset, toll, gouache technikájának elsajátítása

A festészet története II.

A reneszánsztól a romantikáig

A festészeti eljárások, technikák megismerése A falfestészet

Az illuzionizmus

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a 24-es színkört, a színek hőfokhatását, a fény-árnyék-szín összefüggéseit. Ismerje és alkalmazza a gouache és pasztell technikák alapjait. Használja tudatosan kompozícióiban az eddig tanult színproblémákat.

 

5. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

Két arckép

Zenére (pl.: Bartók, Sztravinszkij, kortárs jazz), színes alapra festékkel, szí­nes papírral, pasztellel színes alkotások készítése nagy méretben Improvizációk és tervezett művek (szemléltetés: Klee, Soutine ...)

Kontrasztok

 Bartók zenéjének inspirációjára kisméretű sorozatok, színes ragasztott képek készítése - színkontrasztok, hideg-meleg komplementerek alkalmazásával (szemléltetés: Itten, Klee, Mondrian ...)

A festészet története III.

A realizmustól a posztimpresszionizmusig

Elemzések a festés módszeréről, a színhasználatról, az anyagokról A műteremfestészet és a plain-air

Reggeli a szabadban - avagy a majális Szinyei-Merse képének "átfestése" beállítás után

Diakép készítés a beállításról, a dia kinagyítása és újra megfestése A két mű összehasonlítása

Mostan színes tintákról álmodom

Nagyméretű színes tus és filctollrajzok, dekoratív, díszletjellegű (függöny­szerű) megoldások - textiltervek készítése (szemléltetés: magyar textilművek ...)

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje és tudja alkalmazni a szín modulációkat, a színkontraszto­kat, a színönkontrasztot, a hideg-meleg kontrasztot, a komplementer kontrasz­tot, a lokál és valőr színeket.

Legyen képes önállóan nagyobb méretű, több tárgyat magában foglaló, szí­nes kompozíció tervezésére és kivitelezésére.

 

6. ÉVFOLYAM

éví 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

A secco és a mozaik

A dekoratív (murális) festészet egyes technikáinak megismerése

Mozaikrakás gipszöntéssel, gipsz alapú secco készítés

Elméleti ismerkedés a freskó és sgraffito technikával (szemléltetés: bizánci mozaikok, reneszánsz és manierista freskók, seccok ...) gyakorlati ismerkedés.

A festészet története IV.

A XX. század a századelőtől Matisse haláláig

A megújuló festészet, a Bauhaus, a festészet új útjai

A "mestermű"

Az eddigi ismeretek szintézise önálló nagyméretű festmény készítésével

A munkához rajzi, szín és írásos vázlatokat (portfoliót) kell mellékelni, a té­ma és a technika szabadon választott

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje és tudja alkalmazni az előző években a műhelymunka so­rán elsajátított ismereteket. Legyen képes önálló tervező munkára. Tudjon de­koratív, illusztratív vagy tanulmányszerű (beállítás utáni) festményeket készíte­ni. Ismerje a freskó, secco, mozaik, sgraffito technika alapelemeit. Használja tudatosan a színtan általa megismert fogalomköreit (keverések, színdinamika, kontraszthatások). Legyen képes elemezni a festészet történetének a XX. sz. közepéig terjedő időszakát, annak jelentős alkotásait, a képzőművészet (festé­szet) kifejezéseivel megfogalmazni elemzésének tárgyát. Legyen ismerete az alkotó folyamatok szakmai és lelki tényezőiről. Tudja és ismerje fel (kritikusan és önkritikusan) saját és társai alkotásainak erényeit és hibáit.

 

TOVÁBBKÉPZŐ

 

7. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A beállítás I.

Csendélet ill. portré beállítása a műteremben

Megvilágítási problémák, fényviszonyok elemzése A színek derítése

A drapéria, a tárgy, a tér színbeli viszonyai

Vázlat és nagyméretű festmény készítése (szemléltetés: Caravaggio, Cezan­ne, Morandi, Csernus T. ...)

A beállítás II.

A tárgy (portré) feldolgozása, átírása más anyagokkal

Különböző művészeti stílusokkal (pl.: barokk, impresszionista, expresszio­nista, szürrealista) stílusgyakorlatok

A plakát

Tetszőleges reklámtéma feldolgozása színdinamikai szempontok alapján A színek hatása, a színek információsegítő szerepe

A fotó és a szín egymásra hatása

Színes diakép készítése a munkáról, nagyítás (szemléltetés: lengyel, magyar plakátok, festett plakátok, gigantposzterek...)

A színtan

A színek tudományos vizsgálata, a szinoid gömb Szinoidkészítés

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje, és gyakorlatban alkalmazza a színtani ismereteit a szinoid színeinek alapján, a színek érzelmeket alakító hatását saját festményein, az al­kalmazott grafika és a szín reklámpszichológiai törvényeit és összefüggéseit, a tanulmányszerű portré és csendélet valamint tájfestés néhány problémáját.

 

8. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A figura

Interieurtan elhelyezett figura megfestése

Reflexek, megvilágítás, a drapéria árnyékai. (szemléltetés: Bonnard, F. Ba­con, Ferenczy K. ...)

A táj

Festés szabadban akvarellel, temperával

A kép befejezése, újrakomponálása, újraalkotása a műteremben a helyszínen készített saját fotók alapján (szemléltetés: Paál László, Mednyánszky, imp­resszionisták...)

Az olajfestés titka

Az olajfestés technikájának alapjai

A festés története, a vászon, a vakkeret, az ecsetek, az alapozás megismerése

A színes film

A színek játéka, a színek bizonyos irányokba történő eltorzítása, megváltoz­tatása

Színes fénykép, videó, számítógépes grafika készítése

A személyes szín-tér

Kis színes vázlatok tervezése lakótér színdinamikai megoldásához

Minimumkövetelmény

A tanuló legyen képes önálló alkotó tevékenységre a festészet határterületein (kollázs, montázs, manipulált fotó). Tudjon véleményt formálni a festészet tör­ténetének jelentős alkotásairól; különböző anyagokkal színes alkotásokat létre­hozni, azokat egyéniségének megfelelő tartalommal megtölteni. Legyen képes figura megfestésére térben; tájkép festésére természetben, vázlatok alapján mű­teremben. Ismerje a fotó, a film, a videó ill. a számítógép színalkotó és vissza­adó szerepét; az olajfestés technikájának alapjait.

 

9. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Stíluskalandok Ismerkedés az újvad festészettel

Azonos témára fotorealista, tassiszta, gesztusképek készítése

A díszlet

Szabadon választott színpadi mű színpadképének, jelmeztervének elkészíté­se és makettszerű kivitelezése

Az olajfestés

Tetszőleges témára kisméretű olajfestmény készítése, olaj- illetve tempera­vázlatokkal

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje és tudja személyes véleménye alapján elemezni a XX. szá­zad második felének különböző stílusirányzatait, azok ismeretében önálló al­kotásokat készíteni.

Tudjon olajfestési technikával szabadon választott művet alkotni.

Legyen képes az általa választott színpadi műhöz szcenikai tervet, díszlet­tervet készíteni.

 

10. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Az emlékmás

Videofilm elkészítésére alkalmas filmdíszletszerű, nagyméretű színes figura és tér megalkotása (papír, gipsz, faszerkezet)

A videofilm rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése

A portréfilm

Rövid 5-8 perces videofilm készítése egy kortárs festőművészről, annak al­kotási módszereiről, személyes beszélgetés, vagy bemutatás formájában Forgatókönyv, fotódokumentáció

A mestermű

Szabadon választott témában egy portfolióval dokumentált "mestermunka" készítése, lehetőség szerint minél változatosabb festészeti technikai megol­dásokkal

Minimumkövetelmény

A tanuló legyen képes bonyolultabb festészeti feladatok önálló megértésére és elvégzésére, szabad alkotó munkára; az eddig megismert tananyagot fel­használva térben és síkban egyaránt színbeli, festészeti problémák megoldására. Rendelkezzen önálló kritikai véleménnyel a kortárs művészet hazai és külföldi mestereinek munkásságával kapcsolatban. Ismereteiről tudjon nagyméretű ter­vezett alkotásában számot adni.

 

ÉRTÉKELÉSI MÓD

Az alapfok és továbbképző (1-10.) évfolyamain az értékelés érdemjeggyel tör­ténik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen).A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotás-elemzéseknél, illetve a múzeumi, vagy egyéb kulturális programok­ban való aktivitása.

 

TÁRGYI FELTÉTELEK

Helyiség: jó megvilágítású műteremszerű, folyóvízzel ellátott nagyméretű helyiség

Berendezések: · Állványok, asztalok, bakok Szemléltető eszközök:

· modellek, · csontváz, · drapériák

Olaj- és egyéb festészeti eljárásokhoz szükséges: szellőzés, takarítás biztosítása

Technikai eszközök: videó,

· fényképezőgép,

· reflektor (min. 2 db)

Egyéb eszközök: · színes hátterek, · vágó eszközök, · festő eszközök

 

JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

A festészet műhelymunka a 9-18 éves korosztály számára az ismert techni­kától az ismeretlen új anyag és eszközhasználat felé vezető utat is jelentheti. Az óvodáskorú gyerek már szívesen használ színeket, ismeretei a színek világáról alapfokon megjelennek, ám tudatos festői tevékenységet az iskolás kor kezdetétől észlelhetünk nála. Ezt alakítja az iskolai rajzoktatás, mely a techni­kai ismeretek elsajátíttatásán túl az élményfestést is meg kívánja őrizni. Az  ezt az ismeretanyagot integrálja, erre épít, ezt fej­leszti. A 3-os kortól megjelenő műhelyszerű gyakorlatok azt kell, hogy elősegítsék, hogy a gyerek fokozatosan előrehaladva a technikai ismeretekben, az anyag használatában saját élményanyagát - tehát nem öncélúan valamiféle elvont festői szakmát - gazdagíthassa, kifejezőképessége egyre teljesebb le­gyen. A festészet nyelve - mint akármelyik vizuális nyelvi elem - tanulható, ám a nyelv használója az alkotást, kifejezést, kreatív személyiségének újabb ol­dalát fejlesztheti. Erre kell törekedni a műhelymunkát vezető tanárnak.

 

 

SZOBRÁSZAT TANSZAK


 

 

 A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI

A szobrász műhelymunka célja:

· a vizuális műveltség megalapozása, fejlesztése olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása által, melyek felkészítik a tanul tárgyalkotásra, a plasztikai alakításra, a szakirányú továbbtanulásra.

A szobrász műhelymunka feladata a vizuális neveléssel párhuzamosan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a célok megvalósulását.

A műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulót:

· a szobrászművészet sajátos nyelvével, kifejezőeszközeivel, megnyilvánulási formáival,

· a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,

· a szobrászműteremmel és felszerelésével,

· a munka során használt anyagok és szerszámok használatával,

· a kéziszerszámok készítésével,

· a klasszikus szobrászat formai megoldásaival és az azoktól való elszakadás lehetőségeivel,

· az új anyagokkal és azok használatával,

· a kreatív feladatmegoldásokkal a tervtől a kész munkáig.

 KÖVETELMÉNYEK

Az alapfok végén a tanuló ismerje:

· a szobrászat fontosabb eredményeit, művészettörténeti időrendiségben, · a kiemelkedő jelentőségű műveket, alkotásokat,

· a szoborkészítés alapjait, a készítés technológiáját,

· a gyakorlatban megismert anyagok jellemző tulajdonságait és felhasznál területét,

· a balesetvédelmi szabályokat,

· a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat,

  legyen képes:

~ · az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak legmegfelelőbb szobrászi

eljárást,

· életkorának megfelelően tapasztalatait, ismereteit beépíteni az alkotás folya­matába,

· a tárgyak elemzésére az anyag-funkció-forma szempontjai szerint, felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget,

rendelkezzen:

· biztos rajztudással,

· műelemzési készséggel,

· agyagból történő mintázás készségével,

· a gipszmunkák terén alapvető ismeretekkel, gyakorlattal.

A továbbképző végén a tanuló ismerje:

· a szoborkészítés anyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, · a szobrászat klasszikus műfajait,

· a formai jellemzőket a történeti és kortárs tárgyakon,

· a szobrász műterem szükséges berendezését, felszerelését, az anyagok előírásszerű kezelését,

· a műalkotás és a környezet összefüggéseit - a szobor-enteriőr viszonylatában,

· a legfontosabb munkavédelmi teendőket,

legyen képes:

· a tervszerű, igényes munkavégzésre,

· önálló tervezésre anyag-funkció-forma egységében, · terveit igényes műhelyrajzban megjeleníteni,

· megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, · az alkotómunka során pozitív élményeit beépíteni a műbe,

· a feladatokat megfelelő általános műveltsége folytán kreatívan megoldani, · pozitív formát készíteni agyagból, gipszből,

· a szobrászatban használatos speciális kézi szerszámokat (mintázófa, gipszelő szerszámok ...) előállítani,

· arányos kicsinyítésre és nagyításra,

· a természeti és mesterséges formák megmintázására, átírására, · az alapvető anatómiai ismeretek alkalmazására,

· a szobrászat hagyományos anyagainak (terrakotta, fa, kő, bronz...) hasi latára,

· a szobrászat segédanyagainak (gipsz, plasztilin...) alkalmazására,

· a megmunkáláshoz szükséges kéziszerszámok és gépek használatára, · a feladatnak megfelelő váz- és tartószerkezet összeállítására,

· érem, relief, portré, ember- és állatfigura mintázására, faragására, · biztonsági és balesetvédelmi előírások betartására.

 

 TANANYAG

 

ALAPFOK

A féléves, heti két órás műhelygyakorlat engedjen betekintést a szobrászati alakítás legalapvetőbb műhelytitkaiba, nyújtson lehetőséget a plasztikai alakítás legalapvetőbb anyagainak, műfaji sajátosságainak, alapműveleteinek megisme­résére, a formálás, alakítás szépségének és nehézségeinek megismerésére, a helyes műhelyválasztás megalapozására.

 

Műhelyelőkészítő

évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra

 

Ismerkedés a szobrászműhellyel

Az agyag, a gipsz anyagtani ismertetése A szerszámok bemutatása, megnevezése Balesetvédelmi ismeretek

Pozitív-negatív formák Faktúragyűjtés Egyszerű tárgyak lenyomata agyagban A kéz lenyomata agyagban

Gipszelési gyakorlat - formavétel a lenyomatokról Megőrzésük: terrakottában, gipszben

Plasztikai élménygyűjtés Múzeumlátogatás Könyvtári anyaggyűjtés Látogatás kerámia műhelyben

Természeti formák mintázása agyagból I.

Növények, gyümölcsök megfigyelése, megrajzolása, megmintázása A megmintázott formák szárítása, kiégetése terrakottára

 

Természeti formák mintázása agyagból II. Állatkerti séta során tanulmányrajzok készítése

Az emlékezet és a tanulmányrajzok alapján állatok mintázása A megmintázott formák szárítása, kiégetése terrakottára

Átírási gyakorlatok

A megismert, megmintázott formák átírása a képzelet és a fantázia alapján, új plasztikai megjelenítésben

Kiállításrendezés

Az év során készített tárgyak értékelése Ismerkedés a kiállításrendezéssel

 

3. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET Az agyag felhasználási területei a művészettörténet nagy korszakaiban Az agyag felhasználása napjainkban

A szobor és a szobrászat

Szobrászat és kerámia határterületei A gipsz mai felhasználási területei Makettek, modellek

GYAKORLAT

Egyszerű organikus formák mintázása

Állatfigurák mintázása

A szobor üregelésének módjai

Gipszlap öntése

Negatív forma faragása

Építkezés gipszlapokból

FELADATOK

A terrakotta készítésének megismerése

Múzeum és könyvtár-látogatások:

Usébtik - egyiptomi szolgaszobrok megtekintése, mezopotámiai pecséthengerek, agyagtáblák megismerése, görög-római szobrok, leletanyag megtekintése

Pecsétnyomók és pecsételő hengerek készítése

Agyagból és gipszből - múzeumi és könyvtári ismeretek alapján

Kicsinyítés-nagyítás Organikus formák mintázása kiránduláson, gyűjtött termések alapján Gipszforma vétel

Organikus formák negatívjai: nyomatok agyagban, faragás gipszben

Állatfigurák mintázása

Állatfigurák mintázása állatkerti séta, rajz, emlékezet alapján

A legnagyobb méretű figurák mintázás utáni üregelése - bőrkemény állapotban

Gipszlapok öntésével makettek készítése

Különböző méretű és vastagságú gipszlapok öntése

Negatív vésés, faragás gyakorlása az öntött lapokon

Modellek, makettek összeépítése a rendelkezésre álló lapokból

Az építészet és szobrászat viszonya

Falburkolat tervezése, készítése gipszből a korábbi feladatsorok gyakorlata alapján, ismétlődő elemekkel

Értékelés, kiállításrendezés

Az év során készített tárgyak értékelése

A kiállításrendezés elsajátítása

Minimumkövetelmény

A tanuló sajátítsa el a fegyelmezett magatartás szabályait és alkalmazza azt a múzeumokban, az egyéb nyilvános helyeken és az órákon. A látottakat, hallottakat tudja ötvözni a gyakorlati munkával. Legyen kísérletező kedve és famázi ája. Életkorának megfelelő szinten tudja megjeleníteni elképzeléseit agyagban és gipszben.

 

4. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET Állatábrázolás a szobrászatban

Portrészobrászat a különböző korokban Különböző korok kerámiaszobrai Pecsétek, pénzérmék

GYAKORLAT Gyakorlatok az arányérzék fejlesztésére: alapformák, rész-egész viszonya, po­zitív-negatív formák

Formaelemzések: természeti és mesterséges tárgyak Relief készítése

Körplasztika készítése

FELADATOK Állatábrázolás a különböző művészeti korokban

Múzeum- és könyvtárlátogatás

Relief és körplasztika készítése állatfigurákkal Anyagválasztás - agyag, fa, gipsz

Portrészobrászat a különböző művészeti korokban Múzeum- és könyvtárlátogatás

A gyűjtött anyag feldolgozása

Fejet ábrázoló relief vagy körplasztika készítése (önportré kis méretben)

Mintázás emlékezetből

Állatkerti séta után mintázás emlékezetből: arányérzék fejlesztő gyakorlat Kicsinyítés-nagyítás

Domborműmintázás agyagból Gipszforma vétel Sokszorosítás kézi préseléssel

A pozitív-negatív elemek összehasonlítása Üregelt körplasztika készítése


 

A különböző korok kerámia szobrainak megismerése A Kárpát-medence Agyagistenei

Az ókori kínai császári cseréphadsereg

Kerámiapecsételők Pénzérmék, numizmatikai gyűjtemények megtekintése Érmék, pecsételők készítése agyagból

Szobabelsőt ábrázoló dombormű mintázása Mintázófa és szobrászgyűrű készítése Mintázás pozitív-negatív plasztikai elemekkel Terrakottára égetés. Gipszforma vétel terrakottáról Gipszformába préseléssel sokszorosítás

A relief tagolása festéssel, engobozással

Kiállításrendezés

A tanév során készült munkák értékelése, válogatása

Zárókiállítás rendezése

Minimumkövetelmény

A tanuló korának megfelelő szinten tudja megjeleníteni elképzelését agy ban és gipszben. Tanári segítséggel legyen képes egyszerű mintázószerszám elkészítésére. Rendelkezzen alapvető mintázási ismeretekkel.

 

5. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A kisplasztika, mint körüljárható forma Relief és körplasztika

Samottos agyagból készült épületszobrászati elemek, utcabútorok A kerámiaégetésben rejlő lehetőségek

Kemencetípusok A földfesték, mint színezőanyag

A máz, mint védőréteg és színezőanyag

.A gipsz, mint átmeneti, és mint végleges anyag ~Műteremlátogatás, kerámia üzem látogatása

mintázása

GYAKORLAT

Kisméretű fej mintázása

Üregesen épített szobor készítése

nagyobb méretű térforma felrakása samottos agyagból

Nagyobb részből álló épülethomlokzati relief készítése samottos agyagból

kéziszerszámok készítése

FELADATOK

:alános kisplasztikai ismeretek A méret, a lépték

Anyagok: agyag, kő, bronz, fa

Segédanyagok: gipsz, plasztilin, viasz

építészet és szobrászat kapcsolata

Fagyálló samottos agyagból készült épületszobrászati elemek (tető oromdí­szek, füstcsövek, plasztikus reliefek, feliratok, ablakkeretek, párkányok, fül­keszobrok, korlátok, címerek stb.) elemzése

Belsőtéri gipsz stukkó tervezése, kivitelezése

Pénzérmék, plakettek mintázása

Múzeumi példák alapján pénzérmék, plakettek mintázása plasztilinből Gipszforma vétel. Préselés gipszformába, terrakotta égetés

Gipszpozitív öntése, retusálása

Fej mintázása

Kisméretű körplasztika és dombormű készítése plasztilinből

A plasztilinfejről gipszforma vétel

Pozitív forma öntése gipszből

Kisplasztika készítése egészalakos figurával

A drót tartóváz megépítése

A testarányokra és térbeliségre figyelve karakterfigura mintázása plasztilinből.

Utcabútorok készítése

Az utcabútorok fogalma

Az utcabútorok fajtái (padok, virágtartók, szemétkosarak műkőből, kőből, fából, fémből, kerámiából, fagyálló samottos agyagból)

Egyszerű utcabútor tervezése, kivitelezése

Nagyobb méretű virágtartó felrakása agyagcsíkokból, samottos agyagból gipsz­forma nélkül.

Az építészet és a társművészetek kapcsolata Szobrok a közterületeken

Adott építészeti térbe köztéri szobrok kicsinyített makettjének elkészítése

Műterem- és gyárlátogatás Szobrászművész munka közben

Üzemlátogatás kerámiagyárban: gipszműhely, nyersgyártó-formázó műhely, festőműhelyek, különböző hőfokon üzemeltetett kemencék és a kész termé­kek megtekintése

 

Minimumkövetelmény

A tanuló legyen képes minta alapján egyszerű kéziszerszámok készítésére. Tudjon bánni a plasztilinnel, gipsszel, agyaggal.

Legyen alkalmas kisebb feladatok önálló megoldására.

Tanári vezetéssel legyen képes bonyolultabb feladatok elkészítésére.

 

6. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 öra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Szobrászati technikákat felhasználó szakmák A szobrászok képzését biztosító iskolatípusok

GYAKORLAT

Vázra felrakott gipsz szobrok készítése Egyszerű körplasztikák pozitív-negatív öntése

Érmék bronzba öntése, az öntvények cizellálása, patinázása

FELADATOK

Képzési lehetőségek

A szobrászok képzését biztosító iskolatípusok: művészeti szakközét épületszobrász, díszítőszobrász, kőszobrász szakmunkásképző képzőművészeti főiskola

Iskolalátogatás szobrászképző iskolákban

Szobrászati technikákat felhasználó szakmák megismerése: épületszobrász szobrászművész, keramikusművész

Műteremlátogatás szobrász- és keramikusművésznél

Életnagyságú portré mintázása

Modell után, vázra épített portré mintázása agyagból

A kész fejről 2 feles gipszforma vétel-tanári segítséggel

Gipszformába préselés agyagból

A kiszáradt agyagfej égetése terrakottára

A kiégetett agyagfej patinázása tanári segítséggel

Drót és faelemekkel térkompozíció készítése

Az anyagok egymást erősítő hatásának, kifejező erejének tudatos felhasználása

 

Minimumkövetelmény

A tanuló tudja az elmúlt 4 év alatt megtanult és elsajátított készségeket biz­tonsággal alkalmazni, az elméletet a gyakorlattal ötvözni.

Tudjon önállóan megoldani különböző plasztikai feladatokat (dombormű, körplasztika)

 

TOVÁBBKÉPZŐ

 

7. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A pozitív és negatív forma

A fény és árnyék szerepe A ritmus

A geometrikus forma

A szín jelentősége a szobrászatban

A kőzetek anyagtani ismerete, fajtái, levőhelyei, tulajdonságai, kitermelő, megmunkáló szerszámok (szakmai kirándulás kőbányába.)

A különböző stíluskorszakok jelentős szobrászati alkotásainak és alkotóinak ismerete

A stilizálás és a kompozíció fogalma, törvényszerűségei, a jel fogalma A díszítmények eredete

A monogram, a címer

Könyvtári és múzeumi anyaggyűjtés: ősi jelek, alkimista és vallási jele

GYAKORLAT

Kötött és szabad formálás összekapcsolása Padlólap, burkolólap másolása Gipszlapba vésés

Préselés agyagból

Engobozás, mázazás, égetés

Gipszbe vésett monogram tervezése, kivitelezése

Különböző anyagok viselkedésének vizsgálata: növekedés-zsugorodó kemény-lágy, kopás-csiszolódás

Formaalakító természeti erők megfigyelése, rajzi leképzése

Struktúra elemzése

Egyszerű szerkezetek építése: drótból, dróthálóból, papírból

 

FELADATOK

Különböző művészettörténeti korokból való padlólapok másolása

Gyűjtőmunka alapján padlólapmásolás

Tervrajz átmásolása gipszlapra

Negatív vésés, pozitív gipszöntés

Mindkét modellről gipszformavétel

Bepréseléssel a sokszorosítás gyakorlása

Engobozás, zsengélő égetés

A szín és a negatív-pozitív plasztika összhangja

Mázazás színes mázakkal, égetés

Tárgyelemzés

Az elkészült padlólap elemzése

A funkció-forma-anyag és díszítmény megjelenési formáinak értelmezése

Monogramtervezés, kivitelezés

Múzeumi és könyvtári gyűjtőmunka alapján egyéni monogram tervezése

Kicsinyítés a kivitelezéshez

Gipszlapba vésés

Formavétel szilikongumi segítségével

Pozitív forma öntése gipszből

Nagyítás

A kirándulás során gyűjtött vízkoptatta kavicsok, kövek felnagyításával agyagszobrok alkotása

Kézzel épített, felrakott formák

Színezés engobbal és mázakkal, égetés

A felnagyított természeti formák újraalkotása drótból, dróthálóból, papírból

Kiállításrendezés

A tanév során készült tárgyak közös értékelése, válogatása a zárókiállításra

 

Minimumkövetelmény A tanuló értse a tanév során megismertetett új fogalmakat és tudja azokat a gyakorlatban helyesen alkalmazni. Ismerje a szakmához kapcsolódó baleset-, munka- és környezetvédelmi szabályokat és a gyakorlatban alkalmazza azokat. Tudjon gipszformát készíteni, és legyen képes sokszorosításra.

 

8. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A stilizálás, deformálás, mint a kifejezőeszköz

Természetes és mesterséges szerkezetek vizsgálata - összehasonlításuk

Az emberi lépték - arányösszefüggések

GYAKORLAT

A csontok formáinak vizsgálata, elemzése, mintázása

Mintázás előtti nagyítás

Tartóváz készítése fémből, drótból

Állatkoponya mintázása M 1:1-ben

Gipsznegatív készítése testrészletről

Stilizálás, deformálás Krokizás ruhás alakról

FELADATOK

Ceruzavázlatok, tanulmányrajzok

Kis méretű agyagvázlatok stilizálva, deformálva

A természetes és mesterséges szerkezetelv viszonylata

Csontváz rajzolása

Egy részlet kiemelése, nagyítása

A nagyítás felhasználása mintázáskor

Tartóváz drótból

Mintázás agyagból

A megmintázott részlet posztamensen való elhelyezése

Az emberi lépték

Gipsznegatív készítése különböző testrészletekről - arcról, kézről

Az arányösszefüggések megbeszélése

 

Állatkoponya mintázása

Állatkoponya rajzolása a plasztika érzékeltetésével

Állatkoponya mintázása M 1: 1-ben

Üregelés vagy gipszbe öntés

Emberi koponya mintázása

Koponya rajzolása, forma-szerkezet összefüggései

Koponya mintázása M l: 1-ben

A szobor üregelése, égetése vagy gipszbe öntése

Kiállításrendezés

Az éves munka kiértékelése, zárókiállítás

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen alapvető anatómiai ismeretekkel.

A megszerzett anatómiai ismereteit tudja kifejezni rajzban és tárgyiasult for­mában.

 

9. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Az emberi alak megjelenítése a különböző kultúrákban Az emberi figura megjelenítésének szobrász problémái A figura és környezet problematikája

GYAKORLAT

Portrémintázás Építészeti elemek szobrászati díszeinek készítése

FELADATOK Életnagyságú fej készítése

Rajzi előtanulmányok - fejrajz modell után

Római portré rajzolása

Vésőkészítés, mintázófa, mintázógyűrű készítése

Mintázás, római portré másolása

Életnagyságú büszt mintázása élő modell után

Az egyéni karakter megfigyelése

Rajzi előtanulmányok, a plasztika érzékeltetése rajzban

Mintázás modell után

Szobrászati díszek készítése építészeti elemekhez

Ornamentika rajzolása és mintázása (másolat)

Forgástest készítése gipszből - sablonnal Balusztrád elem tervezése

Kíállításrendezés

Az éves munka kiértékelése, zárókiállítás rendezése

 

Minimumkövetelmény

A tanuló tudjon életnagyságú büsztöt készíteni agyagból.

Ismerje az építészeti elemek szobrászati díszítésének törvényszerűségeit.

Tud­jon gipszből egyszerű épületdíszítő ornamentikát, balusztrádot készíteni.

 

10. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Az emberi figura, mint a szobrászat tárgya

A töredék, a torzó problémája a művészetekben

Az épített tér és a szobor kapcsolata művészettörténeti példákon

Életnagyságú torzó mintázása Teljes emberi alak mintázása

GYAKORLAT

FELADATOK Életnagyságú torzó mintázása agyagból

Krokizás modell után

Vázlatok, tanulmányrajzok

Vázkészítés drótból, vasból, fából

Mintázás agyagból

Gipszforma vétel szilikonbetéttel

Pozitív öntése gipszből

Teljes emberi alak mintázása

Múzeumi, könyvtári előtanulmányok, aktrajz, kroki modell után

Vázkészítés vas, fa, drót felhasználásával

1/2-es méretben tömeg-szerkezet téri viszonyok figyelembevételével mintázása

Egy kiválasztott részletről gipsz formavétel

Kőfaragási gyakorlat

Látogatás kőszobrász műteremben

Szerszámok bemutatása, megnevezése

A faragás folyamata a nagyolástól a csiszolásig

 

Zárókiállítás

A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása

Kiállításrendezés

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a szobrászat klasszikus műfajait.

Legyen képes érem, relief, portré, ember és állatfigura mintázására.

Rendelkezzen alapvető szaktörténeti, tervezési ismeretekkel.

JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

A tanulói teljesítmény értékelése osztályzattal történik félévkor és év végén. Az értékelés magába foglalja:

- az órai teljesítményt, a feladat előkészítésében, megvalósításában tanúsítc aktivitást,

- egy-egy feladatcsoportot lezáró művek értékeit tartalmi, formai és technik szempontból,

- az egyéni szóbeli megnyilatkozásokat, beszámolókat (saját és társ műveinek elemzését, beszámolókat kiállítás- és múzeumlátogatásokról),

- rajzi és írásos anyagokat (múzeum- és könyvtárlátogatásokról),

- az év végi zárókiállítás előkészítésében és megvalósításában való aktív részvételt.

 TÁRGYI FELTÉTELEK

Helyiségek: rajzterem - rajzi tervezési munkához

· szobrász műterem - megfelelő világítással, jól tisztítható padlózattal.

 gipszműhely - megfelelő világítással - vizes blokkal, szellőztetéssel, jól takarítható burkolattal

Eszközök, felszerelések:

rajzterembe rajzbakok, rajztáblák, festőállvány, rajzpapír, ceruza, festék, ecset, forgóállvány, paraván modellrajzoláshoz

szobrász műterembe

mintázó állványok, forgó korongok, munkaasztalok, székek, agyagosláda mázszűrő, szita, ecsetek, fólia, műanyag edények, merőkanalak, polcok szekrények, szerszámos fiókok, satupad, gyalupad

gipszműhelybe gipszforma szárító, márványasztal, tároló polcok, asztali satuk

Égetéshez:  kerámiaégető kemence hőfokmérővel, égetési segédeszközökkel

 

Kisgépek: · fúrógép és állvány, fúrószárak · csiszoló- és vágógépek

Kéziszerszámok mintázáshoz:

· mintázófák, mintázógyűrűk, célszerszámok

Gipszes kéziszerszámok:

gipszkeverő kanalak, gipsz keverőlapát, vagy -szár, gipszvésők · lehúzó lemezek acélból és műanyagból

· íves polírlemezek fémből · gipszes gyaluk

Kéziszerszámok faragáshoz: fa- és vaskalapácsok

· kő- és favésők

Segédanyagok: · gumicsészék

· különféle műanyag edények · porcelán dörzscsésze és törő · csiszolópapírok

Kéziszerszámok: · kalapácsok (gumikalapács, fakalapács) · különféle fűrészek

· ráspolyok, fémreszelők, tűreszelők kézi gyaluk, vésők

· kézifogók

· pillanatszorítók mérőszalag · fémvonalzó, fémderékszög · vízszintmérő

· hegyeskörző

· szögmérő

· festék- illetve mázszóró · súlymérők - mérleg

Diavetítő, írásvetítő

Szakkönyvek és -folyóiratok

Munka- és balesetvédelmi eszközök: · védőkesztyűk, védőszemüveg

· védőkötények - textil és vízhatlan anyagból · elsősegélyláda.

 

KÉZMŰVES TANSZAK

 

 A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI

A kézműves műhelymunka tanításának célja:

A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és ­megőrzés igényének létrehozása.

A kézműves műhelymunka feladatai:

· a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai ér­zékenység mélyítése,

· a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása,

· a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, · a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése,

· a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok kö­zött,

· a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniá­jának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen ke­resztül,

· a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által,

azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka el­végzését,

· az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves tevékenységen keresztül,

· a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, · a kézügyesség, a technikai érzék, a tervező - teremtő fantázia fejlesztése,

· az értékteremtésen és -megőrzésen keresztül a munkára nevelés.

 

 KÖVETELMENYEK

 Az alapfok végén a tanuló:

· ismerje meg a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb kö­rét;

· alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés;

· tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez,

rendelkezzen ismeretekkel:

· a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről, · a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól,

legyen jártas:

· a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósító­sában,

· egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, · a felhasznált anyagok megfigyelésében,

· a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és techni­kiválasztás, kivitelezés, díszítés),

· a gazdaságos munkavégzésben,

· a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes hasz­nálatában,

· a tárgyak elemzésében,

legyen képes:

· a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,

az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létreho­zására,

fedezze fel:

· a tárgyakban rejlő esztétikumot,

· a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.


 

TANANYAG

ALAPFOK

 

3. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

 

A környezet anyagai

ELMÉLET

A környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és mesterséges anyagok

GYAKORLAT

Tanulmányi séta a természeti környezetben, különféle anyagok gyűjtése Játékeszközök és -figurák: állat- és emberalakok készítése(pl.: bogáncsbaba)

Kő, homok és hó felhasználása a játéktevékenységben

Az ember tárgykészítő tevékenysége

ELMÉLET

 Ismerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepé­vel, területeivel

GYAKORLAT

Tárgyak szerepének vizsgálata a környezetben Egyszerűbb papírhajtogatások

Textilmunkák

ELMÉLET

A tárgyak csoportjai - pl.: alapanyag szerint

GYAKORLAT

Egyszerű fonástechnikák - fonalsodrás, 3, 4 szálas technikák

Textilfestés - mintázás nyomhagyással (pl.: krumplidúc), fröcsköléssel, ecsettel

Rongybabakészítés - a mintázott textil alkalmazásával A család ünnepei

ELMÉLET

Ünnepek és hétköznapok

A család ünnepei

GYAKORLAT Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák 1 és 2 szállal

Tárgykészítés az ünnepekhez kapcsolódóan választott anyaggal és techniká­val (pl.: karácsonyfadíszek)

Különféle báb- és babakészítési lehetőségek Egész éven át végigvonuló feladatok:

A természeti és mesterséges környezet megfigyelése, esztétikumának befogadása

 

Minimumkövetelmény Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés.

Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat, szerezzen jártasságot legalább , egy technika alkalmazásában.

4. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

 

A természeti környezet

ELMÉLET

A természeti környezet megfigyelése

A természethez (anyagaihoz, jelenségeihez...) fűződő népköltészeti alkotá­sok, hiedelmek

GYAKORLAT

Növényi részek gyűjtése

Játékkészítés a természet témaköréhez kötötten a gyűjtött anyagokból Az agyagmunka alapjai

ELMÉLET

           Tartalom és forma kapcsolata a tárgyakon Az agyag megfigyelése és tulajdonságai

           A fazekasság munkafolyamatai: előkészítés, formázás, díszítés, égetés

GYAKORLAT

Agyagelőkészítés.

Agyagplasztika

Edénykészítés formába rakással

Díszítés nyomhagyással

A szövés - fonás alapjai

ELMÉLET

           A szövés - fonás felhasználási területei

           A szövés - fonás anyagai, megfigyelésük

GYAKORLAT

A körmönfonás technikái

Többszálas fonástechnikák: lapos és gömbölyű fonások

A szövés alapjai - szövés képkereten

Papírmunkák

ELMÉLET

A papír felhasználása, tulajdonságainak megfigyelése

GYAKORLAT

Papírhajtogatások

Mozgatható végtagú figurák készítése (más anyagok kombinálásával is) Sárkánykészítés

Ajándéktárgyak

ELMÉLET

Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások

GYAKORLAT

Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal (pl.: ünnepi asztal, mézeskalács)

 Egész éven át végigvonuló feladatok: · a felhasznált anyagok megfigyelése

tárgyak elemzése adott szempontok szerint · a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése · az eszközök helyes használata

 Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományok­ról, a tárgyakban a tartalom és a forma kapcsolatáról.

Szerezzen jártasságot a szövés - fonás alapvető technikáiban, az agyag egyszerű formázási lehetőségeiben.

 

5. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

 

A népmesék világa

ELMÉLET

A népmesék világa, a mesék szereplői

GYAKORLAT

Népmesei jelenetek ábrázolása

Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, növényi részek, textil

A varrás alapjai

ELMÉLET

A varrás szerepe

A varrás és a hímzés anyagai, megfigyelésük, tulajdonságaik

GYAKORLAT

Egyszerű szegő és díszítő varrások

Egyszerű lapos-, kereszt- és láncöltések alkalmazása Mintaterítő készítése

Népszokások

ELMÉLET

 

A téli és tavaszi népszokások lényege, fontosabb ünnepek

GYAKORLAT

Jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítés (pl.: betlehemépítés, farsangi maszkok)

A madzagszövés technikája

Az emberélet fordulóinak tárgyai

ELMÉLET

Az emberélet fordulóinak fontosabb eseményei

GYAKORLAT

 Báb- és rongybabakészítés az emberélet fordulóinak megjelenítésével (pl.:lakodalmi vendégsereg)

Gyöngyfűzés.

Bonyolultabb 1 és 2 szálas technikák, gyöngyszalagok Népi hangszerek

ELMÉLET

 Hangszerek fajtái, szerepük a népéletben, népszokásokban (pl.: zajkeltés ­' gonoszűzés)

GYAKORLAT

Hangadó játékok és hangszerek készítése (pl.: agyagsíp, dob, köcsögduda) Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, bőr, növényi részek...

Egész éven át végigvonuló feladatok:

· a tárgyak csoportjai: ünnepi észhétköznapi használat; használati és ajándék­tárgyak,

· a felhasznált anyagok megfigyelése,

· tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan, · a tárgyakban rejlő esztétikum befogadása,

· ötletgazdag, fantáziadús tárgyak létrehozása,

· az alkalmazott eszközök balesetmentes használata

Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt

területeiről: a népmesék világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeiről.

Legyen jártas az egyszerűbb varrási technikák alkalmazásában, a madzag­szövésben, a gyöngyfűzésben és a bábkészítésben.

 

6. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

Szálasanyagok

ELMÉLET

 A szalma, szizál és a rafia felhasználási lehetőségei

Az anyagok megfigyelése, tulajdonságai

GYAKORLAT

A szalma előkészítése

Szalmafonattal készített tárgyak (pl.: aratókoszorú, állatfigurák) Szizál- és rafiafonatok összevarrásával készített tárgyak

Egyéb szalma-, szizál- és rafiadíszek, figurák Népi gyermekjátékok

ELMÉLET

A gyermekjátékok szerepe - felkészítés a felnőttkorra

GYAKORLAT

 Játékmunkaeszközök készítése (pl.: gazdasági eszközök) Felhasználásra javasolt anyagok: kukoricaszár, csutka, csuhé, agyag

A nemezelés

ELMÉLET

     Állati eredetű alapanyagok

A gyapjú megfigyelése, tulajdonságai, alkalmazási módjai

GYAKORLAT

 A nemezelés technikája. Mintázási lehetőségek

Kisebb nemeztárgyak készítése (pl.: nemezlabda, tarsoly)

A bőrmunka alapjai

ELMÉLET

Állati eredetű alapanyagok

A bőr megfigyelése, tulajdonságai A bőrös munka eszközei

GYAKORLAT

Kisebb bőrtárgyak alkotása: lyukasztás, egyszerű fűzések fonások alkalma­zása

Népi építészet

ELMÉLET

 A népi építkezés - anyagai, technikái

A parasztház alaprajza, berendezése

GYAKORLAT

 Makettkészítés - település, porta, házbelső

Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, vessző, kukoricaszár, csuhé, szal­ma...

Egész éven át végigvonuló feladatok:

· a funkció - forma - díszítés harmóniája a tárgyakon, · a felhasznált anyagok megfigyelése,

· tárgyelemzések adott szempontok szerint, · a tárgyakban rejlő esztétikum felfedezése, · saját ötleteik, elképzeléseik megjelenítése, í

· az alkalmazott eszközök balesetmentes használata

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulaj­donságairól, alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepéről, a népi építkezés néhány jellemző vonásáról.

Legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatai­nak alkalmazásában.

 

7. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

 

Famunkák

ELMÉLET

A fa felhasználási területei

A fának, mint alapanyagnak megfigyelése

GYAKORLAT

Egyszerű fafaragási technikák kipróbálása (pl.: karcolás, ékrovás) A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök és használatuk Vesszőmunkák

ELMÉLET

A vesszőből készült tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben GYAKORLAT A vessző előkészítése

A kosárfonás alapjai (pl.: alátétkészítés)

Kisebb tárgyak, játékok vesszőből (pl.: csörgő, állatfigurák) Háncs- és gyékénymunkák

ELMÉLET

A háncs- és gyékényfonás alkalmazási területei

GYAKORLAT

Előkészületek a fonáshoz

Kisebb használati tárgyak készítése rámán és összevarrással Egyszerűbb mintázási lehetőségek kipróbálása

Egyéb háncs- és gyékényfigurák készítése


 

Népi kerámia

ELMÉLET

  Kerámiák a lakáskultúrában

Kerámiával közvetített jelentéstartalom

GYAKORLAT

Tárgykészítés felrakással és lapok összeillesztésével Különféle díszítési módok - rátétes, mélyített és áttört díszítés

Bőrmunkák

ELMÉLET

A bőr felhasználási területei

A bőr fontosabb munkatulajdonságai

GYAKORLAT

 Kisebb használati tárgyak létrehozása bőrből

Díszítési lehetőségek megismerése - szironyozás, domborítás, rátétvarrás Egész éven át végigvonuló feladatok:

· a tervezés szempontjai, folyamata, · a felhasznált anyagok megfigyelése,

· a tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom megfigyelése, a népművészet motívumrendszere,

· tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan, · a tárgyak esztétikumának megfigyelése,

· a használt eszközök balesetmentes alkalmazása

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző, a háncs - gyékény, a ke­rámia és a bőr alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munkatulajdon­ságairól, a tárgyak jelző értékéről.

Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.

 

8. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 1 óra), összesen 36 óra

 

Szövés

ELMÉLET

A szövőkeret felépítése

A szőttesek mintakincse, kompozíciós megoldásai A szőttesek szerepe a lakáskultúrában

GYAKORLAT

 Felvetés a szövőkeretre

A szövés munkafolyamata, egyszerűbb mintázási technikák Mintakendő készítése

Hímzés

ELMÉLET

 Hímzések a népviseletben és a lakástextileken A régi és új stílusú hímzések összehasonlítása

GYAKORLAT

Saját tájegységhez kötődő szabadrajzú hímzés

Egy szálvonásos technika kipróbálása Batikolás

ELMÉLET

A textilfestés anyagai, munkafolyamata

GYAKORLAT

Viaszolt és csomózott batikolási technikák

Ékszerkészítés

ELMÉLET

A népi ékszerek fajtái, az ékszerekkel közvetített jelentéstartalom

GYAKORLAT

 Öltözetkiegészítők, ékszerek készítése

Felhasználásra javasolt anyagok: bőr, gyöngy, növényi anyagok

A gyöngyszövés

Népviselet

ELMÉLET

A népviselet elemei, a viselettel közvetített jelentéstartalom

GYAKORLAT

Viseleti babák tervezése, készítése a tanult technikák alkalmazásával

A népművészet továbbélése

ELMÉLET

A népművészet továbbélési lehetőségei a modern körülmények között

GYAKORLAT

A lakáskultúrához köthető, mai igényeknek megfelelő tárgykészítés válasz­tott technikával

Rendszerezés

ELMÉLET

A hagyományos kézművességről tanultak áttekintése, rendszerezése (anyagok, technikák, tárgyak csoportjai...)

GYAKORLAT

 Önálló tárgykészítés a tervezéstől a kivitelezésig választott technikával

Egész éven át végigvonuló feladatok:

· önálló alkotómunka: tervezés, munkafázisok megállapítása, kivitelezés, · a tanult technikák komplex alkalmazása,

· irányított megfigyelések, gyűjtőmunkák, · a tárgyak esztétikumának megítélése,

· eszközök balesetmentes használata.

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és a hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről.

Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika

alkalmazásában.

Legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra.

ÉRTÉKELÉSI MÓD

A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A ta­nulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése kiterjed az elméleti felké­szültség és a gyakorlati tevékenység minősítésére is. A tanult elméleti anyag számonkérése történhet írásbeli és szóbeli megnyilatkozáson keresztül (adott téma bemutatása, összefüggések feltárása).

A tárgy természetéből adódóan előtérbe kell helyezni a gyakorlati tevékeny­ség értékelését. A helyes kritika és önkritika kialakulását segíti, ha a tanulók értékelik saját és társaik munkáját, ezt követően a szaktanár az elhangzottakat kiegészítve, megerősítve, vagy cáfolva állapítja meg az osztályzatot.

A tanulók teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítvány­ban az 1-5 osztályzatok valamelyikével szükséges értékelni. Felsőbb évfolyam­ba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette a tanévet.

 TÁRGYI FELTÉTELEK

Szemléltetéshez szükséges technikai eszközök: · diavetítő,

· képmagnó, televízió, · sötétítő berendezés,

· esetleg lemezjátszó, magnetofon

Tanulói segédletek készítéséhez (pl.: mintarajz) sokszorosító berendezés

A kézművességhez kapcsolódó kézikönyvtár

A műhely berendezése:

· tanulói munkaasztalok, · székek,

· sima fekete falitábla,

· szertár, vagy a műhelyben anyagok és eszközök tárolására alkalmas, · szekrények,

· lehetőség szerint vízcsapmosdóval

 

Az intézményben álljon rendelkezésre:

· égetőkemence,

· tűzhely,

· esetleg varrógép, vasaló, vasalóállvány

Eszközök, szerszámok a csoportlétszámnak megfelelő mennyiségben (kb. 10, de maximum 15 fő):

· kézikorong,

· szövőállvány, vagy szövőkeret, valamint sima képkeret, · madzagszövő tábla,

· vágólap,

· ollók (papír- és bőrvágó, metszőolló),

· kések (konyhai, bőrvágó és fafaragó kések, csontkés), · snitzer,

· körzők (jelölő és grafithegyes),

· vonalzók (fém és mércés műanyag), · tűk (textil- és bőrvarráshoz),

· árak (vágó és gömbölyű), · lyukasztók,

· kalapács, fogó, · élezőkő,

· ecsetek,

· festésre alkalmas edények,

· főzőlap (amennyiben tűzhely nem áll rendelkezésre), · műanyag kád (szálasanyagok áztatásához),

· varrópad, vagy fapofák (bőrmunkákhoz),

· rámák, keretek (gyékény-, háncsfonáshoz), · műanyag tálak

Javasolt, hogy kéziszerszám-készlettel a tanulók egyénenként is rendelkezze­nek.

 JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

A kézműves tanterv önmagában is alkalmas felhasználásra, de az oktató­munka eredményesebbé tehető, ha a népművészet tantárgy tanításával párhuzamosan alkalmazzuk. 5-8. évfolyamig a két tantárgy tananyaga ugyanazokhoz a témakörökhöz kapcsolódik, így jól egymásra építhetők.

A tananyag évfolyamonként feladatcsoportokra bontott, melyek vagy egy­egy alapanyaghoz, vagy egy-egy néprajzi témakörhöz kapcsolódnak. Utóbbiak részletes bemutatása nem tartozik e tantárgy keretei közé, ismertetésük csak

olyan szintű legyen, mely kellően elégséges a kézműves tevékenység orientálá­sához.

Mindegyik évfolyamon visszatérő feladat az anyagvizsgálat, az eszközhasz­nálat, a tárgyelemzés és az esztétikum, melyek mindig az éppen aktuális téma­körökhöz kapcsolódjanak.

A kézműves tevékenységben elsősorban olyan tárgyakat készíttessünk a ta­nulókkal, melyeknek számukra is mérhető, gyakorlati funkciója van. Ez alapján két nagy csoportot különíthetünk el: a játékokat és a használati tárgyakat. Kü­lönösen 3-4. évfolyamban kell hangsúlyt fektetnünk a játékkészítésre. A kiseb­bekkel szimbolikus (pl.: termésfigurák), a nagyobbakkal inkább konstrukciós játékokat készíttessünk.

A gyermekjátékok pedagógiai értéke nagyon sokrétű: mivel legtöbbször a felnőtt világ utánzásán alapulnak, felkészítenek az életre, a társadalomba való beilleszkedésre; megőriznek ősi kulturális elemeket, modellt adnak a mai kul­turális megnyilvánulásokhoz. A gyermekben a maga készítette játék feléleszti a tevékenység, a munka örömét, a létrehozott tárgy megbecsülését. Az oktató­munkánk ne merüljön ki a tárgy elkészíttetésében, hanem alkalmazzuk azt cél­jának megfelelően, szánjunk időt élővé tételére, a vele való játékra. A közös já­ték teret ad a szabad, őszinte megnyilvánulásoknak, az értelem és az érzelem kibontakozásának, pozitívan fejleszti a jellemvonásokat, emberi tulajdonságo­kat (pl.: versenyszellem, kudarctűrés), segíti a közösségbe való beilleszkedést.

A tárgyak az esztétikai követelmények mellett a használati igényeknek is feleljenek meg, ezért stabilan, időtállóan készítsék el őket a tanulók.

A természetes anyagok felhasználásával a természet és a környezet ismereté­re és szeretetére nevelhetjük diákjainkat. Fedeztessük fel velük, hogy az élő és élettelen természet anyagait felhasználhatják igényeiknek, képzeletüknek megfelelően a tárgyalkotó tevékenységben. Gyűjtőutak szervezésével új isme­retekhez, élményekhez, tapasztalatokhoz juttathatjuk őket. Útjainkon kitérhe­tünk a természet- és környezetvédelem feladatainak, lehetőségeinek bemutatá­sára.

A természet változásaihoz, az évszakokhoz nemcsak az anyaggyűjtésben, hanem a felhasználásban is igazodhatunk (pl.: ősszel termésbábok készítése).

Aktuálissá tehetjük tananyagunkat a naptári ünnepekhez, jeles napokhoz való kapcsolódással is (pl.: karácsonyfadíszek készítése). A témakörök (alapanyag és ünnepek) a hat év során többször ismétlődnek, feldolgozásuk mélységében igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz. A játékokhoz hasonlóan a szo­kástárgyakat szintén élővé tehetjük, ha felhasználjuk őket az ünnepekhez fűződő dramatizálásokban. Átfogóbb képet adhatunk a tárgyakról, ha bemutat­juk szerepüket a mindennapi életben, szokásokban, hiedelmekben, a népkölté­szetben. A tárgyalkotó tevékenységben, a magasabb évfolyamokban a szüksé­geseken kívül egyre kevesebb tanári utasítást adjunk, minél szélesebb teret biztosítva a tanulók ötleteinek, teremtő képzeletének, ízlésének, egyéniségének megnyilvánulására. A kivitelezésben építhetünk egyéni és csoportmunkára. Utöbbira különösen alkalmasak azok a komplex feladatok, melyek megvalósí­tásához többféle technika és munkafolyamat szükséges (pl.: betlehemépítés). A technikaválasztásnál fontos szempont, hogy az adott életkorban képesek-e a ta­nulók a munkához szükséges eszközök, szerszámok balesetmentes használatá­ra. 3. és 4. évfolyamon eszköz nélküli és kevés eszközt igénylő eljárásokat al­kalmazzunk elsősorban.

Az esztétikus, szép tárgyak alkotása ösztönözze a tanulókat környezetük tárgykultúrájának alakítására, formálására. A hagyományos kézműves területek bemutatásakor keressük meg a jelenre vonatkoztatás lehetőségeit (pl.: irányított megfigyelések, tárgyelemzések).

A kézműves tevékenység és az értékelés során adjunk minél több lehetőséget az önálló megnyilatkozásra, véleményalkotásra.

Mélyítsük a tanulók tudását élményszerű megismerésekkel, tanulmányi sé­tákkal, múzeumlátogatással. 3-6. évfolyamig 2-2, a 7-8. évfolyamban 4-4 óra fordítható erre a célra.

A bonyolultabb, hosszabb időt igénylő feladatok miatt felsőbb évfolyam­okon (6-8. évf.) az órák tarhatók összevontan, kéthetente egyszer 2 órában. Lehetőség szerint évente egy vagy két alkalommal rendezzünk kiállítást az elkészült termékekből.

A helyi sajátosságoknak megfelelően a kézműves tananyagtartalom ­sokrétűségénél fogva - alkalmazható műhely-előkészítőként, de bevezethető teljes értékű heti 2 órás műhelygyakorlatként is, egy választott műhelyprogram anyagával kiegészítve.

Tűzzománckészítő Tanszak

 

1. A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI

A tűzzománcozó műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuza­mosan, összetett tevékenységrendszerével fejlessze:

· mindazokat a megjelenítő, ábrázoló, konstruáló, tárgytervező képességeket, amelyek nagy szerepet játszanak a látás, a kézügyesség, a technikai érzé­kenység, az ízlés és a vizuális műveltség kialakításában,

· problémamegoldó feladataival szolgálja a kreativitás fejlődését,

A tűzzománcozó műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhu­zamosan a tanulót ismertesse meg:

· a zománcművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, konvencióival, műfajaival, esztétikai törvényszerűségeivel,

· a képalkotás, tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,

· a technika munkafogásaival, alkalmazási lehetőségeivel, · a tűzzománcozott dísz- és használati tárgy készítésével,

· a zománckészítés, környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival.

A tűzzománcozó műhelymunka feladata, hogy alakítsa ki mindazokat a tervező, átíró, kifejező, tárgyalkotó, teremtő, szerszámhasználó, díszítő, anyag­formáló, munkaszervező képességeket, amelyek az igényes alkotómunkához szükségesek.

2. KÖVETELMÉNYEK

Az alapfok végén a tanuló ismerje:

· a zománcművészet példáit,

· a tervezés fázisait, munkafolyamatait,

· a zománcozás alapismereteit: a zománcanyag és a zománcozható fém tulaj­donságait; a tűzzománcozás technikai feltételeit; a zománcbevonás, díszítés technikáit; a szárítás, égetés műveleteit; a zománcozás munkavédelmi elöirásait,

legyen képes:

· zománcozási műveletek végzésére: a fémek, zománcok előkészítésére; a fé­mek formára alakítására; a fémek zománccal való bevonására; homogén és bolygatott felületek kialakítására, textúra és faktúra képzésre, kitakarásra, le­fedésre, visszakaparásra, ráfestésre; zománcgrafika kialakítására; játékos zománcdíszek, táblák, muráliák készítésére.

A továbbképző végén a tanuló ismerje:

· a tervezéshez, gondolatai képi-plasztikai megjelenítéséhez sziákséges esz­közrendszert: a sík és térábrázolás, alakítás törvényszerűségeit; a színelmélet alapjait; a színtervezés lehetőségeit; a betűírás, alakítás módjait; a stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit; az átírás, komponálás gazdag variációit; a vonal, folt, szín, ritmus, méretarány kiemelő, kifejező szerepét,

· a zománcművészet fogalmát, díszítő szerepét; a zománcművészet legjelentősebb tárgyi emlékeit, alkotóit, műhelyeit; a zománcművészet fejlődési szakaszait, technikai vonulatait, stíluskorszakait; a zománcművészet kifejező eszközeit; az ipari és iparművészeti zománctech­nikát,

· a zománcozáshoz szükséges tudnivalókat; a zománcozás anyagait; a zománcműhely berendezéseit; a zománcozás gépi és kézi eszközeit, szer­számait; a fémalakítás, megmunkálás műveleteit; a fémek vegyi kezelését,

· a zománcozás műveleteit: a különböző zománctechnikákat, technológiákat (a zománcfestészet, a rekesz-, sodrony-, süllyesztett-, mélyvágású- és azsúr­zománc technikáit); a zománcdíszítési módokat (az egyedi és az ipari sok­szorosító díszítés eljárásait); a felhordott zománc szárítását, égetését; az égetés utáni műveleteket; a kész zománcalkotás feldolgozásának kívánal­mait,

legyen képes:

· a megszerzett ismereteket zománckészítő munkájába beépíteni,

· a zománckészítő feladathoz kapcsolódó tér, forma, színtanulmányokat; betli, ornamentika és zománcterveket; maketteket; magyarázó és műszaki rajzokat készíteni,

· a forma-funkció, a forma-díszítmény összhangjának megteremtésére,

· a zománcozási művelet előkészítésére: a zománcozáshoz szükséges anyagok mennyiségének, méretének kiszámítására; a szükséges anyagok, technológi­ai megválasztására; a fémek zománcozásra való előkészítésére (méretre-, formára vágásra; fűrészelésre, fúrásra; a felület széleinek eldolgozására, a felület egyengetésére, csiszolására, polírozására; a fém lágyítására, edzésére; a felület tagadóképességének kialakítására; rekesz és sodronykészítésre),

· a zománcozás műveleteinek elvégzésére: zománcbevonásra, díszítésre, az égetés és az égetés utáni műveletek elvégzésére,

· a zománcozás eszközeinek balesetmentes használatára,

· alkalmazott zománcművek, cégérek, címerek, épületdíszek, lakberendezési tárgyak, ruhakiegészítők, ékszerek készítésére,

· a tervszerű, igényes munkavégzésre.

 

3.TANANYAG

 

ALAPFOK

 

Az alapfok első két évfolyamán fél-fél éves váltásban az intézmény szemé­lyi-tárgyi felszereltségétől függően más-más műhelygyakorlat megismerésére kerül sor, melynek célja a tanuló műhelyválasztásának elősegítése.

A tűzzománcozó műhelygyakorlattal való megismertetést a gyermek életkori fejlettségéhez igazítva az utolsó félévre javasoljuk.

Ez a féléves, heti két órás gyakorlat engedjen betekintést a zománcozás legalapvetőbb műhelytitkaiba, nyújtson lehetőséget a tűzzománctechnika leg­alapvetőbb anyagainak, műfaji sajátosságainak, a zománcozás alapműveleteinek megismerésére.

Tegye lehetővé a zománcozás szépségeinek és nehézségeinek megismerését, a helyes műhelyválasztást.

 


 

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ

évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra

 

Ismerkedés a zománc alkalmazási formáival

Zománcozott használati és dísztárgyak bemutatásán keresztül bepillantás a zománcfelhasználás lehetőségeibe

Zománcalkotások bemutatásán keresztül ismerkedés a zománcművészet műfaji sajátosságaival, ágaival

Bepillantás a zománcműhely munkájába

A zománcműhely alapberendezéseinek, a zománcozás legalapvetőbb műveleteinek megismerése

A fémek és zománcok előkészítésének, a recipiens alapozásának, az alapo­zott lemezek díszítésének, a zománc égetésének bemutatása

A zománcdíszítés megtapasztalása

Festési, faktúraképzési gyakorlatokra építve alapozott acéllemezkék díszíté­se zománciszappal

Csurgatással, összefolyatással játékos felületek képzése

Temperafestési tapasztalatokra építve alapozott acéllemezkék zománciszap festéssel való díszítése

A zománcfelvitel megtapasztalása

Papírkivágási gyakorlatokra építve a sablonnal kitakart alapozott acéllemez zománcpúderrel való díszítése

Viasz visszakaparási gyakorlatra építve a fedőzománccal bevont acéllemez­kék visszakaparással való díszítése

Mozaikképzési gyakorlatokra építve a fedőzománccal bevont acéllemezkék üvegdarabkákkal való díszítése

Az alapozás megtapasztalása

Gyárilag előkészített (kivágott) rézlapocskák, betétek zománcozásra való előkészítése

A zsírtalanított lapok alapzománccal való bevonása

Az alapozott lemezkék üveggyöngyökkel való díszítése

 

3. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Zománctechnikai ismeretek:

 · a zománc fogalma

a zománc, mint: nyersanyag, bevonat, díszanyag az ipari és iparművészeti zománc,

· a tűzzománc alkotói: a zománcozható fémek (acél) és a zománcok (zománc­iszap),

· a tűzzománckészítés technikai feltételei: a zománcműhely berendezései, szerszámai; az égetés, a fémmegmunkálás, a zománcfelhordás, díszítés esz­közei,

· a tűzzománcozás folyamata. a legegyszerűbb zománcfelhordási, bevonási műveletek (leöntés, felkenés, rácsurgatás),

· a legegyszerűbb zománcdíszítési technikák (összefolyatás, borzolás, cup­pantás, nyomhagyás),

· a szárítás, égetés műveletei,

· a zománcozás alapvető munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi szabályai, · a zománckészítés hibalehetőségeinek számbavétele (alapozásnál, festékfel­kenésnél, égetésnél),

· a zománcjavítás módjainak megismerése (valódi és áljavítások)

A tűzzománc technika műfaji követelményei: dekorativitásra, síkra, feszített­ségre való törekvés

A képi megjelenítés ismeretei:

· élmény és információszerzés a képi világ tanulmányozásával, a közvetlen környezet értelmezésével, művészeti példák elemzésével, a képi világ, a vi­zuális nyelv alapelemeinek megismerésével,

· a szín szerepe a képalkotásban: színtani ismeretek, a színek rendszerezése, a színek hatása (érzelmi és hőhatás, optikai és térhatás) és kölcsönhatása, fi­gyelemfelhívó és szimbolikus szerepe,

· a zománcszínek tulajdonságai,

· a struktúra, faktúra és textúra szerepe a képalkotásban

A kifejezés, alkotás eszközrendszere:

· a lényegkiemelés, figyelemvezetés (elhagyás, leegyszerűsítés, sűrítés, elvo­natkoztatás, absztrahálás) eljárásainak,

· az elemek elrendezésének (felületrendezés; ritmus és egyensúlyteremtés; szimmetrikus, aszimmetrikus, középpontos és átlós komponálás),

· az alkotás technikáinak (nyomhagyás, frottázs, leöntés, felkenés, lefolyatás, csurgatás, cuppantás, borzolás, bolygatás) megismerése

GYAKORLAT

A környezeti formák színének, felületi minőségének megfigyelésével, színke­verési, textúra és faktúraképzési előtanulmányok segítségével, a kifejezés, átí­rás eszköztárának megismerésével alapozott acéllemezre:

· zománciszap felkenéssel, felfújással homogén,

· csurgatással, cuppantással, nyomhagyással bolygatott felületű automatizmusra épülő játékos szín, textúra és faktúraképzési gyakorlatok készítésével a ta­nulók anyagismeretének, eszközhasználó, tervező, alkotó képességének fej­lesztése

FELADATOK

Homogén felületek kialakítása

Zománciszap felkenéssel, felfúvással próbalapok, színminták készítése gyá­rilag alapozott acéllemezre


 

A fényes, matt, áttetsző és fedőzománcok megismerése A zománcfelvitel, szárítás, égetés megtapasztalása

A technológiai fegyelem és sorrend betartása A higiéniai követelmények megismerése

Homogén felületekkel komponálás.

Azonos méretű zománclapok sorolásával, rendezésével (alap, kevert, kiegé­szítő és rokonszínekre, színátmenetekre, színharmóniákra, díszharmóniákra épülő) kompozíciók összeállítása

Rusztikus felületek kialakítása

Különböző zománcbevonási műveletekkel (csurgatás, cuppantás) más-más felületi minőség, fény-árnyékhatás modulálása

Üvegdarabkák, üveggranulátumok, üveggolyócskák beépítésével, beolvasz­tásával új felületi hatások teremtése

Zománctextúra képzése

Természeti és mesterséges formák nyomataival a textúra zománcban való rögzítése

Textúrális hatások felhasználása a zománcalkotásokban

Erősen rusztikus hatású mesterséges formákkal, anyagokkal (kötél, füg­gönydarab...) azok összeépítésével, nyomhagyással zománckompozíciók ké­szítése

A természet formáinak (levél, kéreg, tenyér...) nyomataival, a belső törvé­nyek alakította szerves elrendezésű felület rajzolatának kiemelésével organi­kus képalkotás

A texturális felület elrendezésében levő szabályosság megfigyelésével, leegyszerűsítéssel, sűrítéssel mértani minták alkotása

A minták elforgatásával azonos elemekből épülő díszlemezkék tervezése

A rendezetlenség struktúráiban megbújó szabályosság feltárásával (kieme­léssel, a színek figyelemfelhívó szerepével) az összefüggések láthatóvá té­tele. A lapok tükrös elrendezésével díszítőzománc tervezése csoportmunká­ban

Figurális rajzolatokkal texturális hatású képlemezek alkotása a zománcok egymásra rétegződésével, visszakaparással

Zománcfaktúra képzés

A természet formáin külső erő okozta (szél, talajerózió, gépek ...) felületi változások, faktúrahatások modulálása, felületalakítással (bolygatás, össze­folyatás, borzolás)

A fakturális hatások felhasználása a zománcalkotásokban

Homogén és bolygatott felületek, különböző textúrák és faktúrák egymásba ötvözésével, kontrasztokra épülő zománcdíszburkolat képzése

Mozgással egybekötött gesztusokkal, csurgatással, leöntéssel érzelmi és lel­kiállapotot kifejező képlemezek alkotása

A színek érzelmi és hőhatásának felhasználása a kompozícióban

Minimumkövetelmény

A legegyszerűbb felületdíszítési és zománcbevonási technikák ismerete és alkalmazási képessége.

 

4. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Zománctechnikai ismeretek

A zománcozás anyagai, technikái:

· a zománcpúder vagy zománcpor tulajdonságai, · a zománcfelszitálás művelete,

· a sablonnal való zománcdíszítés és a visszakaparásos zománctechnika meg­ismerése,

· a zománctapadást elősegítő kötőanyagok

Képi megjelenítés ismeretei

A pont, vonal, folt és szín szerepe a képalkotásban: · a pont, vonal, folt és szín fogalma, fajtái, szerepe, · a pont, vonal, folt és színképzés lehetőségei,

· a pont, vonal, folt és szín, mint: jelrendszer, szimbolika, díszítőelem, · a pont, vonal, folt és szín formaképző, képalkotó szerepe,

· a vonal, folt és szín érzelmi és térhatása

A kifejezést, alkotást segítő képzőművészeti példák:

· őskor - vonaldíszes kerámiák; karcolt, vésett, festett sziklarajzok,

· ókor - egyiptomi síkjellegű tér- és formaábrázolás; etruszk vésett, festett fal­képek; görög geometrikus vázák; krétai stilizált növény- és állatábrázolás; római ornamentális díszítmények,

· középkor - groteszkek, mérművek, fa- és rézmetszetek,

· újkor - neoprimitív, szimbolista, kalligrafikus és nonfiguratív irányzatok

Az alkotás technikái:

· visszaszedés - ráfestés, · kitakarás - lefedés,

· ráégetés - átégetés

A zománc sgraffito rokonsága az egyedi- és sokszorosító grafikával

Alapozott acéllemezre zománciszap felfújásával, zománcpor felszitálásával fedőzománc felvitele. A fedőzománc díszítése

GYAKORLAT

A vizuális nyelv, az ábrázolás elemeinek, a kifejezés eszköztárának alkalmazá­sával, visszakaparással, ráfestéssel, kitakarással, lefedéssel díszítő zománcbe­tétek, faliképek, térkonstrukciók készítésével a legalapvetőbb zománcozási is­meretek, eszközhasználó készségek, tervező-alkotó képességek kialakítása

FELADATOK

A pont, mint vizuális elem, kifejezőeszköz

Sűrűsödő, ritkuló pontokkal a mozgás, nyugalom és feszültség érzékeltetése

Egyszerű nyomhagyó eszközökkel vagy ujjbeggyel színpöttyökből álló poin­tilista jellegű alkotás készítése (pl.: önarckép)

A kiegészítő színek optikai keverésével dekoratív színhangulat kialakítása Színritmika, színegyensúly-teremtéssel az azonos méretű alkotások tablóvá rendezése

A vonal, mint vizuális elem, kifejezőeszköz

Vízszintes, függőleges vagy ferde egyenesek sorolásával játékos, dekoratív díszítmények, zománcbetétek kialakítása

Sűrűsödő és ritkuló, erősödő és halkuló, szögletes és lágyan ívelő, folyama­tos és tördelt, vastag és vékony vonalakkal alkotott díszítő lemezkék készí­tése

Vonalképzetet adó természeti formák (ág, inda), struktúrák, rajzolatok (szé­naboglya, jégvirág) ihlette vonalkompozíciók, vonalstruktúrák kialakítása visszakaparással

A vonal, mint jel

Kalligrafikus képírással saját piktogram kialakítása

A kialakított jel alkalmazása (kitűző, mappa, táskadísz...)

A vonal formaképző, képalkotó szerepe

Leporellószerű, több lapból álló zománcgrafika tervezése önálló munkával A személyes élmények, az egyéni képnyelv megjelenítése

Az egyes képelemek összehangolása, a vonalminőség megválasztása, az át­égetés megtapasztalása

A folt, mint díszítőelem

Felületkitöltés, képalkotás csak folttal

A környezetben található szabályos és szabálytalan természeti és mes­terséges formákkal (növény, kör vagy négyzet lap ...), mint foltokkal felület­rendezés, képalkotás, forma- és színegyensúly teremtés

Rászitálásos technikával felületburkoló lapok kialakítása

A folt, mint a forma jele

Lényegkiemeléssel, sűrítéssel, ábrással forma és színredukcióval a forma Folttá egyszerűsítése

A kialakított formával sablonképzés, emblémaalkotás

         Tükörszimmetriás elrendezésű falidísz, síkkompozíció képzése növekvő, összeépíthető formákkal

A szín térhatása

A színek mélységi és téri illúzióinak megtapasztalása azonos motívumok más-más színviszonyba helyezésével

A tűzzománc festék specialitása, a tervezés, felfestés és a kiégetett kész munka közötti lehetséges - még megengedhető különbségek megtapasztalása

A vonal, folt és szín figyelemfelhívó szerepe

Meghatározott célú vizuális közlés kifejezése vonal, folt és színátírással. Cégérek, megállítótáblák készítése

A vonal, folt és szín, mint kifejezőeszköz

A folttal való lényegmegragadás, egyszerűsítés, stilizálás A vonallal való rajzosság, részletgazdagítás

A színnel való összefogás, kiemelés alkalmazásával fejlesztéses, vegyes technikájú, többégetéses muráliák, mértani testekre applikált térkompozíci­ók készítése egyéni illetve csoportmunkában

Minimumkövetelmény

Az alapvető eszközhasználó és zománcdíszítő ismeretek, jártasságok megléte.

 

5. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A képi megjelenítés eszközrendszere

A természeti formák szerepe az élmény és információszerzésben, a képi meg­jelenítésben

A formaelemzések módszere: · célirányos megfigyelés,

· megértést, megjelenítést segítő eljárások (pozitív-negatív forma; formakövető vonal; metszetek - belső szerkezetek; nézeti képek - tömeg; térréteg - tér-mélység; folyamatábra - fázisrajz) alkalmazása a mozgás, vál­tozás kifejezésében

Átírási, képalkotási ismeretek:

· a tanulmányozásra választott természeti formák formájának, plaszticitá­sának, színének, textúrájának, struktúrájának, mozgásának, működésének, térbeliségének elemzésével a képi megjelenítésre alkalmas jegyek kiemelé­se,

· a megjelenítésre alkalmas jegyek átírása a zománctechnika műfaji követel­ményeinek megfelelően,

· redukálás folttal, színnel, formával,

· kiemelés, figyelemvezetés: ponttal, vonallal; folttal, formával; aránnyal, ta­golással; színnel; metszetekkel, nézeti képekkel; ritmussal; folyamatábrával, fázisrajzzal; elhelyezéssel, mérettel; nézőponttal

A kifejezést, alkotást segítő képzőművészeti példák:

· ókor: Egyiptom, Kréta dekoratív falfestményei; Görög és krétai vázák, · középkor: térábrázolás,

· újkor: kubista és futurista alkotások

Zománctechnikai ismeretek

Az alapozott acéllemez zománcdíszítési lehetőségei: · sablonnal való díszítés,

· glicerines eljárás, · zománc sgraffito

GYAKORLAT

A közvetlen környezetünkben található sík és testes, tagolt és tagolatlan, sza­bályos vagy szabálytalan természetes és mesterséges formák elemzéséből kiin­duló, a zománctechnika műfaji határait, követelményeit figyelembe vevő, a fe­ladat, a kifejezési szándék céljainak megfelelő ábrásokkal zománctervek ké­szítése

Gyárilag alapozott acéllemezre, zománciszap, zománcpor felhasználásával sablon, sgraffito, glicerines és vegyes zománctechnikával képlemezek, zománc­betétek készítése

FELADATOK

A forma foltja

Tagolt és tagolatlan formák befoglaló formájából képzett síkokkal, foltok­kal, motívumokkal játékos felületképzés

A motívumok dinamikus rendezésével dekoratív zománckompozíciók kiala­kítása

A pozitív-negatív formákból képzett sablonokkal más-más viszonyhelyze­tek, formakapcsolatok kialakítása

A különböző variációkkal játékos térkonstrukciók összeállítása

A forma tömege

A plaszticitás érzékeltetésének képnyelvi lehetőségei

A testesség jelzése formakövető vonalakkal Zománccsempe készítése visszakaparásos technikával

A forma testességének kifejezése a nézeti képekkel

A forma elfordulásainak, a nézeti képeknek dekoratív átfogalmazásával, azok egyesítésével, az áthatások kiemelésével dekoratív átírások megfogal­mazása

A forma színe

A forma jellemző színfoltjainak képszerű elrendezéseivel különböző szín­harmóniát, színhangulatot kifejező zománctervek készítése

A forma külső felületének és fonákjának színvilágával, telt és tört színek, színátmenetek, színellentétek alkalmazásával más-más színhangulatok, ér­zelmi hatások teremtése

A forma felülete

Játékos zománclapok tervezése, a természeti formák felületi textúrájának át­fogalmazásával a kifejezési célt szolgáló eszköz és zománctechnika megvá­lasztásával

A forma felépítése

A szerkezetet szemléltető rajzok, metszetek felhasználása a struktúra kifeje­zésében

A forma összeépítettségét, vázrendszerét szemléltető magyarázó rajzok, szemléltető zománctáblák készítése

A belső felépítést megvilágító hossz-, kereszt- és rétegmetszetekben megjelenő képi elemek variálása a kifejezési cél szerint

A forma mozgása

Különböző síkra redukált statikus formákkal a változás - működés ­időbeliség érzetének keltése

A mozgás érzékeltetése ritmikusan ismétlődő formákkal

A működés magyarázata fázisokra bontott folyamatábrákkal

A forma átváltozásainak folyamatát jelző mozgásfázisok egyidejű megjele­nítésével futurista jellegű dinamikát, lendületet kifejező zománcalkotások készítése sablonokkal, visszakaparással

A forma helye a térben

A térmélység, a különböző téri rétegek más-más eszközökkel való megjele­nítése

A térbeliség kifejezése egymásmellettiséggel, a formák megsokszorozásával

A térbeliség kifejezése síkbaterítéssel

A környezet érzékeltetése jelzésszerű háttérelemekkel

A különböző korok térábrázolási konvencióinak felhasználásával egyéni hangvételű, kifejezési szándékú zománctervek készítése

Formaasszociációk

Asszociációra alkalmas motívumok, jelek képzésével új tartalom kifejezése szabadon választott színvilággal, a gondolatközlést legjobban erősítő tech­nikával

Minimumkövetelmény

Alapvető átíró, képalkotó ismeretek megléte.

A tanult zománcdíszítési technikák alkalmazási képessége.

 

6. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A zománctechnikai ismeretek

Az acéllemez zománcozási ismeretei:

· a lemez kémiai és fizikai tulajdonságai,

· a recipiens előkészítése (a méretre, formára vágás eszközei, műveletei; a ki­izzítás, lágyítás; az egyengetés, felület-feldurvítás szerepe; a zsírtalanítás anyagai, műveletei),

· az alapozás szerepe,

· az alapzománc tulajdonságai, fajtái, · a felhordás módja, eszközei

A képi megjelenítés eszközrendszere A kifejezés, gondolatközlés módszere:

· a látvány, a gondolat lényegének kiemelése,

· a tervezői ötletek, elgondolások, alternatívák megfogalmazása, · a képi megjelenítés, értelmezés műveleteinek elvégzése,

· komponálás: alá és mellérendeléssel; időrenddel, sorrendiséggel; nézőpont szabad megválasztásával; képkivágással; színtranszponálással

GYAKORLAT

A gyermekek képi kifejezésében gyakran szereplő formák gazdagításával, a személyes élmények, fantáziavilág kivetítésével, a tűzzománc műfaj követel­ményeihez igazodó átírási, képalkotási, kompozíciós eljárásokkal a megismert zománctechnikai műveletekkel, a megszokott képi elemek változatosabb meg­fogalmazásával, szerepeltetésével sokszínűbb gondolatközlés, képi kifejezés megvalósítása

 

FELADATOK

Lepkék, szitakötők

A jelentéktelen kis bogarak, színes lepkék megfigyeléséből kiinduló átírások

A természet apró kis lényeinek formájával, különböző zománcdíszítési eljá­rásokkal, kitűzőnek alkalmas kis lepkék, szitakötők készítése

A forma játékos átírásával mesepillangók tervezése

A szín és szimmetria visszaadása papírkivágásos sablonokkal képzett foltokkal

A foltok továbbgazdagítása a szárnyak erezete, rajzolata inspirálta zománc­grafikával

A repülés könnyedségének kifejezése, a szállás, lebegés fázisainak jelzé­sével, ritmikájával

Virágok, fák

A növényvilág értelmezése, átfogalmazása különböző kifejezési szándék szerint

A virágok és fák formájának megfigyelésével, leegyszerűsítéssel, természet­védelmi zománctérképek készítése

A tanulmányozott virágokban rejlő formai szépségek, apró rajzi részletek kiemelésével érzelmi állapotok kifejezése

A növekedés, fejlődés, elpusztulás érzékeltetése a virág vagy fa stilizált ál­lapotváltozásaival

Dekoratív díszítmények képzése a megkülönböztető jegyek, karakterelemek kiemelésével

Egyszerű kis formák (gyomnövények) kiemelésével, felnagyításával mese­fák, mesefal tervezése

A népművészetben megjelenő növényi motívumok felhasználásával zomán­cozott táblaképek, kazetták alkotása

A forma szimbolikus jelentéstartalmának kiemelésével jelet, életfát ábrázoló képlemezek alkotása

Halak

 A vízi világ értelmezése, átfogalmazása a különböző kifejezési szándék sze­rint

Az áramvonalas törzsformák és az uszonyok gazdag variációinak felhasz­nálásával, formai, színbeli, grafikai átfogalmazással, a dekoratív részletek kiemelésével mesehalacskák alkotása

Az elkészült halacskák térbehelyezésével meseakvárium kialakítása

A nyugalom érzetének keltése színharmóniákra, finom formavariációkra épített csendéletszerű megfogalmazással

Madarak

A különböző háziszárnyasok, erdei, mezei és vízi madarak megfigyelési, képi

megjelenítési tapasztalataival más-más díszítési és kifejezési szándék szerinti

zománcalkotások tervezése, készítése

A madarak testfelépítésének, vázrendszerének, a csőr, láb, szárny karakterje­gyeinek tanulmányozásával, azok átfogalmazásával gondolati tartalmak (vé­delem, kötődés) kifejezése

A szakrális és népi tárgyak változatos szín- és formavilágú madaras díszít­ményei, madár jelei (pelikán, páva...) mintájára motívum, motívumrend­szerképzés

A honfoglaláskori hajfonatdíszek madármotívumainak felhasználásával doboztetők tervezése

Négylábúak

 A kedvenc háziállat megfigyelése, az állatkerti tapasztalatok tanulságai, va­lamint a vizuális emlékezet alapján formai egyszerűsítésekkel, a karakterje­gyek kiemelésével egyéni hangú zománcalkotások készítése

A kedvenc házőrzővel figyelmeztető kaputábla készítése

Állatokról szóló versek, mesék képi megjelenítése illusztrációs sorozatokkal

Ember

Az emberi forma kifejező szerepe a gondolatok, cselekvések, képi megjelenítésében

A forma felépítésének, szerkezetének, megkülönböztető jegyeinek kiemelé­sével, a mozgások leegyszerűsítésével különböző történések, események áb­rázolása

Részekből összeállított formákból wayang-szerű bábok képzésével megjele­nítésre, kifejezésre alkalmas karakterek tervezése, alkotása

Vonallal, folttal, rokonszínek felhasználásával önarcképek, portrék festése

Az arcelemek elmozdulásával, az elmozdulások felerősítésével érzelmek, hangulatok kifejezése

Játék, gép

A gyermekhez erősen kötődő tárgyak elemzésével, formai átírásával játékra alkalmas alkotások tervezése

Közös munkával (kerékpár, autó, kamion, vonat, hajó vagy repülőgép) a géppark elemeinek megtervezése

Egyéni munkával az egyes járművek megalkotása

Ház, vár

A változatos funkciójú, méretű, anyagú, tagoltságú díszítettségű épületek (várak, templomok, parasztházak...) megfigyelésével, átírásával különböző rendeltetésű zománcalkotások készítése

A jelentős műemlékek stílusjegyeinek kiemelésével a környezet és külső tér stilizált jelzésével idegenforgalmi tájékoztató tablók, táblák készítése

 

A változatos homlokzati képek, a részletek (ajtó, ablak, épület plasztika) szépségének hangsúlyozásával a nézeti képek egymás mellé csúsztatásával, új formák képzése

Sorolással, rendezéssel dekoratív utcakép komponálása

A különböző enteriőrök összbenyomásának érzékeltetése a formai jegyek, színek megválasztásával

Minimumkövetelmény

Az alapvető anyag- és eszközhasználó - alakító ismeretek, készségek meg­

léte.

A zománcműfaj formai, technikai, alkalmazási követelményeit figyelembe vevő tárgyalkotó képesség kialakulása.

 

 

TOVÁBBKÉPZŐ

 

7. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A zománctechnikai ismeretek

A vörösréz zománcozása:

· a vörösréz kémiai és fizikai tulajdonságai: olvadáspont, tapadó-képesség, állóképesség, megmunkálhatóság,

· a zománcozásra való előkészítés műveletei: méretkiszámítás, átjelölés; mé­retre alakítás (nyírás, vágás, fűrészelés); felületi feszültségek kiküszöbölése; fémtisztaság kialakítása (hő és vegyi kezelés),

· a vörösrézre alkalmas zománcok fizikai és kémiai tulajdonságai, fajtái funk­ció szerint (ellenzománc, alapzománc, fedő vagy díszítő zománc), állag sze­rint (zománciszap, zománcpor, zománckristály), fényáteresztő képesség sze­rint (transzparens, fondant, opak, opal zománcok),

· a szárítás, égetés, utókezelés fizikai, kémiai folyamatai,

· a vegyi kezelés anyagai, a különböző savak (savas f'úrdők) sók és lúgok (lú­gos fürdők) megismerése,

· a zománcdíszítő eljárások, a zománcfestészet, az ipari zománc sokszorosító díszítő eljárásainak (matrica, pecsétnyomó, szita) megismerése,

· a zománcozás műveleti sorrendje: a tervezés; a méretnek megfelelő lemez­vastagság kiválasztása; a méretre vágás, a szélek, felületek megmunkálása; a zománctapadást elősegítő tulajdonságok kialakítása; a zománcok előkészítése; a hátlap ellenzománcozása; az előlap alapzománccal való be­vonása; az alapzománc díszítése; a zománcozási hibák javítása,

· munka- tűz- környezet- és balesetvédelmi ismeretek

A képi megjelenítés eszközrendszere

Az átírási képalkotás új lehetőségei:

· a mikro- és mikrovilág, a tér, idő, folyamat, változás, történés, esemény, je­lenség, érzelem, fogalom, gondolat képi megjelenítésének módjai,

 

· a szimbólumok, allegóriák, asszociációk szerepe A kifejezést, alkotást segítő képzőművészeti példák:

· szimbolista, romantikus, szecessziós, expresszionista, szürrealista, geomet­rikus és lírai absztrakt alkotások

GYAKORLAT

A gondolati tartalmaknak megfelelő méretű és formájú réz vagy acéllemezek kivágásával, kifűrészelésével, azok alapzománccal való bevonásával díszítőzománcozásra alkalmas felületek kialakítása

A zománcműfaj képnyelvével, tér, idő, változás, gondolat, érzelem, esemény, történés megjelenítése

FELADATOK

 Mikrovilág

A mikroszkóp által megmutatott mikrovilág formáinak, színének beépítése a képzelet és gondolatvilágba

A hétköznapi élményektől eltérő formavilág gazdagító hatásának felhaszná­lása a képalkotásban, díszítményképzésben

A sejtek, zárványok, ásványok tanulmányozása által feltáruló formakinccsel dekoratív díszítmények, kisméretű zománcbetétek készítése

A mikroszkopikus metszetek, mikrofotók által megismerhető formák felna­gyításával, rendezésével, nagyméretű dekoratív faltáblák alkotása

A gyermekek személyiségéhez legjobban kötődő mikroelemekkel egyéni motívum képzése

Makrovilág

A különböző tájak, az égbolt, a kozmosz tanulmányozásával, a különböző korok térábrázolási konvencióinak megismerésével a táguló tér, a világegyetem megjelenítése

Térmélység kifejezése téri rétegekkel, csökkenő-növő formákkal, színek op­tikai hatásának növelésével, szerveződő vonalakkal

Mozgás-változás-idő

A térben és időben változó világ megjelenítési lehetőségeinek megismerése, megjelenítése. A ciklikusság, mozgás kifejezése

A természet körforgásának (esztendő, évszak, hónap, nap, napszak) nyomon követése sorozatszerű, a legjellemzőbb fázisokat bemutató stílusazonos képlemezek, kártyák, körkonstrukciók megalkotásával

Az emberi élet körforgásainak (születés, növekedés, öregedés) megjelenítése a szakaszoknak megfelelő formai és színbeli átírásokkal, ritmussal

Történés, folyamat

Az időbeli egymásutániság ábrázolásának lehetőségei

Az ókori folyamatábrázolások példájára, az egymást követő történések szalagszerű megjelenítése

Az eseménysor egymást követő mozzanatainak képsorozatokkal történő ki­fejezése

Jelenség

A fizikai, kémiai folyamatok struktúrájának elemzése, megjelenítési lehetőségek vizsgálata. A pillanatnyiság statikussá tétele

Fényköri viszonyok (szivárvány, aranyhíd...) megjelenítése színnel, folttal

Természeti jelenségek (eső, szél, olvadás...) kifejezése ritmussal, dinamiká­val

Érzelem, hangulat

A vizuális megjelenítő és kifejező eszközök érzelem és hangulathordozó szerepe

Színekkel, formákkal, vonalakkal érzelmek, hangulatok, kedélyállapotok tu­

datos megfogalmazása

Látványszerű, hangulatteremtő, képszerű motívumokkal érzelmek kifejezése Színekkel, gesztussal művészi élmények megjelenítése

Gondolat, fogalom

Nem vizuális dolgok megjelenítése a vizualitás eszközrendszerével

Az absztrakció, képzettársítás szerepe a különböző fogalmak (jó, rossz...) megjelenítésében

Elvont gondolatok kifejezése absztrakt jegyekkel Egyéni gondolatok kifejezése saját motívumrendszerrel

Minimumkövetelmény

A rézlemez zománcozásra való előkészítésének (formára vágás, feldurvítás, zsírtalanítás) és zománcozásának ismerete, alkalmazási képessége.

 

8. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A képi megjelenítés eszközei

Az alkalmazott zománcalkotások készítéséhez szükséges kiegészítő ismeretek: · a betű, mint jel, jelentést hordozó és dekoratív elem

a különböző betűtípusok szerkezete, aránya, karaktere a betű és kép harmóniája,

· a stilizálás, motívumképzés szerepe, lehetősége, · a heraldika szerepe, funkciója, fajtái

a címer részei, színe, osztása, mesteralakjai,

· a színtani ismeretek bővítése, a színegyensúly teremtés lehetőségei, a szín­kontrasztok (színezet, telítettségi, sötét-világos, hőfok, kiegészítő szimul­tán...),

· a rajzosság, festőiség meghatározó jegyei

Az alkalmazott zománc területei:

· külső térbe helyezhető: utcabútorok, térplasztikák,

· épületdíszek: portálok, muráliák, mellvédek, cégérek, ablak és kapudíszek, utca- és számtáblák,

· lakberendezési tárgyak: bútorbetétek, kisplasztikák, képek, dobozok, tálak .., · ruhakiegészítők: gombok, csatok, öv és táskaveretek,

· ékszerek: függők, melltűk, gyűrűk, karperecek, medálok, jelvények...

Az alkalmazott zománc műfaji követelményeinek megértését segítő zománcai kofások megismerése:

· a különböző korok alkalmazott zománcalkotásain,

· a mai magyar zománcművészet alkotásai segítségével

 

GYAKORLAT

Zománcozásra alkalmas összetételű acél, vagy vörösréz lemezekből külső és belső térbe helyezhető épületdíszek, lakberendezési tárgyak, ruhakiegészítők, ékszerek tervezése, készítése, az alkalmazott iparművészet műfaji követelmé­nyeinek betartásával, a megismert zománcdíszítési technikákkal

FELADATOK

Próbalemezek, színminták, technikai kísérletek

A vörösréz zománcozásra való előkészítése, az ellenzománc ráégetése után színpróbák alapzománcra és zománcozatlan felületre

A különböző zománcfajták tulajdonságainak, a zománcszínek keverhe­tőségének, és a zománcművészet egyéb kémiai anyagainak megismerése

Ékszerek tervezése, készítése

A különböző korú, stílusú ékszerek megismerése után életkorhoz, sze­mélyhez, alkalomhoz, ruhához illő garnitúrák (függők, melltűk, medálok, gyűrűk, karkötők, hajdíszek...) tervezése, elkészítése a különböző fémalakí­tási (nyírás, vágás, fűrészelés, fúrás, reszelés) műveletekkel, zománctechni­kai (lemeztű rajz, összefolyatás, glicerines) eljárásokkal

Ruhakiegészítők tervezése, készítése

Divattörténeti ismeretekre építve, öltözékkel stílusazonos gombok, csatok tervezése, kivitelezése

A fiatalok igényeihez alkalmazkodó bőr vagy nemez ruhakiegészítők (öv, táska) kollekciók (tarisznya, tarsoly, pénztárca, szemüvegtok) zománcbeté­teinek, emblémáinak megtervezése, kivitelezése az anyaghoz illő zománc­technikával (sgraffito, sablon...)

Cégérek, címerek, emblémák tervezése, készítése

Különböző funkciójú (ország, város, intézmény, család ...) címerek tervezé­se a heraldikai ismeretekre építve

A címer formája, a címerpajzs osztása, a mesteralak vagy jelkép és a felirat összhangjával, a feladat kívánalmait megvalósító zománc technika(k) alkal­mazásával.

Különböző tevékenységek (cégek, üzletek, iparágak...) cégéreinek megter­vezése, kivitelezése a tevékenység stilizált, szimbolikus jelével, feliratával

Emblémák tervezése stilizált motívumokkal, jelképpé minősült színekkel

Utca és házszámtáblák tervezése, kivitelezése

A helység (település), utca, épület jegyeinek kiemelésével ornamentika­képzéssel, stilizálással egyedi irányító, jelölő táblák tervezése

Lakberendezési zománcdíszek tervezése, kivitelezése

Adott belső térbe, enteriőrbe a különböző lakberendezési tárgyak (bútor, tü­kör, doboz, tál...) díszítő zománcbetéteinek megtervezése, az adott tárgy stílusához, formájához, anyagához alkalmazkodva

Belső tereket díszítő zománcalkotások

Különböző funkciójú terekbe (színházterem, ebédlő, bálterem, kártyaszoba, tanterem, folyosó...) a helyiség (mérethez, színhez) stílusához igazodó nagyméretű muráliák tervezése

A tervek kisméretű zománcmakettjeinek elkészítése

Külső teret díszítő zománcmunkák

Fiktív vagy valódi épületek (étterem, cukrászda, zöldséges, szálloda...) homlokzatdíszeinek (kapu ...) megtervezése, zománcmakettjeinek elkészíté­se

Minimumkövetelmény

Az alkalmazott zománcműfaji követelmények ismerete. Alkalmazott zománcok készítésének képessége.

 

9. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Zománctechnika ismeretek

A rekesz- és filigránzománc készítéséhez szükséges anyagok, eljárások megis­merése:

· az ékszerzománc-kristály fajtái, tulajdonságai a zománcok előkészítése, tárolása

a zománcfelpakolás eszközei, műveletei,

· a csiszolás, polírozás szerepe, eszközei, műveletei

a kézi, gépi csiszolás, polírozás munkavédelmi előírásai, · a forrasztás, hegesztés szerepe, eszközei

a pákaforrasztás műveletei

a forrasztás munkavédelmi előírásai,

· a lemez és huzalhengerlés szerepe, fázisai az anyagkilágyítás módszerei

a kézi hengerlés, húzás műveletei

a hengerlés, húzás munkavédelmi előírásai

A filigránzománc készítés műveleti sorrendje: · tervezés,

· a filigránkészítés anyagainak előkészítése (a huzalok kilágyítása, fém fénye­zése),

· a filigránok vagy sodratok kialakítása,

· a filigránok kívánt formára alakítása, rögzítése,

· az alaplemez előkészítése (formára vágás, szélek és felületek megmunká­lása, felcsiszolás, pácolás, kimosás),

· a zománcok előkészítése (őrlés, porítás, kimosás),

· színpróba, zománckiválasztás (olvadási tartomány egymásra rétegezhe­tőség),

· a hátlap ellenzománcozása, az ellenzománc ráégetése pácolás, csiszolás után a minta átjelölése az előlapra

az előlap bevonása fontlanttal vagy más alapzománccal,

· a filigránok beégetése az alapba,

· a revétől való megtisztítás után a filigrán közeinek feltöltése zománccal, · a zománc beégetése után a filigránok pácolása esetleg patinázása

A filigránzománc jellemzői

A huzal vagy drótzománc ismérvei A bordázott zománc ismérvei

A rekeszzománc (email cloisonné) ismérvei

A rekeszzománc készítés műveletei;

· a rekesz vagy színelválasztó fémszalag kialakítása (vörösrézhuzalból henge­relve vagy vörösrézlemezbe maratva),

· a rekeszrögzítés lehetőségei (forrasztással rögzítve, traganttal ragasztva vagy alapzománcba égetve)

A képi megjelenítés eszközrendszere

A rekesz és filigránzománc technika műfaji, stiláris követelményeit segítő vi­zuális ismeretek:

· az ornamentika

az ornamentika díszítő, kifejező szerepe

az ornementika fajtái: (geometrikus; spirálok, meanderek; figurális: növény, állat és ember)

a stilizálás, ornamentikaképzés lehetőségei, · az ikon

az ikon jelentése, műfaji sajátosságai az ikon, mint kifejezési eszköz

a középkori bizánci ikon stílusjegyei

az orosz tradicionális ikonfestészet képnyelve az átírás lehetőségei - a népi, vagy profán ikon, · a népművészet,

· a magyar népművészet formavilága, motívum és jelrendszere, szimbólumteremtő ereje,

· a naiv művészet

az erdélyi naiv üvegfestészet

 

Az alkotást, kifejezést segítő zománcművészeti emlékek megismerése: · az i, e. (XV-XVI. sz.-i) rekeszes, filigrán zománcos ékszerek, az ókori Egyiptom rekeszelt üvegpaszta berakások görög bordázott zománcok

gót-gepida ékkőberakás, rekeszbe rakott gránit bizánci ornamentális és rekeszzománcok

germán rekeszzománcok,

· indiai, kínai, japán rekeszzománcok, · orosz filigránzománcok,

· bizánci zománcikonok,

· a középkor és a mai magyar zománcművészet filigrán és rekeszzománc em­lékei

GYAKORLAT

Az elmélet során megismert, vizuális-, szaktörténeti és zománctechnológiai is­meretek segítségével, a műfaj követelményeihez igazodó tervezési munkával, zománcozási, fémalakítási tapasztalatokkal igényes huzal-, borda-, filigrán- és rekeszzománc technikával készített alkotások kivitelezése

FELADATOK

Próbalapok, színminták készítése

A zománckristállyal való zománcozás megtapasztalása, a különböző zo­máncfelrakási módok kipróbálása

A transzparens, opak és opal zománcok megismerése

Az egymásra rétegezhetőség.

Égetési variációk, technikai kísérletek

Huzal vagy drótzománc tervezése, készítése

Egyszerű geometrikus ornamentikával való mintaképzés

A rendeltetésnek, funkciónak megfelelő méret-, lemez- és huzalválasztás

A technika begyakorlásával (a bordák formára alakítása, beégetése az alap­ba, a zománckristályok helyes felrakása a bordaközökbe, a reve eltávolítása, a zománcozási hibák számbavétele, kagylós felület kialakítása, pácolás) egyszerű díszítő lemezkék (mappa, album) készítése

Bordázott zománc tervezése, készítése

A gótikus mérműves ablakok mintájára bordázott zománckazettákkal do­boztetők készítése

Egyszerű motívumokkal, jelekkel, díszítő zománcbetétek, bordűrök készíté­se bőr és nemez tárgyakra

A kazettás mennyezetek példájára történő motívumátírással, motívumrend­szerrel dekoratív kis zománcalkotások készítése

Csoportmunkával a kis lemezek összeillesztése, összeszerelése

Filigránzománc díszítéssel ékszergarnitúra tervezése, készítése

A technikához illő forma, méret, díszítés, színvilág megválasztása

A zsinórfonalszerű, vékony filigránhuzalokkal a terveknek megfelelő motívumképzés. A kialakított motívumrendszerrel kollekcióképzés

Rekeszzománc ikon készítése

Eredeti alkotás feldolgozásával, a színek, formák, vonalrendszer, technika tanulmányozásával, kicsinyítéssel, nagyítással másolatkészítés

Egyéni tervezésű rekeszzománc készítése

A tradicionális ikon műfaji sajátosságainak valamint a naiv művészet for­manyelvének megismerése után, a tapasztalatok felhasználásával profán ikon tervezése

A gondolat megjelenítés, a címadás fontossága (bogárikon, firkaikon)

A népművészet formanyelvének segítségével, a népművészet figurális motí­vumkincsének felhasználási lehetőségével ikonszerű rekeszzománcok terve­zése

Az ikon műfaji sajátosságaihoz alkalmazkodó képnyelvvel balladai hangvételű triptichon tervezése, készítése

Egyéni tervezésű rekeszzománc készítése

Realisztikus vagy jelzésszerű felfogásban összefüggő képlemezekből a ho­roszkóp jegyeinek megalkotása

Az összeépítés, keretezés fontossága, megtervezése

Minimumkövetelmény

Alapvető szaktörténeti, zománctechnológiai ismeretek.

Rekesz- és filigránzománc tervezési, kivitelezési ismeretek, képességek.

 

10. ÉVFOLYAM

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Zománctechnika ismeretek

A magyar sodronyzománc-technika jellemzői: · virágmotívumokból kialakított ornamentika,

· külön zománcozott, utólag felerősített díszítmény Az erdélyi zománctechnika jellemzői:

· a szélek felhajtása által keretelt mezők kialakítása, · a zománc felülfestése, luminálása

Az azsúrzománc (émail á jour) technika jellemzői Az azsúrzománc készítés műveletei:

· tervezés,

· a fémkeret kialakítása,

· a kereten belüli elválasztó lemezkék kialakítása,

· az alaphoz illeszkedő ideiglenes alátét elkészítése, · a fémek pácolása, leöblítése,

· az azsúrkeret és az ideiglenes hátlap összeszerelése,

· az elválasztó lemezkék közötti részek zománccal való feltöltése, · száradás után a zománcok kiégetése,

· a tisztító eljárások után a zománchiányosságok pótlása, ismételt égetés, · a lehűlés után az ideiglenes alátétek eltávolítása,

· pácolás, felcsiszolás, polírozás

A képi megjelenítés, tervezés eszközrendszere

A műszaki rajz szerepe az elgondolások, tervek szabadkézi illetve szerkesztett megjelenítésében:

· a műhelyrajz szerepe, jellemzői, készítésének menete, · a vázlatkészítés lépései,

· a szerkesztés fázisai

 

Az alkotást, kifejezést segítő zománcművészeti emlékek megismerése: · germán áttört - almandin berakások,

· magyar gótikus sodronyzománc alkotások, · erdélyi luminált zománcok,

· a századforduló magyar sodronyzománcos ékszerei, · szecessziós zománcékszerek, tárgyak,

· a mai magyar zománcművésze,~t azsúrzománc alkotásai

GYAKORLAT

Más-más kifejezési, díszítési céllal - az elsajátított zománctechnikai ismeretek­kel tárgyra - szerelhető sodronyzománc, vagy keretes (erdélyi) zománcalkotá­sok készítése

Azsúrzománc dísztárgyak, betétek készítése rekeszekkel és kifűrészelt bor­dákkal

FELADATOK

Sodronyzománc készítése

A magyar sodronyzománc emlékeinek megismerésével, azok virágdíszes motívumaival sodronyzománcos lapocskák készítése

Saját tervezésű, tárgyra szerelhető sodronyzománc lapocskák alkotása

Az adott, vagy tervezett forma (ékszerdoboz, kehely) karakteréhez, anyagá­hoz, felületéhez, színéhez való illeszkedéssel a tárgy és díszítmény össz­hangjának megteremtése

Íves felületekre illeszthető, szerelhető sodronyzománc lapocskák tervezése, kivitelezése, a fémlemez meghajlításával, a sodronyok rögzítésével, nehezen folyó zománcfestékek alkalmazásával

Fémdoboz fedelének díszítése kazettába illeszthető erdélyi zománccal

A díszítő zománcbetét keretének kialakítása lemezfelhajtással vagy fémcsík felragasztással. A zománcbetét elkészítése, keretbe illesztése

Technikai kísérletek

Kilyukasztott, átfúrt felületek zománccal való feltöltése Felületalakítás a zománc cseppszerű átfolyatásával Máriaüvegen hátlap nélküli zománckísérletek végzése A zománcszínek összefogása rekeszekkel, keretekkel

Gótikus rózsaablak mintájára rekeszekkel tagolt mérműves azsúrzománc alkotás tervezése

Az osztások és színek közös munkával való kialakítása

Az ablak elemekre tagolása. Az elemek elkészítése egyéni munkával Az elkészült részek összeforrasztásával a teljes mű kialakítása

Szecessziós azsúrzománcok példájára zománcékszerek tervezése

     A funkcióhoz illeszkedő forma, formarend megteremtése

A motívum és színvilág kialakítása

Figurális azsúrzománc tervezése, készítése transzparens és opál zomán­cokkal

A fűrészeléssel kialakított rögzítő-elválasztó lemezkék és a színes zománc­

foltok egyensúlya, aránya, ritmusa

A funkció, forma, díszítés összhangjára épülő azsúrzománc díszítésű tárgy tervezése műhelyrajzzal

A funkció, forma, díszítés összhangjának kialakítása

Minimumkövetelmény

Alapvető szaktörténeti és műszaki rajzi, tervezői ismeretek. Sodrony és azsúrzománc kivitelezési képesség.

4. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

Az értékelés a tananyagban való előrehaladás megállapítására irányul.

Év elején diagnosztikai célú ellenőrzést célszerű végezni annak érdekében, hogy megállapítsuk, a tanulókkal honnan kell elindulni, hogy a kitűzött célt, követelményt elérjük.

A tanulás, feladatmegoldás, műhelygyakorlat folyamatában segítő, támogató korrekciós jellegű értékelés alkalmazása célszerű, mely visszajelzést ad az is­meretek, készségek, elért szintjéről - a tananyagban való haladásról.

Az értékelést az egyéni korrektúra során szóban végezzük.

Az óra alatti és óra végi értékelés az ösztönzést, a pozitív eredmények meg­szilárdítását, a tanulók szemléletének, értékítéletének alakítását szolgálják' Egy-egy tanítási, tanulási szakasz végén - félévkor, év végén - minősítő ér­

tékelést alkalmazzunk, mely jelzi a tudás (ismeret, készség, képesség) szintjét. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló adottságát és szorgalmát.

5. TÁRGYI FELTÉTELEK

Technikai eszközök: · diavetítők,

· mozgóképvetítők

Könyvek

Berendezések: · zománcégető kemence,· pácoló, csiszoló, polírozó berendezés, · savak - lúgok zárt tároló szekrényei,

· munkaasztalok

Gépek; · gépi lemezvágó, · fúrógép,

· festékszóró,

· csiszológép,

· lemez- és huzalhenger

Kézi szerszámok, fémmegmunkáló (forgácsoló), alakító szerszámok: · kézi lemezvágó olló,

· fémlyukasztó, pontozó,

· harapó-, csípő-, kúpos- és laposfogó, · kézi fémfűrész,

· kézi fúrógép,

· reszelő, csiszoló és polírozó szerszámok, · kalapács,

· véső

Egyéb: · szerszámsatu, kézi szorító, · tolómércék, mérőszalagok, · súlymérők,

· forrasztópákák,

· ecsetek, spatulyák, csipeszek, tűk, szikék,

· a zománcok törésére, őrlésére alkalmas dörzs, porító és petri csészék, isza­poló edények,

· a fémek, zománcok vegyszeres kezelésére alkalmas tálak, · égetőfogó, égetőalátét, égetővilla,

· simító vaslemeznehezék, · csiszolópapír, dörzskő,

· kézi festékpumpa, · szárítólámpa

Munka és balesetvédelmi eszközök: · védőkesztyűk,

· védő szemüveg, · védőkötény,

· elsősegély láda

 

6. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁSOK

A tűzzománc műhelymunka az elmélet és gyakorlat összhangjára épül.

Az alsóbb évfolyamokon, a műhelyelőkészítő során, a 3-4. évfolyamokon a vizuális nyelv elemeit, a képi megjelenítés, kifejezés eszközeit, a zománcozás legalapvetőbb alapműveleteit, műhelytitkait ismertessük meg a tanulókkal.

A tanulókat a zománcműhelymunka e korai szakaszában kell rászoktatni a műhely rendben tartására, a szerszámok, berendezések balesetmentes haszná­latára.

Az 5-6. évfolyamokon a látható világ legismertebb, legkedveltebb formái­nak zománctechnikai átfogalmazásával segítsük kialakítani azokat a redukáló vagy átíró képességeket, amelyeket a műfaj megkíván.

A továbbképző évfolyamokon az elsődleges cél a funkció-forma-díszítés összhangjára törekvő tárgyalkotó képesség fejlesztése, a tárgyalkotáshoz szük­séges zománctechnikai ismeretek bővítése.

A tanulókkal olyan használati és dísztárgyakat, külső és belső tereket díszítő alkotásokat, zománcbetéteket, ékszereket célszerű készíttetni, melynek gya­korlati, személyes haszna, művészi értéke van.

A feladatcsoportok mindegyikét nem kell elvégeztetni, a variációk a rugal­mas választás, a többféle feldolgozási mód lehetőségének hordozói.

 

 

FOTÓ-VIDEÓ TANSZAK

3. TANANYAG

ALAPFOK

Műhelyelőkészítő

évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra

CAMERA OBSCURA

CAMERA OBSCURA készítése és használata

Sötétkamra kartonból, lyukrekesszel és gyűjtőlencsével, pauszpapír képernyővel

Lyukkamera

Lyukkamera készítése és használata

Felvételi anyaga vékony fekete-fehér papír, a papírnegatív előhívása és kon­takt másolása

Játék a nagyítógéppel- fotogramok

Átlátszó és áttetsző, különböző struktúrájú anyagok nyomhagyása megvi­lágítás és előhívás után (függöny, katedrálüveg, apróbb tárgyak, eszközök)

Fotogramok továbbalakítása

Fénymásolással, nagyítással-kicsinyítéssel (árnyékképek, fekete-fehér fény és árnyék ritmusok, formaismétlés- és sokszorozás)

Ismerkedés a KINETOSZKÓPPAL

Mozgókép kialakulása fázisrajzok alapján, 9 képes fázisrajzcsík készítése

Videófelvételek egyszerű kamerával

Spontán felvételek játék közben, színjátszópróbán, tanítási órán A felvételek közös kiértékelése

Látogatás színes fotólaborban

A kész fénykép születése

Látogatás helyi (regionális) TV stúdióban Mi mire szolgál, hogyan működik?

Miként jut el a film a lakásunkba (a kábelhálózat fogalma)?

 

3. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

FOTÓ

Ismerkedés a fényképezőgépekkel

Az egyszerű box gép működésének tanulmányozása

Az optikai kép születése

A nagyméretű lyukkamera és camera obscura tanulmányozása elsötétített szobában

Felvételek barátunkról vagy padtársunkról

Filmbefűzés, helyes géptartás, a zárkioldó működtetése, a kereső helyes használata

Képértékelés (előre kitűzött szempontok alapján)

Éles-életlen (oknyomozás); képkivágás, elrendezés; a nézőpont megválasz­tása

Felvételek készítése lyukkamerával

Csendélet erős megvilágításban, félhomályos szobában Utcakép készítése szobabelsőből

Papímegatív és pozitív előhívása és értékelése

Egyszerű fotogramok készítése

Apró tárgyak megvilágítás a a nagyítógép szórt fényével fényérzékeny papír­ra

Alaposan elrendezett kompozíció

Az ámyékképek ritmusképző szerepének kiemelése

Események fényképezése

Utcakép, játék, közlekedés, hétköznapi életképek fényképezése

 

Közös képértékelés

Jellemző pillanat kiválasztása Eseménykövetés

Élességi viszonyok tanulmányozása (oknyomozás: berezdüléses és elmoz­dulásos életlenség)

Osztályképek készítése iskolatársakról

Az állvány és az önkioldó helyes használata A képmező hasznos kitöltése

Pontos élességállítás (ha a kamera megengedi)

Minimumkövetelmény

Az egyszerű box gép alapvető ismerete és használata.

VIDEÓ

A kamera gyermekkézben

Az első önálló felvételkísérletek

Azonnali spontán értékelés képvisszajátszással és monitorra vetítéssel

Az objektív

Az objektív és a kereső helyes használata, az indít-állj gomb kezelése

Mozgás a kamera előtt

Gyermekszereplők közreműködése

A stábfelosztás (színészek, rendező, operatőr) elemi módjai

Szituációjáték felvétele

A jelenetsor többszöri felvétele, a gyermekszínészek hibátlan előadásáig

Visszajátszás, értékelés, hibafelismerés, javítás

A javított eseménysor újrafelvétele

Gyermek vagyok

Egyszerű szubjektívkamerás felvételek

A hétköznapi életből vett jelenetek felvétele

A felvételek értékelése

A spontán felvételek hatása

A kameramozgásból eredő hibák Különleges nézőpontok jelentősége

Minimumkövetelmény

A felvevő és lejátszó eszközök megismerése a gyakorlatban.

4. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

FOTÓ

Ismerkedés a fényképezőgépekkel 1.

A távolság (élesség) állítás lehetőségei (frontlencsés élességállítás)

A zárszerkezet és a rekesz működésének elve és szerepük a felvétel alakítá­sában

Ismerkedés a fényképezőgépekkel II.

A film befűzésének és kivételének gyakorlása (sötétben is)

A gép kezelőszerveinek alapos begyakorlása (akár csukott szemmel) A kamera tárolása, tisztítása és szállítása

Csendéletek fényképezése

Az állványhasználat tudatosítása

Az élességi viszonyok változtatása rekeszeléssel, élességátállítással Telifényes és oldalfényes felvételek

Képértékelés

Élességi viszonyok ellenőrzése, elrendezés, különböző képkivágások, eltérő formátumok

Világítástechnika

Az oldalfény és az ellenfény térkiemelő szerepe A derítés fontossága

Egyszerű világítási sémák beállítása, gyakorlása

Bonyolultabb fotogramok készítése

Összetettebb szerkezetű anyagok, természeti formák felhasználásával ké­szült fotogramok

A formák átrendezésével a képek újrakomponálása (vágásos montázs és kollázs)

 

A tájképfelvétel

A helyes nézőpont megválasztása Az objektív látószöge

Az árnyalatok (színek) szerepe Képzőművészeti vonatkozások

A tájképfelvételek kiértékelése

Kompozíció, képkivágás, élességi viszonyok, árnyalat- (szín-) visszaadás

Minimumkövetelmény

Saját kamera alapos ismerete, a felvételi motívumok és a nézőpont tudatos ki­választása.

VIDEÓ

Felvételek

Ugyanazon jelenetsorozat felvétele más-más nézőpontból (alsó, szembeni és felső gépállások)

A felvételek kiértékelése

Kamera és mozgás

Felvételi gyakorlatok változó körülmények között állókamera, mozgó motívum

álló motívum, mozgó kamera

mozgó motívumok, mozgó kamera

A felvételsorozatok kiértékelése

A kombinációk (nyugalmas, változatos, mozgalmas, idegesítő képsorok) hatásai a nézőben

Változó plánok

Ugyanazon emberi cselekvés sorozat változó plánokban való felvétele (pl.: evés, olvasás, elmélyedt játék)

Folyamatos felvétel premier plánban Folyamatos felvétel kistotálban

A felvétel sorozat egymást váltogató fenti plánokban A felvételek hatásértékelése

Iskolai életünk eseményei

Kísérletek rövidfilmek készítésére (pl.: Mikulás-est, kirándulás, horgász­verseny)

Utóhangosítás

Kísérletek rövidre vágott filmek utóhangosítására (az eredeti hang törlése; zene vagy zene és szöveg kíséret felvétele)

Minimumkövetelmény

Önálló felvételsorok készítése felnőtt segítségével.

 

 

5. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

FOTÓ

Ismerkedés a fényképezőgépekkel

A távmérő működése és alkalmazása A különféle keresők használata

Az objektívek látószöge

Felvételek összehasonlítása

Ugyanazon témáról készült színes és ff felvételek összehasonlítása

Árnyalatterjedelem (kontraszt) szerint

A drámai és lírai hatások megfigyelése

Melyik technika mire alkalmasabb?

Világítástechnika

A kétlámpás megvilágítás lehetőségei (szimmetrikus elrendezés, főfény­-derítőfény viszony, főfény és ellenfény)

A különböző világítási változatok hatása tárgyfelvételeken

Szándékos felvételi hibák

Berezdüléses életlenség, helytelen távolságállítás, szándékos alul- és túl­expozíció, felbillent kamera, rossz nézőpont vagy kamerairány

Hibacsoportok

A hibacsoportok elemzése: melyik hogyan kerülhető ki, melyikkel tudunk esetleg fokozott képhatást elérni

A nagyítógép

A nagyítógép működési elve (tkp. fordított fényképezőgép)

A nagyítási viszony

Élességállítás papíron

Szürkelépcső exponálása és előhívása Ismerkedés a fotóvegyszerekkel

Az elektromos érintésvédelem fontossága illetve a mérgezésveszély

Nagyítás

Egyszerűbb, fekete-fehér nagyítások jól exponált negatívról

A nagyítás mértékének változtatása és az előhívási idő összefüggései

A formátum megválasztása

Minimumkövetelmény

Éles felvételek készítése kézből, a nagyobb felvételi hibák önálló felismerése.

VIDEÓ

Kameramozgások

Svenkelés, emelés-süllyesztés, le- és felfelé billentés, követés (kocsizás) és ezek kombinációi

A felvételek kiértékelése

A lassú kameramozgás fontossága A rezdülésmentes állványhasználat

A kameramozgások hatása a felvételek dinamizmusára

A plánok rendje

Premier plán; Szekond plán; Bőszekond plán; Amerikai plán; Kistotál plán; Nagytotál plán; Közeli és szuperközeli (részletfotók) A plánok kikeresése professzionális filmekből (a plánok felismerése)

Plánok kapcsolása

A plánok változatos alkalmazásainak hatásai a filmre Próbafelvételek és elemzésük

Városfilmezés gépkocsiból

Mozgó kamera, álló és mozgó motívumok Többszörös túlforgatás

A legérdekesebb snittek kiválasztása

A snittek utólagos rendezése (snittsorrend)

Vágás kameráról rekorderre

A fent kiválasztott snittsorrend felvétele

A képkivágások (plánok) és a jelenethosszak arányos felhasználása Kísérőzene feljátszása

Főcímkészítés

A film eleje- és vége főcímének tartalma A találó cím fontossága a film sikerében

Feliratkészítés számítógépes szövegszerkesztéssel és printeléssel

A feliratinzertek felvétele kamerával

Minimumkövetelmény

Az óvatos kameramozgások használata, a plánok ismerete, vágás kameráról re­korderre.

 

6. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

FOTÓ

Ismerkedés a fényképezőgépekkel

 Különféle tükörreflex-keresők

Élességállítás matt üvegen

Állványhasználat (vízszintezés, döntés, billentés)

Emberalakos csoportfelvételek

Spontán és rendezett fotók

A világítás (főfény iránya) Elrendezés, kompozíció

Csoportfelvételek nagyítása

A próbacsík készítésének menete

Nagyítások különböző gradációjú (fokozatú) papírokra

Képelemzés

A kontraszt jelentősége és szerepe felvételeinken Foltritmus és vonalak a fotókon

A pozitív képek szürke árnyalatterjedelme

A villanófény

A villanókészülékek felépítése és működése (érintésvédelem!) Ku1csszám, rekeszérték számítás

Direkt és indirekt világítás villanóval

Kétlámpás vakus felvételek

A fényképek szárítása és tárolása

A mosás jelentősége

Tükörfényezés szárítógéppel

Szárítás szobahőmérsékleten segédeszközök nélkül (hagyományos, matt és RC-papírok)

A pozitív képek apróbb javításai (retusálás ecsettel)

Életképek

Spontán és megtervezett élethelyzetek, gyakran előforduló szituációk felvé­tele

A helyes nézőpont, képkivágás és a jellemző pillanat fontossága A bemozdulásos életlenség tudatos alkalmazása

A kép főszereplőjének (főszereplőinek) kiemelése az élességi viszonyokkal

Képértékelés, zárókiállítás

A felvételek technikai tartalmi és esztétikai értékelése Közös zsűrizés

Válogatás közös kiállításra

Kiállítás rendezés, meghívók készítése (fotográfiai, szövegszerkesztési és fénymásolási eljárások együttes alkalmazása)

Minimumkövetelmény

Papírnagyítások önálló készítése és értékelése.

VIDEÓ

Forgatási terv

Az előzetesen elképzelt film jelenetfelosztása, helyszíneinek kiválasztása, kameraállások és snittek hozzávetőleges megtervezése

A munka elosztása (szereplők, rendező, operatőr, kameraman, világosító, kellékesek)

Téma és változatok

Adott témára jelenet és minifilmváltozatok készítése

Az időpont, a nézőpont, kameraállás, snitthosszúságok változásainak hatása a felvételekre

Egyperces rövidfilmek vágása a fenti jelenetsorokból, lehetőleg humoros, szatirikus felfogásban (pl.: amiről a tanáraink nem tudnak)

Plánkapcsolások gyakorlása

Párbeszéd felvétele változó gép állásokkal

Szobabelsőben és a szabadban egyaránt játszódó jelenetek felvétele . nézőpont és gépállás változtatásokkal

A plánok egymáshoz kapcsolásának szabályai, az ún. vágóképek megkere­sése

Kamerahasználat

Közelítés és nyitás zoom-objektívvel A mértéktartó zoom használat

Közelítő és nyitó felvételek vágási lehetőségei

A zoomolás és a kameramozgások lehetséges összekapcsolása

A mi iskolánk

Rövidfilm készítése az iskola életéről Többszörös túlforgatás

A legjellemzőbb jelenetek kiválasztása

A snittek sorrendjének, ritmusának tudatos alkalmazása A montázs döntő szerepe

Hangosítás

Felvételeink átvizsgálása a hang technikai, tartalmi és esztétikai minősé­gének szempontjából

A zenei hanganyag kiválasztása Az eredeti hang részbeni törlése

Utóhangosítás második hangsávra zenével és szöveggel

A tanultak alkalmazása, bemutatása Filmjeink feliratozása, inzertezése, másolása A muszter jelentősége

Videóbemutatók kisebb és nagyobb közönség előtt

Minimumkövetelmény

Néhány perces adott témájú film elkészítése csapatmunkában.

 

TOVÁBBKÉPZÖ

7. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

FOTÓ

Ismerkedés a fényképezőgépekkel

Korunk gépe: a cserélhető objektíves, tükörreflexes gép

A különböző látószögű csereobjektívek és alkalmazásuk

A normál objektív szerepe

Kiemelés teleobjektívvel

A nagylátószögű objektívek szerepe (táj és városfotózás)

Az objektívek leképezéséből eredő hibák (pl.: perspektív torzulás)

Az expozíció

Az expozíció fogalma, szerepe, jelentősége

Megvilágításmérés kézi fénymérővel és a kamerába épített fénymérővel (tárgymérés)

A visszavert fény mérésének átlagolása A szürke lap módszere

Laborgyakorlat

A filmelőhívás vegyszerei (figyelem, mérgezésveszély!)

Az előhívóberendezések, eszközök használata teljes sötétségben

Filmhívás időtartamra, a percjelző óra használata

A film mosása, szárítása, tárolása

A filmek kiértékelése

A fedettség (feketedés mértéke) Az expozíció egyenletessége

Túl- és alulhívás

Az élességi viszonyok előzetes ellenőrzése lupéval

Nagyítástechnika 1.

Az exponáló óra működése (érintésvédelem!)

Az óra időértékhatárai

A leexponált papírkép szakaszos előhívása

Rávilágítás (beégetés) az előhívóban

A túlhívott képek gyengítése

Portréfényképezés .

A portréobjektívek használata

Élességállítás a modell szemére

Portrévilágítási változatok (egylámpás, kétlámpás és háromlámpás) A derítés fontossága

Expozíció meghatározása a főfényre

Nagyítástechnika II.

Az előhívott portrénegatívok értékelése próbacsíkról A legjobbnak ítélt felvételek kiválasztása

Nagyítás életnagyságban (30x40 cm-es papírra)

A portréképek hatása különböző fokozatú és felületű nagyítópapírokon

"Ilyen vagy!" címmel portrék fotografálás a barátunkról, osztálytársunk­ról

A legjellegzetesebb, karakteres képek kiválasztása.

A különböző arckifejezésű (mimikájú) fotókból sorozatok összeállítása

Minimumkövetelmény

Felvételi gyakorlatok tükörreflexes, csereobjektíves géppel, fekete-fehér film önálló előhívása.

VIDEÓ

A forgatókönyv

A forgatókönyv felépítése, szerkezete

A forgatókönyv használata munka közben Filmötlettől a forgatókönyvig

A jelenetek átcsoportosításának lehetőségei

Jelenetkihagyások (húzás) hatása a film tartalmára és kifejezőerejére

A videóstúdió

Látogatás professzionális stúdióban

A felvételi eszközök, vágóasztalok, monitorok és számítógépek összehan­golt munkája

A felvevő és rögzítő helyiség jelentősége

A munka megosztása (munkafázisok elkülönülése) Számítógépes feliratozás

Montázsgyakorlatok

A jelenetek (snittek) jellegének és hosszának összefüggései Plánkapcsolások

Riport

Élő beszélgetés lakókörnyezetünk ismert, jellegzetes személyiségével Felvételek két kamerával

A gépállások és a plánok tudatos változtatása A párbeszédfelvétel helyes módszerei

Montázstechnika

Vágás rekorderről rekorderre A szinkronindítás alkalmazása Az inzertezés

Rövidfilm készítés

Írjunk filmötletet

A legjobb ötlet kiválasztása

Az ötlet kibontakoztatása - forgatókönyv

Filmforgatás

A stáb összeállítása, munkamegosztás

Forgatás jelenetismétléssel Jelenetváltozatok alkalmazása

Próbafelvételek azonnali ellenőrzése

Vágás (montírozás)

A film utómunkálatai Az eredeti hang törlése

A film jellegéhez illeszkedő hanghatások stúdiófelvétele

Zörejek, zajok, torzított emberi hang alkalmazása

Filmbemutatók

Filmbemutatók szervezése

Minimumkövetelmény

Forgatókönyvírás, filmes utómunkálatok gyakorlása.

8. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

FOTÓ

Ismerkedés a fényképezőgépekkel

Az autófókuszos kamerák (aktív és passzívautófókusz)

Kameravázba illetve objektívbe épített AF -érzékelők

A cserélhető keresők és jelentőségük

Az expozíció

Expozíciós sorozatok (idő-rekesz értékpárok)

Az expozíciós változások hatásai a negatívon és a papírnagyításon Különböző fényérzékeny anyagok expozíciós tűrése

A feketedési görbe (denzitás fogalma)

Megvilágításmérés

A beeső fény mérése (diffúzorral és objektíven keresztül, pauszpapír előtéten keresztül)

Fénymérés szabadban

Fénymérés műteremben (esetleg vakufénymérés is)

A kép árnyalatterjedelmének mérése, az expozíció megállapítása a közép­árnyalatra (A. Adams zónarendszere)

Színes technika

A színes minilabor működése

A kép színeinek és árnyalatainak befolyásolása szűrőzéssel és a denzitás változatásával

A fotóalbum alkalmazása, a színes fényképek helyes tárolása

Sportfotózás

A rövidebb és hosszabb gyújtótávolságú teleobjektívek A rövid zársebesség jelentősége

Élességállítás (kézzel és autófókusszal)

Az akció követése, jellemző pillanatban való exponálás

Felvételi nyersanyag: a magas érzékenységű film

Képértékelés

Sportfelvételek előhívása, értékelése

A helyes képkivágás

Az életlenség okainak kiderítése

Részletnagyítások

Emberi alak fényképezése

Egész- és félalakos felvételek

Az alak elhelyezése a képmezőben

Az aranymetszés és alkalmazása alakos felvételeknél A kép térbeli felosztása (előtér, középtér, háttér)

Az emberi alak lényeges részleteinek kiemelése

Képi utómunkálatok

A retusálás. Az utólagos átkomponálás (a kész kép megvágása)

Paszpartuzás, keretezés. Pályázatra küldött képek feliratozása

Minimumkövetelmény

A pontos megvilágításmérés gyakorlata és alkalmazása, tudatos komponálás.

VIDEÓ

Montázsgyakorlatok

Ajelenetek sorrendjének átrendezése

Jelenetsorok felvételi túlforgatással, utólagos rövidítés Különleges nézőpontból készített jelenetsorok

Útifilm

Tudatos és spontán felvételek készítése (országjárás, kirándulás) Különleges nézőpontok és szokatlan kameraállások használata

A film vágása (terjengősség nélkül)

A tartalomhoz és a képi hangulathoz illeszkedő zene kiválasztása, felvétele

Stúdiófelvételek

Egyalakos személyfelvétel világítási módjai Főfény, derítőfények és a díszítőfény alkalmazása Háttérvetítés, háttérszínek (drapériák)

Alak az előtérben, eltérő helyen forgatott jelenetek a háttérben (háttéril­lusztráció) blue-box technikával (elektronikus montázsasztallal)

Egyenes közvetítés

Iskolai vagy a fiatalokat közvetlenül érdeklő téma vitájának direkt közvetíté­se több kamerával, zárt láncon

A helyiség bevilágítása és bemikrofonozása A fix kamerák helyének megválasztása

A rendező és az operatőrök kapcsolata elektronikus úton Képváltások a különböző kamerák képeiből montázsasztalon Plánok változtatása (operatőr átállás a) holtidőben

Utórendezés

Rögzített vitaanyag rendezett filmváltozatának elkészítése A felvett anyag lényeges részleteinek kiválasztása

A technikai hibák kiszűrése

Feliratozás, névinzertek kiírása

Minimumkövetelmény

Aktív részvétel helyszíni közvetítést végző stáb munkájában.

 

9. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

FOTÓ

Nagy- és síkfilmes kamerák

A cserélhető kazetta jelentősége

Perces gépek működése (Polaroid)

Felvételi segédeszközök

A fekete-fehér fényképezés felvételi szűrői (sárga, zöld, polár)

A színes fényképezés szűrői (DV, Skylight, polár)

A kép kontrasztjának csökkentése (lágyító és ködelőtétek)

A kép többszörözése prizmával

A színes fordítós film (diafilm)

A színes fordítós film színeinek keletkezése

Napfény és műfény érzékenyítésű diafilmek

A pontos megvilágítás jelentősége (kicsi expozíciós tűrés)

Felvételek készítése színes fordítós filmre

Diakeretezés és vetítés

Az előhívatott diafilm első szortírozása (technikailag hibás, erősen alul- és túlexponált felvételek kiválogatása)

A megmaradt felvételek keretezése

A diaképek vetítése automata diavetítővel. Az érintésvédelmi szabályok be­tartása

Hangosított diasorozat

A technikailag kifogástalan felvételek sorozatba rendezése

Magyarázó, értelmező szöveg felvétele (hangfelvétel)

A témához illő zene kiválasztása

A hanganyagok keverése (montírozása)

A hangosított sorozat vetítése

Nagyítástechnika

A képmódosítás lehetőségei a laborban

Képlágyítás optikai úton (DUTO, fekete harisnya)

Visszatartás kitakarással

Sötétítés ráexponálással

Beégetés fényecsettel

Képkompozíció

A kompozíciós rendek és sémák tudatos alkalmazása

Szimmetrikus, aszimmetrikus, átlós, kör-, háromszögű kompozíciók

Kompozíció a képzőművészetben

A fotóriport

A mobil felszerelés (készenléti táska, gépvázak, objektívek, filmek, villanó­készülék)

Előzetes témaválasztás

Megtervezett és spontán riportfelvételek (városi ünnepély, kiállításmegnyitó, sportesemény)

A megszokottól eltérő nézőpont szerepe

Minimumkövetelmény

Fényképezés színes fordítós filmre, a kész fotók önálló értékelése, keretezése és vetítése.

VIDEÓ

Montázsgyakorlatok a vágóasztalon

A vágóasztal mint a filmkészítés egyik legfontosabb eszköze

Sima vágások

Áttűnések

Képmegosztás

A blue-box

Trükkös felvételek

Rejtett és szubjektív kamerás felvételek

Képfordítás tükörelőtéttel

900 -os és 1800 -os szögben elfordított kamerával készült felvételek

A számítógépes programok segítsége

Saját készítésű számítógépes programok alkalmazása a filmek montíro­zásához, trükkökhöz, képi hatások fokozásához

Képforgatások, képtorzítások, színtorzítások, színátfordulás, a negatív kép

Kísérleti reklámfilm

Humoros reklámfilm kísérletek

A kép és a szöveg poénjainak egyeztetése

Zenei téma megfilmesítése

Filmötlet és forgatókönyv írása adott zenei mű képi illusztrálására A zenei hatások képi átírása (vizuális fantázia)

Absztrakt felvételek alkalmazásának lehetőségei

Vágás a zenei anyag ritmusához illeszkedően

Videoklip forgatása

A zenei anyag kiválasztása (lehetőleg rockzene) Forgatási ötletek, gegek összegyűjtése

A forgatókönyv elkészítése

Felvételezés többszörös forgatással

A klip végleges elkészítése vágással - a zenei ritmus előnye

Minimumkövetelmény

Jelenetsorok rendezése, montírozás a és utóhangosítása.

 

10. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

FOTÓ

Megvilágításmérés

A különböző megvilágításmérési módszerek kombinációja

A fényérték fogalma, a fényértékskála

Felvételek készítése alul- és túlexpozícióval (fél rekeszes különbségekkel) a tökéletesen exponált kép elérésére

Csendéletek felvétele színes diára

Felvételtechnika

A mélységélesség fogalma

Beállítás hiperfokális távolságra

Csendéletek fényképezése nagy képélességű (alacsony érzékenységű) ff filmre

Labortechnika

Nagy részletvisszaadású, alacsony érzékenységű (finomszemcsés) film előhívása és a felvételek előzetes kiértékelése

A legjobban sikerült csendéletváltozatok kiválasztása csíkmásolatról

Végleges nagyítás ok készítése 30x40 cm-es méretben, 2-2 példányban

Képszínezés, barnítás

A kész száraz fotó beáztatása

Halványítás. Előhívás barnára színező oldatban Szárítás

Fotótörténet (esszé) fényképezése

Előzetes tervezés

Megrendezett vagy spontán jelenetek fényképezése adott fénynél

Felvételek készítése eltérő nézőpontokból, különböző látószögű objektí­vekkel

A fotóesszé összeállítása

Csíkmásolat készítése

Jellegzetes felvételek kiválasztása Végleges nagyítások elkészítése

A történet 5-6 jellegzetes képre való redukálása

A fotóművészet nagy alakjai

A fényképészet rövid előtörténete (technikai története)

Néhány nagy alkotó fotókon történő bemutatása (J. M. Cameron, Talbot, Hervé, Adams, Mc. Cullin)

Magyarok a fotóművészetben (Moholy-Nagy, Brassai, Gyenes, Capa)

Kiállítások és pályázatok

Válogatás igényes, nagyméretű képekből kiállításokra és korosztályos pályá­zatokra

Önálló előzsűrizés, közös végső zsűrizés (indoklással)

Minimumkövetelmény

Hat képből álló fotótörténet készítése saját témaválasztással, a tanult technikák tudatos, kreatív alkalmazásával.

VIDEÓ

Az egész évet a tudatos tervezés, a gondos, mindenre kiterjedő előkészítést követő forgatási gyakorlatokra és a hasonlóan precíz utómunkálatok gya­korlására kell fordítani! :

Mindenki minden részfeladatot próbáljon ki A csapatmunka fontossága

Kísérletek szájszinkronos utóhangosításra

Legalább egy-két komplett, jó s4Ínvonalú 20-25 perces film elkészítése Törekedni kell a közönség előtt való bemutatásra (iskola TV, helyi TV, or­szágos TV-társaságok)

Esetenkénti vagy rendszeres részvétel diákvideós műsorokban

A tanultak népszerűsítése szűkebb és tágabb baráti körben a lényegesen jobb minőségű házi videózás fejlesztése érdekében

Minimumkövetelmény

Aktív részvétel az egész éves tudatos tervezésben és munkában.

 

4. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

FOTÓ

Értékelési szempontok:

a technika és az anyagok kezelésének biztonsága,

a témaválasztás és az elkészítet felvételek ötletessége, eredetisége, kitartás, szorgalom,

eredménycentrikusság, értékközpontúság

A végső minősítést az év végi zárókiállítások szakmai zsűrije is adhatja, melyet a pedagógus kisebb mértékben módosíthat (egyéni képességek, adottságok, technikai-anyagi háttér és a hozzáállás alapján).

VIDEÓ

A videó alapvetően csapatmunka, ezt kell tudatosítani a tanulókban. Igyekez­zünk minden gyermeket "helyzetbe" hozni, hogy mindenki minden területen kipróbálhassa adottságait, képességeit.

Értékelni elsősorban a csapat (stáb) teljesítményét kell, kivéve, ha valaki vala­mely területen kiemelkedően teljesít.

 

5. TÁRGYI FELTÉTELEK

FOTÓ

Technikai eszközök:

·       tükörreflexes fényképezőgép 3-4 csereobjektívvel, szűrőkkel, előtétekkel,

közgyűrűkkel, villanókészülékkel, készenléti táskában (legalább 1 készlet),

·       3-4 db automata vezérlésű, villanó val egybeépített AF kamera,

·       1 db távmérős gép,

·       3-4 db egyszerű box-gép (kezdőknek).

Mindegyik kamera kisfiimmel működik.

·       2 db közepes teljesítményű, azonos kulcsszámú, komputeres villanó,

·       nagyító gép (kondenzoros vagy színkeverőfejes, 6x6 cm-es képméretig),

·       legalább 30x40 cm-es fényképszárító 2 db krómlappal.

Helyiség és berendezései:

·       laborhelyiség

Minimum 12 m2 pormentes, könnyen felmosható padlóval, lemosható falak­kal. Legyen gyorsan elsötétíthető. Alapfeltétel a hideg-meleg folyóvíz keverő csaptelepekkel, nagyméretű kimosó lefolyókkal. Legyen benne 1 db súlyos, merev asztal, minimum 5 db földelt hálózati csatlakozás, 25-50 wattos fehér fényű mennyezetlámpa, vörös és pánzöld sötétkamra lámpa,

·       hűtőszekrény a filmeknek, a nagyítópapíroknak és a feloldott vegyszerek­nek,

·       külön sarok a reprózáshoz asztallal, repróállvánnyal és megvilágítóberende­zéssel.

Egyéb eszközök:

·       exponáló óra, hívótálak, tankok, orsók, csipeszek, vegyszermérő edény, keverőkanalak, műanyag tölcsérek, jól záródó 1 literes barna színű vegysze­res üvegek, fekete kartonlapok, olló, cellux-ragasztó, ceruzák, vonalzók.


 

 

VIDEÓ

Technikai eszközök:

• VHS, VHS-C kamkorderek

Tartozékok:

·        állványok, lámpák (spot- és szórt fényű), készenléti táska, derítőlapok, ak­kumulátorok

Helyiség és berendezései:

·        rögzítőhelyiség (technikai helyiség)

2 db asztali videórekorder (4 fejes, szinkronvezérelt), 3 db monitor (bármi­lyen típus jó, de színes legyen), montázsasztal, videókazetták, tárolópo1cok,

·        hangtechnikai rész

kazettás magnetofonok, erősítő-keverő, mikrofonok,

·        felvevőhelyiség

világító berendezésekkel (lehetőleg tágas és csendes legyen).

 

 

6. JAVASLATOK, ÚTMUTATÁS OK

Célunk, hogya 150 éves fotográfia és a 100 éves mozgófilm legnemesebb hagyományait, értékeit népszerűsítsük a tanulók körében, és lehetőséget teremt­sünk ilyen irányú tehetségük kibontakoztatásához.

A felhasználható szakirodalom mind a fotó, mind a videó területén olyan bőséges, hogy annak felsorolása lehetetlen és felesleges is.

A fotográfiai alapismeretek többsége Sevcsik-Hefelle: FÉNYKÉPÉSZET c. munkájából, a filmes ismeretanyag (elsősorban a felvételi, beállítási és montí­rozási alapismereteket) pedig Krzystof Zanussi: MONT ÁZs A FILMMŰVÉSZETBEN c. művéből való.

A technika mindkét területen olyan gyorsan fejlődik, hogy a havonta megjelenő szaklapok rendszeres olvasása, tanulmányozása a tárgyat tanító tanár számára szükséges.

Elemzésül ajánlott filmek gyűjteménye

A mai körülmények között gyakorlatilag minden klasszikus, értékes film hozzáférhető videokazettán.

A kollégák jó ízlése, pedagógiai érzéke, vizuális műveltsége nagy szerepet játszik abban, hogy milyen filmeket mutatnak be példaként.

Minden korosztálynál szükséges a jó ízlés határain belül maradni, ugyanak­kor tartózkodni kell az erőszakos és egyéb, a gyermekek lelkivilágától távol álló jelenetek oktalan propagálásától.

Mind a fotográfiában, mind a filmművészetben hatalmas értékek rejtőzködnek, ezekből merítsünk.

 

MAKETT- ÉS PAPÍRTÁRGYKÉSZÍTŐ TANSZAK

1. A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI

A makett és papírtárgy műhelymunka tanításának célja:

·az anyagi minőségek, esztétikai értékek iránti fogékonyság fejlesztése,

·a tanulók problémaérzékenységének, manuális készségének és igényessé­gének kialakítása,

·a tanulók mesterségbeli tudásának megalapozása.

A műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan:

·olyan alapozó és speciális ismeretek nyújtása, amelyek elsajátítása és begya­korlása révén a tanuló képes lesz a papírból önálló tervező és kivitelező munka révén művészi tartalmú alkotásokat létrehozni,

·az anyag széleskörű ismerete folytán könnyítse meg a tanuló munkáját a különböző művészeti területeken.

A papírtárgykészítő műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan ismertesse meg a tanulót:

·a papír kultúrtörténeti jelentőségével,

·a papírművészet műfajaival,

·a papírkészítés folyamatával,

·a tárgyalkotás anyagaival, eszközeivel,

·a gazdaságos és sokrétű felhasználás módozataival,

·az alkotó folyamat fázisaival,

·a munkafogásokkal,

·az eszközök balesetmentes használatával,

·a tárolás és konzerválás módjaival.

Alakítsa ki és mélyítse el a tanulóban:

·azokat a tulajdonságokat, amelyek révén képessé válik a tanultakat adaptálni és alkotó munkát végezni,

·az igényt az általa készített tervek, leírások, alkotások pontos, esztétikus ki­vitelezésére, bemutatására,

·a véleménynyilvánítás igényét és képességét,

·rendszeres, céltudatos gondolkodást, készséget a gazdaságos megoldások keresésére.

2. KÖVETELMÉNYEK

Az alapfok végén a tanuló ismerje:

·a papír történetét, gyártási folyamatát, eszközeit,

·a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, szabványos

méreteit (A sorozat),

·a papírmegmunkálás eszközeit,

·a munkafolyamatok sorrendiségének jelentőségét,

·a gyakorlatban elsajátított technika hibalehetőségeit, törekedj en ezek elkerü­lésére és tudja a jelenségek magyarázatait,

·néhány tárgy elemzésén keresztül a forma és funkció jelentőségét,

·a forma és díszítmény szerepét, törekedj en ezek egységének a megteremté-

sére,

·a betűírás történetét, a betűtípusokat,

·néhány papírjáték készítését, használatát,

·az origami történetét, apapírhajtogatás szimbólumait, alapfogásait,

·a sárkánykészítés történetét, az aerodinamika alaptörvényeit,

·a papírnak más anyagokkal történő társítási lehetőségeit,

·a makett és modell közötti különbséget,

legyen képes:

·a tanult elméleti és gyakorlati ismereteit alkotó módon alkalmazni,

·az eszközök rendeltetésszerű használatára,

·gyakorlati tapasztalatai birtokában egyszerűbb tárgyakból variáció sorozatot készíteni,

·a műhelyrajzokat értelmezni, igényesen megvalósítani,

·az elkészült munkát elemezni, megítélni.

A tanuló a továbbképző végén a fentieken felül ismerje:

·a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, szabványos méreteit (A és B sorozat),

·a papír felhasználásával, megmunkálásával kapcsolatos tipikus feladatokat, feladatcsoportokat és azok megoldási lehetőségeit,

·az anyagismeret birtokában alkalmazni a célnak megfelelő eljárásokat,

·saját ötleteit a technológiához igazítani és megvalósítani azokat,

·a betűírás és a nyomtatás történetét, különböző módozatait,

·néhány jellegzetes papírjáték készítését, használatát,

·apapírhajtogatás szimbólumrendszerét,

·a tervezés ergonómiai szempontjait,

·a pap írnak más anyagokkal való társítási lehetőségeit, azok korlátait,

·a könyvkötés alapfogásait, eszközeit,

·a papírművesség irányzatait, jelentős alkotóit és munkásságukat,

·az aktuális feladathoz kapcsolódó területek elméleti és gyakorlati követel­ményeit,

·a jelentésre, rendeltetésre utaló formai jellemzőket, történeti és kortárs tár­gyakon,

·a papír szakszerű tárolásának feltételeit,

·a papír konzerválásának és restaurálásának anyagait, eszközeit, műveleteit,

legyen képes:

·a feladatok megoldásához szükséges rajzi, tervezési és műhelyrajzok értel­mezésére, igényes elkészítésére, bemutatására,

·a papír megmunkálásához használt eszközök, gépek, berendezések rendeltetésszerű használatára,

·a papírfajtákat, a megmunkálás módjait a feladatnak, az igényeknek legmegfelelőbben kiválasztani és alkalmazni,

·a művészeti háttér és elméleti ismeretek integrálására, alkalmazására a fela­dat megoldásában,

·a pozitív esztétikai minőségeket környezetében felismerni,

·a feladat megoldás ával kapcsolatban kreatív módon ötletekkel, elképzelé­sekkel előállni, azok mellett érvelni.

3. TANANYAG

ALAPFOK

Műhelyelőkészítő

évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra

 

Célja: hogy játékos formában, az életkori sajátosságokat figyelembe véve meg­ismertesse a tanulókat a programmal és felkeltse érdeklődésüket a papírral való tágabb körű foglalkozás iránt.

A műhelyelőkészítő tematikájának bemutatása Az előkészítő tematikájának ismertetése

A papír felhasználási területei, tulajdonságai A felhasználhatóságot befolyásoló tényezők

A tangram

A játék szerepe a gyermekek életében A tangram lényege

Sablon alapján tangram készítés

A megfelelő papír kiválasztása. Az anyag és funkció kapcsolata A színek szerepe. Különböző alakzatok kirakása

Papírhajtogatás

Az origami eredete, jelentése és jelentősége

Az általánosan elfogadott hajtogatási jelölések, szimbólumok értelmezése Alaphajtogatások megismerése (zsebkendő, szalvéta, tölcsér, sátor, batyu) Különböző papírok kipróbálása

Állatfigurák hajtogatása (kutya, róka, nyúl) Játék az elkészült figurákkal

Papír batikolása.

A batikolt papír felhasználásával titkos boríték hajtogatása

Papírkivágások

Szimmetria, pozitív-negatív formák, ritmusok, sorminták

Egyszerű papírsablonok készítése szitanyomáshoz A technika ismertetése, bemutatása

A tervezés lépései

Sablonok készítése és kipróbálása Nyomatok készítése

Különböző kar~l<terű papírok használata Nyomtatás papírra, kipróbálás textilen

Egyéni munkák és nagy közös kompozíció készítése

Marionett báb készítése - kedvenc mesefigurám címmel A báb megtervezése

A fej kialakítása papírmaséból

Test készítése dobozok felhasználásával Anyagtársítások alkalmazása

Papírmakett készítése - az én kunyhóm címmel A makett megtervezése

A makettek készítése dobozok kialakításával, kiegészítéséveI, mértani testek készítésével

A környezet jelentősége

A szimbólumok, jelek szerepe

Bűvös tárca készítése

Az anyagok előrajzolása, pontos leszabása

A borítás, a sarok kialakítása. Az anyagtársítás fontossága

Papírsárkány készítése Az érdeklődés felkeltése

A sárkány fő részei, azok funkciói

A stabilitás jelentősége, a díszítés szerepe Az elkészült munka kipróbálása, röptetés

Repülőmodell készítése

A pontosság szerepe, sablonhasználat. Szimmetria

Az illesztések, a ragasztás esztétikuma Az elkészült modell kipróbálása

Reklámsapka készítése

A viselhetőség és a méretek figyelembevétele tervezéskor A szín és a felirat szerepe. Karcolás, hajtás

Képeslap készítése

Acél és a célszerűség. A felirat szerepe

Szétnyitható képeslapból kiemelkedő egyszerű formák létrehozása

Kiállítás rendezése a munkákból

Vendégek (szülők) meghívása a saját készítésű kártyákkal

Játékos feladatok az érintett témák kapcsán

Családi origami készÍtés (kétkezes amamával)

Papírkivágások

Szimmetria, pozitív-negatív formák, ritmusok, sorminták

Egyszerű papírsablonok készítése szitanyomáshoz A technika ismertetése, bemutatása

A tervezés lépései

Sablonok készítése és kipróbálása Nyomatok készítése

Különböző karakteru papírok használata Nyomtatás papírra, kipróbálás textilen

Egyéni munkák és nagy közös kompozíció készítése

Marionett báb készítése - kedvenc mesefigurám címmel A báb megtervezése

A fej kialakítása papírmaséból

Test készítése dobozok felhasználásával Anyagtársítások alkalmazása

Papírmakett készítése - az én kunyhóm címmel A makett megtervezése

A makettek készítése dobozok kialakításával, kiegészítésével, mértani testek készítésével

A környezet jelentősége

A szimbólumok, jelek szerepe

Bűvös tárca készítése

Az anyagok előrajzolása, pontos leszabása

A borítás, a sarok kialakítása. Az anyagtársítás fontossága

Papírsárkány készítése Az érdeklődés felkeltése

A sárkány fő részei, azok funkciói

A stabilitás jelentősége, a díszítés szerepe Az elkészült munka kipróbálása, röptetés

Repülőmodell készítése

A pontosság szerepe, sablonhasználat. Szimmetria

Az illesztések, a ragasztás esztétikuma Az elkészült modell kipróbálása

Reklámsapka készítése

A viselhetőség és a méretek figyelembevétele tervezéskor A szín és a felirat szerepe. Karcolás, hajtás

Képeslap készítése

Acél és a célszerűség. A felirat szerepe

Szétnyitható képeslapból kiemelkedő egyszerű formák létrehozása

Kiállítás rendezése a munkákból

Vendégek (szülők) meghívása a saját készítésű kártyákkal J átékos feladatok az érintett témák kapcsán

Családi origami készítés (kétkezes a mamával)

 

3. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A papír

Az íráshordozók: kő, agyag, papirusz, pergamen, viasztábla, fakéreg, pálmale­vél, selyem, papír

Apapírgyártás:

története, alapanyagai, segédanyagai, folyamata A papír tulajdonságai:

négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irány A papír csoportosítása:

négyzetméterenkénti tömeg, anyag, tárolás A papír szabványos méretei (A sorozat)

A struktúra, faktúra és textúra

A struktúra, mint az anyag szerkezete A textúra, mint a struktúra felülete

A faktúra, mint a külső behatásra változó felület

Az origami

Az origami: eredete, jelentősége, jelölésrendszere, alapanyagai A leegyszerűsítés, elvonatkoztatás

Apapírsárkány

Készítésének történeti áttekintése, eredete, funkciói, fajtái, anyagai Az aerodinamika főbb törvényei

A tervezés szempontjai

A színek figyelemfelhívó és szimbolikus szerepe A sárkánykészítés anyagai, eszközei

Az álarc, maszk

Az álarc, maszk szimbolikus jelentésének kultúrtörténeti áttekintése Az álarc, maszk funkciói: színházi, rituális, halotti

Helyi folklorisztikus sajátosságok

A papírmasé készítés eredete, technikája, felhasználási lehetőségei A görög színház jellemzői és a görög mondavilág

GYAKORLAT

A papír alapanyagainak, előállítási módjainak, tulajdonságainak megismerésé­vel játékos feladatok megoldása (házilagos papírkészítés; alakítás - tépés, nyí­rás, vágás, hajtogatás, rétegképzés)

FELADATOK

A papír megismerése

A papír anyagvizsgálata (négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irány)

Merített papír készítése

Merített papír készítése áztatott, turmixolt papírpépből, főzött spárgadara­bokból

A merített papír színezése, kombinálása termésekkel

Texturális és fakturális hatások érzékeltetése, kompozíciókba formálása érzelmek kifejezésére

Origami

Az alaphajtogatások (zsebkendő, szalvéta, tölcsér, sátor, batyu) megtapasz­tal ása különböző papírfajták felhasználásával

Az egyénileg ideálisnak tapasztalt papírfajta kiválasztása

Saját színezésű papírból egyszerű formák létrehozása, azok széleskörű vari­ációs lehetőségeinek előállítása

Papírsárkány

A sárkánykészítéssel kapcsolatos műveleti sorrend, pontossági igény elsajá­títása (sablon felhasználás, rajzoIvasás alapján önálló tervezés és kivitelezés) A repítési próbák alapján módosított új változatok készítése

Álarc

Álarcok készítése görög monda alapján papírmaséból Jellemábrázolás

A monda eljátszása

Minimumkövetelmény

A tanuló sajátítsa el az elméleti ismereteket.

Ismerje és alkalmazza a merített papír előállításának, a papír megmunkálásának alapvető műveleteit.

 

4. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A papírművészet irányzatai és technikái

A sík és térbeli megjelenítés kifejező eszközei

A metszetek, rétegképzés, visszafejtés, papírmasé, hálózatok testté formálása, stb.

Árny játék

Az árny játék eredete

Az árny játék nemzeti (Kína, Jáva, Törökország, Magyarország) sajátosságai Az árny játék sajátos technikai jegyei

A bábok anyaga, fajtái

A mozgatás, mozgathatóság lehetőségei A jellemábrázolás folthatássá redukálása

Egyéb bábtípusok

A botbáb, gyűszűbáb, kesztyűbáb, marionettbáb főbb jellemzői A bábtervezés követelményei

Az anyag, konstrukció, jelzés, szín, arány szerepe

Testek, testcsoportok

A mértani testek származtatása

A testépítés szabályai: tervezés, kivitelezés

Az elemek hatásának megváltozása helyzetük és kapcsolatuk variációja A szóma fogalma

Térábrázolás

A térábrázolási konvenciók

Optikai csalódások: a perspektíva és az axonometria fintorai Escher rajzai, térformái

A színek szerepe a térérzékelésben

GYAKORLAT

Papírmetszetek készítése

Ámyjáték tervezése, kivitelezése, megelevenítése. A vizuális nyelv, az ábrázo­lás elemeinek, a kifejezés eszköztárának alkalmazásával testek, testcsoportok, használati tárgyak létrehozása, az alkotó fantázia kibontakoztatása

FELADATOK

Papírmetszet

Egyszerű díszítő elemek szimmetrikus, pozitív-negatív formákká, ritmussá rendezése

Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín- és forma­variációk létrehozása

Árny játék

A tanulók által kiválasztott népmese megjelenítése

A figura, a karakter, a konstrukció, a díszlet, a jelmez, a paraván megterve­zése

Kivitelezés egyéni és csoportmunka keretében A mese bemutatása

Testek, testcsoportok Testhálók, testek készítése Csonkolt testek testhálói

Vetületi rajzok alapján a test előállítása

Szabályos sokszögek hajtogatása, a sokszögekből testek építése egymásba csúsztatással, a variációs lehetőségek kihasználásával

Szómák készítése színek használatával és azok megelevenítése (tárgyiasítás) Lehetetlennek tűnő, ill. többértelműnek látszó tárgyak előállítása

Adott testek felszínét betöltő mintaelemek tervezése (raport) Formaváltoztatás grafikával (formarobbantás)

A mértani testek optikai megjelenítésének megváltoztatása rákerülő grafiká­val, színekkel

Képkeret

Különböző profilú papír keretek tervezése és kivitelezése egy lapból hátlap­pal

Sík és domború keretdíszek tervezése és megvalósítása

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a papír méretének és formájának megváltoztatását hajtoga­tással.

Tudjon testeket, testcsoportokat készíteni.

Legyen képes hibás, illetve hibásnak tűnő rajzok elemzésére a térábrázolási konvenciók alapján.

Alakuljon ki az alapvető eszközhasználó jártasságok megléte.

 

5. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A makett, a modell

A makett és a modell közös és eltérő ismérvei Szerepük a tervezési folyamatban (művészet, ipar)

A természeti formák szerepe a formatervezés szempontjából A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés

A megértést, megjelenítést segítő eljárások alkalmazása:

pozitív-negatív forma - a karakter, formakövető vonal - a plaszticitás, metszetek - a belső szerkezet, nézeti képek - a tömeg,

térréteg - a térmélység,

folyamatábra, fázisrajzok - a mozgásváltozás kifejezésében

A tervezés általános szempontjai

Az anyag, szerkezet, funkció, forma egysége

Mobil

A mobil jelentése

Néhány a témához kapcsolódó fizikai (statikai, mechanikai) törvény megisme­rése

Az alkotást segítő képzőművészeti példák elemzése:

Moholy - Nagy László, N. Schöffer

GYAKORLAT

A makett, modell, mobil sajátosságainak ismeretében tárgy és kömyezetterve­zés, személyes élmények, a fantáziavilág kivetítésével

FELADATOK

Makett

Meglévő épületek makettezése különböző módszerekkel

Mértani testekre bontás, majd testcsoporttá építés egyetlen összetett testként szemlélve

Az épület, épületcsoport környezetbe illesztése, annak szimbolikus megjele­nítése

Önálló tervezés: lakás, tárgy

A terv makett formájában történő kivitelezése a papír, a papírmasé sokrétű alkalmazásával

Modell

Repülőmodell készítése kész tervrajz alapján A papír társítása fával

Egy szabadon választott szerkezet modellezése Szerkezetet szemléltető tervrajzok készítése

A megvalósítandó terv kiválasztása, indoklása A modell elkészítése

Ítéletalkotás, a szükséges módosítások végrehajtása

Mobil

A papír társítása fémhuzallal, fonallal

Egyszerű síkidomokból mobil létrehozása, színkompozíciós változatok elő­állítása

Mértani testek, összetett formák mobillá rendezése

A részek összeépítettségét, statikai rendszerét magyarázó rajzok készítése

Emberi, állati alak mobilként való megjelenítése A tipikus mozgásformák jelzése

Az esetlegesség kizárása különböző szerkezeti, rögzítési megoldásokkal

Hirdetőtábla

A tartószerkezet makettezése

Az információt hordozó felület mobilként való működése a felismerhetőség, olvashatóság és a színek szerepének figyelembevételével

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a makett és a modell közös és eltérő ismérveit, tervezésük és készÍtésük alapelveit és technikai fogásait, a tervek pontos, esztétikus kivi­telezését.

 

6. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

A betű

Az írás jelentősége Az írás előzményei

A fejlődés útja a képírástói a betűig A betűtervezés szempontjai:

szerkezet, arány, karakter, olvashatóság, a mondanivaló és a betűtípus harmóniája, a dekorativitás, esztétikai élmény

A nyomtatás Kultúrtörténeti jelentősége Tipográfiai szempontok:

méret, alak, papírfajta, betűfajta, betűméret, "tükör", képek elhelyezése, kötés ...

Alkalmazott grafika

A funkció támasztotta tervezési követelmények, specifikumok: könyv, plakát, bélyeg, papírpénz

A vízjel, piktogram szerepe:

védjegy, reklám, információ, díszítés

A képi megjelenítés eszközrendszere:

a kifejezés, gondolatközlés módszere,

a látvány, a gondolat lényegének kiemelése,

tervezői ötletek, elgondolások, alternatívák megfogalmazása, a képi megjelenítés, értelmezés műveleteinek elvégzése

A komponálás lehetőségei:

alá- és mellérendeléssel, időrenddel, sorrendiséggel, nézőpont szabad megválasztásával, képkivágással, színtranszponálással

GYAKORLAT

Az alkalmazott grafikai eljárások képi kifejező eszközeinek felhasználásával a mindennapi életben gyakran előforduló tárgyak készítése

FELADATOK

Betűk, vízjelek, piktogramok

Olyan betűsablon, sablonelem készítése, amely egy betűtípuson belül az ABC minél több betűjének előrajzolását teszi lehetővé

Betűk, betűcsoportok, piktogramok, vízjelek tervezése síkban és térben

Síkból kiemelkedő forma - ragasztással, ragasztás nélkül Papírmetszetek rétegfelrakása. Visszafejtés

Dobozszerű, üreges kiképzés

Papírmasé

A különböző vízjelek egymásutánja, mint képírás

Plakát tervezése

Sík plakát készítése különböző rendezvények, termékek reklámozására (képzőművészeti, zenei, irodalmi, sport, környezetvédelmi, cirkuszi ... )

Domború plakátok készítése papírmaséból

Rétegfelrakással, mobil elemekkel a térbeliség szemléltetése

Hirdetőoszlop tervek, makettek készítése A papír társítása más anyagokkal

A környezeti elemek szimbolikus jelzése

Bélyeg tervezése

Sorozatterv szabadon választott témában

A témát jelző egyedi mappa készítése a tervrajzoknak

Pénz tervezése

A fizetőeszközök specifik-1.rmainak (a hagyományos, általános érvényű pénz­érmék és papírpénzek; a speciális fizetőeszközök; a. hamisítás lehetőségét gátló jelek, eljárások) figyelembevételével papírpénz tervezése

Minimumkövetelmény

A tanuló legyen képes a papír előállításával, megmunkálásával kapcsolatos ismeretanyag elsajátítására; a tárgytervezés, tárgyelemzés szempontjainak kö­vetkezetes alkalmazására.

Alakuljon ki a papír kínálta formai, technikai alkalmazási követelményeket figyelembe vevő tárgyalkotó képessége.

Legyen képes gyakorlati tapasztalatok birtokában variációs sorozatok előállítására különböző technikákkal.

Tudja az eszközöket, segédanyagokat rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni.

TOVÁBBKÉPZÖ

7. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Sokszorosító grafikai eljárások A fametszet

A linómetszet

A rézkarc

A szitanyomás

A fénymásolás jelentősége

A fénymásolás működésének lényege

A fénymásolásban használható papírfajták A fénymásológép előírásszerű működtetése A kicsinyítés, nagyítás

A másolandó kép, szöveg minőségének megfelelő beállítások A fénymásolás alkalmazása a művészi kifejezés eszközeként Példák a xx. sz. művészetéből

A papír

A szabványos papírméretek CB sorozat) A papír szakszerű tárolása

A tárolás környezeti feltételei:

hőmérséklet, páratartalom, mechanikai, kémiai elváltozások megakadál zása, védőcsomagolás, tűzvédelmi előírások betartása

A tárolás eszközigénye

Nyomdalátogatás

A konzerválás

A konzerválás anyagai, eszközei, lnűveletei (felületi kezelés, impregnálás)

A restaurálás

A restaurálás célja, feladatai, anyagai, eszközei A felület tisztítása, a foltok eltávolítása

A sérült papír javítása, a hiányok pótlása Restaurátorműhely megtekintése

Vegyszerek szakszerű tárolása, balesetmentes használata

GYAKORLAT

A témának megfelelő eljárások, papírfajták alkalmazása. A papír állagmegó­vása, restaurálása

FELADAT OK

Papírnyomó eljárások Papírmetszet, papírdúc

Pozitív ,negatív formák jelentősége Szitanyomás

Meghívók, oklevelek tervezése az adott technikákkal

Fénymásolás

Fénymásoló gép használata a képi kifejező eszközök gazdagítása, módosítá­sa érdekében

"Öszvér" tárgyak montírozása fénymásoló segítségével

Paszpartuzás

A paszpartuzás funkciói: rögzítés, biztonságos tárolás A paszpartuzásra megfelelő papírfajták kiválasztása A paszpartu sniccer szakszerű használata

Mappa

A nyomatok biztonságos tárolására alkalmas tok tervezése, kivitelezése Anyagtársítások - különböző fajtájú papírok használata a funkciónak megfelelően (textil társítása papírral)

Konzerválás

A papír tulajdonságainak, az alkalmazott művészi technikának megfelelő eljárás kiválasztása

Kísérletezés különböző papírfajtákon

Saját készítésű alkotásokon a felületi kezelés ill. az impregnálás kipróbálása

Restaurálás

Sérült lapok, metszetek javítása, beszakadások "eltüntetése" Hiányok pótlása lapok és papírmasé tárgy esetében

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje és alkalmazza a sokszorosító eljárásokat.

Legyen képes az elkészült alkotások előkészítésére, kiállítására, tárolására; a megfelelő kOQZerválási, restaurálási módszer kiválasztására, az anyagok, esz­közök biztonságos használatára.

 

8. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Lapok rögzítése

A rögzítési módok (ragasztás, fűzés, spirálozás), eszközök megismerése Az egyes módszerek előnyei, hátrányai

Könyvkötés

Történeti áttekintés: példák megismerése a különböző művészeti korokból A könyv részei

A könyvkötéshez használatos anyagok, eszközök, szerszámok Látogatás egy könyvkötő műhelyben

Tipográfia

A könyv nyomdai kiállítása, megtervezése

Méret, alak, papírfajta, betűfajta, betűméret, "tükör", képek elhelyezése, kötés

Naptár

Az időszámítás kezdetei

Természeti megfigyelések, ismét1ődések Csillagászat (holdév, napév) Gergely-féle (gregorián) naptár

Napórák

GYAKORLAT

Laprögzítő eljárások kipróbálása, az előnyök és a hátrányok megtapasztalása. A gépek, eszközök balesetmentes használata. Az egyéni érzékenységnek, góndo­lati tartalmaknak tükröződése művészkönyv formájában

FELADATOK

Napóra

Lapszerű kiképzés nyírással, hajtogatással, a földrajzi helyzet figyelembevé­telével

Tömbszerű kivitel: rétegek ragasztásával, papírmaséból, anyagtársítással

Naptár

12lapos naptár tervezése meghatározott személynek

az egyén érdeklődésének, korának, ízlésvilágának megfelelő formátum, betűtípus, díszítmény, színvilág megalkotása

A laprögzítési mód (lapozhatóság, a rögzítési módból eredő kényszerű leté­pés) megválasztása

A letépett lap hasznosíthatósága (csomagolóanyag, képeslap, könyvjelző, művészi metszet...)

Könyvkötés

Kedvelt folyóiratok fűzése, borítása A folyóiratok előkészítése a kötéshez

Előzék és fűzés

Könyvtest készítés

A tábla és gerinclemez kiszabása A könyvtest behelyezése a táblába

Restaurálás

A sérült könyv helyreálIítása, újrafűzése A borító javítása, esetleg pótlása

Művészkönyv

Az egyediségre törekvés - a bizarrság kizárása nélkül

Az érzelmeknek, gondolati tartalmaknak megfelelő anyagok, méretek meg­választása

Az eddig tanult technikák, eljárások kreatív alkalmazása

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje az igénybevételnek, esztétikai igényeknek legmegfelelőbb laprögzítési eljárás kiválasztását. Szerezze meg a könyvkötéssel kapcsolatos alapvető jártasságokat.

 

9. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Tárgyak tervezése

A kinek, mit, miből, hogyan kérdése Ergonómia:

antropológiai vizsgálatok,

a szabványok szerepe, konfekcionálás Anyag-szerkezet-funkció-forma egysége, az esztétikum jelentősége

A XIX. század végi és a XX. századi képző- és iparművészeti mozgalmak al­kotásainak elemzése:

expresszionizmus, kubizmus, neoplaszticizmus, konstruktivizmus, futuriz­mus, Art Nouveau, Art Deco

Bútortörténet

A szék és egyéb ülő alkalmatosságok szerkezeti, formai változása az ókortól napjainkig

A térszervezés lehetőségei bútorokkal Bútor a népművészetben

Viseletek

Az öltözködés történeti áttekintése, különös tekintette! a felsőruházatra, kalapokra, ékszerekre

Viseletek a népművészetben

A XX. sz. divatirányzatai

A minimállakótér fogalma

Szimbólumok

Alaprajz

Arányok és szabványok

Csomagolás

A csomagolás szerepe:

az áru védelme, tárolhatósága, szállíthatósága

A csomagolás, mint információhordozó, mint esztétikai élmény

A csomagolás által felvetődő környezetvédelmi gondok: újrahasznosíthatóság,

lebomló csomagolóanyagok

A csomagolásművészet (Japán, Christo) Csomagolás fajták:

zacskó és tasak félék - sima, redős, redős-talpas, zsákok,

dobozok - kartondoboz, hullámdoboz

GYAKORLAT

 

A szaktörténeti ismeretanyag hasznosítása révén a papír szerkezetéből, tulaj­donságaiból fakadó lehetőségeket, korlátokat figyelembe vevő tervező, kivitelező tevékenység

FELADATOK

Kísérletek

Különböző lapok, kartonok, lemezek szakítószilárdsága, statikai terhel­hetősége, ütésállósága

Hajtogatott profilok, ragasztott szerkezetek vizsgálata

Szék tervezése, készítése

Szék tervezése, készítése papírtekercsből, mint zárt formából kiindulva Szék tervezése, készítése laprétegekből felépítve

Többfunkciójú, lapra szerelhető ülő alkalmatosság tervezése gyerekeknek

Minimális lakótér tervezése, makettezése Saját igény megfogalmazása

Az adott alapterület beosztási variációinak (szabadon választott alak;

kötött határoló falak és vizesblokk; hasznos alapterület nagyságát növelő ötletek, lehetőségek) kialakítása

Ruha és kiegészítők tervezése, készítése

Az anyagmegválasztás jelentősége a viselhetőség szempontjából Papírfonatok, hurkok, csomók; papírszövedékek készítése (síklapokból, sodratokból)

A felületkezelés fontossága a nedvszívóképesség csökkentése érdekében Anyagtársítások textillel, a papír dominanciájának megőrzése mellett (a tex­til csak hordozó vázszerkezet formájában lehet jelen, pl.: fonalrács beöntése papírpéppel)

Színben, hangulatban harmonizáló ruha, kalap, ékszerek, esetleg öv és táska tervezése

A díszítő motívumok felvitele különböző technikákkal: metszetek felragasz­tásával, szitanyomással, rétegfelrakással, papírmasé alkalmazásával

Csomagolás

Egy darab tojás becsomagolása maximált mennyiségű papír felhasználásával oly módon, hogy az asztalrólleesve ne törjön össze

Ajándéktárgy készítése papírból a legjobb barátnak

Az elkészült meglepetés becsomagolása a hagyományostól eltérő módon

Minimumkövetelmény

A tanuló alkalmazza a használati tárgyak tervezésének és kivitelezésének műveleteit.

 

10. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

ELMÉLET

Papírművészet

A korok és technikák. történeti áttekintése

Korunk kiváló hazai és külföldi alkotóinak, műveinek megismerése A művek elemzése érzelmi, esztétikai, technikai szempontból Dekollázs technikák.:

égetés, elmosás, kaparás, tépés, préselés, szúrás XX. sZ.-i művészeti irányzatok:

Új realizmus, Hiperrealizmus, Kinetikus művészet, Hard edge, Objekt, Pro­cess art

Szobrászat

A szobor, mint díszítőelem A körplasztika

Térhatás a plasztikus ábrázolás révén Tömeghatás

Térformálás

A faktúrától a tudatos térformálásig vezető út Az egyes minőségek, kategóriák. határai

GYAKORLAT

Az elméletben megismert technikák. alkalmazása faktúrák., reliefek, szobrok al­kotásában

FElADATOK

Térformálás

Faktúrák., reliefek létrehozása kollázs és dekollázs technikával Hangulatok, érzelmek kifejezése faktúrákkal

Történet elmesélése figurá.li~'domborművön

Domborművek létrehozása dekoratív céllal

Az egyén érdeklődésén

Szobor készítése

Szobor készítése fém vázrendszerre történő felrakással, gipszforma kiönté­sévei, ragasztott rétegek faragás ával

Fény-árnyék

Fény-árnyék térkompozíciók létrehozása

Fény-árnyék játékok létrehozása a megvilágítási irány, intenzitás változtatá­sával, szendvicsdiák használatával

Minimumkövetelmény

A tanuló kreatív módon alkalmazza a tanult eljárásokat, ismereteket.

Ismerje és használja a tervezés, tárgyalkotás igényes kivitelű dokumentálását.

 

4. JAVASOLT ERTEKELESI MOD

A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Biz­tosítani kell a minél szabadabb megnyilatkozást, akár szóban, akár a kész mun­kát illetően.

A tanulók évközi munkájának értékelése az elméleti témákból szóban, a gyakorlati feladatokból, feladatcsoportokból pedig a határidőre dokumentáció­val együtt letett, kész munkák alapján történik.

A tanult elméleti anyagból a tanuló félévenként egyszer szóban számolj on be.

A jelen tantervben rögzített témák utolsó 2 óráját célszerű a feladatok érté­kelésére, az új témakör feladatainak megbeszélésére szánni, hogya tanulóknak legyen idejük az új feladatok vázlatainak, terveinek elkészítésére.

A tanulók tudását, teljesítményét félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizo­nyítványban kell értékelni.

A továbblépés feltétele a foglalkozásokon való rendszeres részvétel, vala­mint a feladatok határidőre történő igényes elkészítése.

5. TÁRGYI FELTÉTELEK

Műhely

·a tervezőmunkához és a szerszámok szakszerű használatához egyaránt megfelelő feltételekkel

Berendezések:

·asztalok, székek a munkához,

·szekrények az eszközök, anyagok tárolására

Gépek:

·vágógép,

·prések

Technikai eszközök:

·diavetítő,

·videomagnó

 

Textilműves tanszak

 

1. A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI

Cél az alkotás örömének felkeltése, fokozása, beépítése a mindennapjaikba.

A textilműves műhelymunka célja, hogy a tanuló:

·       a megismert műfaji lehetőségeket egyéniségének megfelelően tudja használ­ni, alkalmazni,

·       tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal,

·       legyen képes a tervezési feladat megoldására (rajz-, szín- és formaismeret, kompozíciós készség) és a terv kivitelezésére,

·       legyen képes textiles feladatok elkészítésére, kivitelezésére, esztétikus meg­jelenítésére.

A textilműves műhelymunka feladata, hogy ismertesse meg a tanulóval:

·       a textilt, mint anyagot,

·       a textil felhasználhatóságának sokszínűségét,

·       a textil sajátosságait,

·       a természetes és a mesterséges szálasanyagokat,

·       az őstextileket,

·       a szövést előkészítő műveleteket (felvetés, leszövés, szövés, stb.),

·       a textilnyomás technikáját (dúcnyomás, filmnyomás, sablonkészítés, hen-

gernyomás),

·       a gobelinszövést,

·       a varrás és a hímzés fajtáit, alkalmazási lehetőségeit,

·       a rátétkészítést, a textilplasztikát,

·       a vegyszereket, festékeket,

·       a gépi és kézi varrást,

·       a textil történetét az őskori textilemlékektől a mai modem - hazai és külföldi - textilművészeti törekvésekig.

2. KÖVETELMÉNYEK

Az alapfok végén a tanuló ismerje:

·      a tanult egyszerűbb textiltechnikákat,

·      az eszközöket, anyagokat,

·      a textiltörténet jelentősebb állomásait a művészettörténet folyamatában,

·      a textil felhasználásának sokszínűségét,

·      a szövés alapjait,

legyen képes:

·      alkalmazni a tanult technikákat,

·      a művészettörténeti, múzeumi, népművészeti anyagra támaszkodva tervezési feladatok megoldására,

·      esztétikai minőségek felismerésére,

·      önálló munkák létrehozására.

A továbbképző végén a tanuló ismerje:

·      az anyag, forma, funkció összefüggéseit,

·      a szövési technikákat,

·      a szövéshez használt eszközöket, fogalmakat,

·      a XX. századi magyar és külföldi textil törekvéseket,

legyen képes:

·      a tíz év során szerzett elméleti és gyakorlati ismeretanyag feldolgozására és

alkalmazására,

·      önálló gondolatok kifejezésére és megvalósítására,

·      tervek készítésére,

·      művészi érték létrehozására,

·      saját képek, szőnyegek elkészítésére,

·      a textil és más anyag "ötvözésére", egymással való alakítására,

·      társai és saját munkáit, művészi alkotásokat elemezni, véleményezni.

Alakuljon ki a tanulóban:

·       a teremtéshez, alkotáshoz szükséges készség,

·       az igényesség és a mesterségbeli alázat.

 

3. TANANYAG

ALAPFOK

MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ

évi 18 hét (heti 2 óra), összesen 36 óra

 

Ismerkedés a textillel

ELMÉLET

Ismerkedés a textillel, mint anyaggal, annak sokszínűségével, felhasználha­tóságának fő területeivel, a textilhez kapcsolódó, a textiltalakító eszközök­kel

Anyagismeret:

természetes anyagok -len, kender, pamut, gyapjú, selyem, mesterséges anyagok - műszálak

Ősi textilmaradványok a művészet története során (pl.: Egyiptom - kopt, Kí­na - selyem)

GYAKORLAT

Fonalvezetés papíron ragasztással, varrással

Textil foltkollázsok készítése, képek létrehozása ragasztás sal, varrással

Ismerkedés a· textil alapanyagaival

ELMÉLET

A természetes anyagok felhasználása a termesztéstől, termeléstől a feldolgo­zásig (természetrajzi ismeretekhez kapcsolódva) pl.: gyapottermesztés, sze­dés

A len gerebenezése, tilolása, stb. Gyapjúfajták. Nyírás

Növényi és állati eredetű festékek megismertetése

GYAKORLAT

Festőnövények gyűjtése (bodza, sáfrány, dió, hagyma, stb.) Gyapjú és pamutfestés növényi és állati eredetű festékekkel

Képek készítése természetes és mesterséges anyagok felhasználásával A megfestett fonallal "írott kép" létrehozása (hímzés, öltés)

Ismerkedés a textilnyomatokkal

ELMÉLET

Ismerkedés a népviselet kialakulásával - látogatás a néprajzi múzeumban

Ismerkedés a népművészetben használt, a textilkészítésben alkalmazott esz­közökkel, pl.: nyomódúc, indigó, kékfestő

GYAKORLAT

Világos, egyszínű anyagra nyomat készítése (pl.: tárgylenyomatok, termésle­nyomat, pálcikák nyomtatása, tenyérlenyomat)

Nyomódúcok készítése krumpliból, radírgumiból, parafadugóból, esetleg fá­ból

Dúc készítése papírhengerből, ráragasztott termésekkel Terítő készítése nyomtatással

Geometrikus formák tervezése, kivitelezése, színpróbák, árnyalatok létreho­zása

Faktúra és textúra játékok

ELMÉLET

Ismerkedés a textilek szerkezetévei: szálszerkezet, anyagtan, anyagismeret (filc, selyem, vászon, gyapjú vizsgálata)

Tömör, laza, sűrű, lukacsos, szőrös, érdes, sima, bársonyos anyagok felüle­teinek vizsgálata

GYAKORLAT

Faktúra és textúra készítése, a megismert anyagok lenyomatai, frottázs ké­szítése

 

3. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A batik 1.

ELMÉLET

A batik szó jelentése

A jávai batik, a néger batik, az ikat története

GYAKORLAT

A batiktechnika megismerése, elsajátítása

Eszközeinek ismerete (viasz, csurni, batikpipa, spárga, selyem, vászon) Kötözött batik készítése (trikó, ruhaanyagok, dekorációs anyagok)

A batik II.

ELMÉLET

A batik hazai rokonsága Tojásfestés, viaszolás textilre

A viaszolás készítésének tanulmányozása

GYAKORLAT Batikolás selyemre, vászonra, viasszal Színkihagyás, több szín alkalmazása Batikolással kendő, sál, terítő festése

A színtartósság növelése, mosás, öblítés, viasz és festék bevasalása

Textilfestés

ELMÉLET

Az új technikai eszközök és társműfajok (festészet, grafika) technikáinak megjelenési lehetőségei a textilen

GYAKORLAT

Textilfestés ecsettel különböző anyagokra (vászon, selyem) Textilfi1c használatával mini textilek készítése

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje és tudja alkalmazni az év során tanult batikolási lehetőségeket, a textilfestést és a textilfilc használatát. Rendelkezzen az életko­rának megfelelő színtani ismeretekkel.

 

4. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

A szövés alapismeretei

ELMÉLET

A szövést segítő eszközök megismerése (motolla, vetőfa, szádfa ... )

GYAKORLAT

Felvetés, csíkok, színváltások alkalmazása kisméretben Karkötők, könyvjelző, tarisznya, hajpánt, öv készítése szádfán

Textilbáb készítése 1.

ELMÉLET

Bábok a művészetben Kínai bábok

Schéner Mihály, Anna Margit bábfigurái

GYAKORLAT

Ujjbábok készítése

Az ujj, mint modell- körbefogása anyaggal

Állat, ember, vagy meselény ujjbábbal való megjelenítése

Textilbáb készítése II.

ELMÉLET

Bábszínház, színház, színháztörténet

GYAKORLAT

Egyéni karaktert hangsúlyozó bábfigurák kialakítása az osztálytársak felöl­töztetésével

Textilbáb készítése Ill.

ELMÉLET

Egy választott kor stílusának megismerése

A kor divattörténete, ismert ábrázolások felhasználásával

GYAKORLAT

A megismert stílusjegyek alapján báb készítése

Anyagok kiválasztása a divattörténet alapján, esetleg festés, varrás

Botra erősített és mozgatható marionettbáb, vagy ember nagyságú textilbáb készítése

Textilbáb készítése IV.

ELMÉLET

Panoptikumok, pl. a Budai Vár alatt Kultúrtörténet, divattörténet, lakáskultúra

GYAKORLAT

Bábfigura tetőtől talpig való felöltöztetése korhű öltözékbe szőtt anyagok

                                .                                      ,

felhasználásával

A bábfigura berendezett térbe helyezése (pl.: babaház)

Az adott tér hangulatához illő textilek tervezése, anyagok kiválasztása

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen alapvető varrási, applikálási és szövési ismeretekkel. Tudja a textilbábkészítés alapismereteit.

Alkalmazza a varrási és szövési ismereteit a textilbáb készítése során.

 

5. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Nemezelés, nemezkészítés 1.

ELMÉLET

A gyapjú tulajdonsága, alakíthatósága Népművészeti motívumkincsek gyűjtése

GYAKORLAT

A gyapjú festése

Használati tárgyak tervezése, ezek átírása nemezre Kis nemeztárgyak (pl. tarisznya, pénztárca) készítése

Nemezelés, nemezkészítés II.

ELMÉLET

Honfoglaláskori sátrak, jurták megismerése Múzeumlátogatás

GYAKORLAT

Egyszerű, kisméretű nemezlabda készítése (gyúrás, tömörítés)

Nagyméretű nemezplasztikák készítése, összeépítése fémmel, fával, fém­szállal

Nemezelés, nemezkészítés Ill.

ELMÉLET

A mai nemezművészet megismerése GYAKORLAT

Közös alkotás létrehozása az eddig ismert eljárásokkal (nemezelés, kollázs, hímzés, varrás, festés, applikálás, különböző anyagok felhasználása)

Szövés és nemezkészítés

ELMÉLET

A hazai textilművészek munkáinak tanulmányozása GYAKORLAT

Nemezelt és szőtt anyagokból kiegészítők összeépítése (tarisznya, öv)

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje a gyapjú tulajdonságait, a nemezkészítés eljárásait, a szövés alapjait.

 

6. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Térplasztika - a szobrászat, festészet, iparművészet elemeinek variálása 1.

ELMÉLET

A plasztika fogalma, plasztikus alkotások a művészetben Háromdimenziós műalkotások, körbejárhatóság

GYAKORLAT

Az elmúlt évek során tanult anyagok, technikák tetszőleges felhasználásával kis tex til pl as ztika tervezése, kivitelezése

Térplasztika - a szobrászat, festészet, iparművészet elemeinek variálása II.

ELMÉLET

Síkból kiemelkedő plasztika, a dombormű fogalma Dombormű a művészetben (pl.: Egyiptom - relief)

GYAKORLAT

Az eddig ismert eljárások alapján dombormű létrehozása textilből

Térplasztika-a szobrászat, festészet, iparművészet elemeinek variálása Ill.

ELMÉLET

Textilplasztikák, térformák felkutatása a XX. századi képző- és iparművészetben

Egy-két alkotó textilplasztikainak tanulmányozása

GYAKORLAT

Térbe helyezett plasztika tervezése és kivitelezése kötelek, fonott zsinórok, kender, spárga felhasználásával, a tér figyelembevételével

Térplasztika-a szobrászat, festészet, iparművészet elemeinek variálása IV.

ELMÉLET

Talált tárgyak felhasználása a XX. századi művészetben, lásd ready-made Textil és a talált tárgyak, anyagok kölcsönhatása

GYAKORLAT

Talált tárgyak beépítése a textilplasztikába

Minimumkövetelmény

A tanuló értse a tér-forma összefiiggéseit. Rendelkezzen alapvető plasztikai ismeretekkel és téralakítási képességekkel.

TOVÁBBKÉPZŐ

7. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Szövés - alapismeretek, technikák 1.

ELMÉLET

Szálas anyagok A szövés eredete

A szövés történeti áttekintése

GYAKORLAT

Felvetés elkészítése

A szövőszék megismerése a gyakorlatban

Alapszövések. 20x20-as szövésminták tervezése, készítése

Szövés - alapismeretek, technikák II.

ELMÉLET

Az Iparművészeti Múzeum textilgyűjteményének megtekintése Tervezés - másolási feladat múzeumi gyűjtés alapján

GYAKORLAT

Szőnyegszövési technikák, csíkritmusok, egyszerű minták elkészítése

Szövés - alapismeretek, technikák III.

ELMÉLET

Népi szövőműhely felkutatása, tanulmányi kirándulás Még működésben lévő szövőszék megtekintése

Fekvő és álló szövőszék közötti különbség megismerése

GYAKORLAT

Szövés szövőkereten, szabadon választott technikával

Szövés - alapismeretek, technikák IV.

ELMÉLET

Az erdélyi festékes szőnyegek fajtái Az erdélyi szőnyegek motívumkincse

GYAKORLAT

Motívumkincs gyűjtése

A motívumok felhasználása a szövés során A szélek és a méret tartása

Valamely keleti szőnyeg egy kis részletének lemásolása

Minimumkövetelmény

A tanuló ismerje az alapvető szövési technikákat (torontáli, szumák, ó­gobelin és erdélyi festékes).

Tudja a szőnyeg kezelésével kapcsolatos alapvető ismereteket.

 

8. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Gobelinszövés 1.

ELMÉLET

A gobelinszövés története az ókortól napjainkig

A gobelinszövés történeti áttekintése, sajátos megnyilvánulásai a művészet­történeti ismeretek tükrében

GYAKORLAT

Gyapjúfestés

Saját terv elkészítése álló szövőszéken

Gobelinszövés II.

ELMÉLET Mai textilművészeti törekvések

GYAKORLAT

Kisméretű (pl. 40x50 cm-es) gobelin elkészítése az ismert és korábban al­kalmazott anyagok felhasználásával, beleszövésével

Szövés - alapismeretek, technikák

ELMÉLET Keleti csomózott szőnyegek fajtái

A csomózás technikájának ismertetése A keleti szőnyegek motívumkincse

GYAKORLAT

Csomózott szőnyeg készítése

Valamely keleti szőnyeg egy kis részletének lemásolása

Minimumkövetelmény

A tanuló sajátítsa el a gyapjúfestési ismereteket. Ismerje és alkalmazza a go­belinszövés és csomózás technikáját.

 

9. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Divat, ruhák, kiegészítők 1.

ELMÉLET

Divattörténet, mi a divat?

Egy kiemelt kor öltözködési kultúrájának megbeszélése Könyvtári, múzeumi gyűjtés

GYAKORLAT

 Egyszerűen kivitelezhető ruha tervezése papíron

Anyag és színek megválasztása, megvarrása - felhasználható minden tanult technika (varrás, szövés, hímzés, batikolás, rátét, stb.)

Divat, ruhák, kiegészítők II.

ELMÉLET

Divat egy adott korban (pl.: barokk) - festmények, zene tanulmányozása

GYAKORLAT

Elegáns báli ruha tervezése, fantáziadús anyaghasználattal (festés, hímzés, stb.) és gazdag díszítéssel

Divat, ruhák, kiegészítők Ill.

ELMÉLET

Divat a ruhán kívül- a kiegészítők divattörténete (pl.: kalap, táska, öv)

GYAKORLAT

Kiegészítő kivitelezése saját használatra az eddig megismert technikákkal és anyagokkal

Divat, ruhák, kiegészítők IV.

ELMÉLET

A viselkedéskultúra és illemtan kapcsolata a divattal

GYAKORLAT

Az év folyamán elkészített, jól sikerült modellek bemutatása házi divatbe­mutatón

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen alapvető divattörténeti ismeretekkel. Értse a ruha és a kiegészítők kapcsolatát.

Sajátítsa el a szabászat és varrás alapismereteit.

 

10. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra

 

Lakáskultúra 1.

ELMÉLET

A lakás kultúrtörténete

GYAKORLAT

Rajzok készítése a lakás részeiről, nyílászárókról, bútorokról Valamely részlet kidolgozása makettban

Kivitelezés, berendezés, "textillel felöltöztetés"

Lakáskultúra II.

ELMÉLET

Népművészeti gyűjtés Babaházak, gyermekjátékok

GYAKORLAT

Babaházak harmonikus berendezése, játékbabák felöltöztetése és enteriőrbe helyezése

Lakáskultúra Ill.

ELMÉLET

A témához kapcsolódó folyóiratok tanulmányozása (pl.: Átrium, Otthon, Lakáskultúra )

GYAKORLAT

 Szabadkézi rajzok, színtervek, színvázlatok készítése

A lakásban különféle funkciókat betöltő textilek tervezése (pl.: függöny, ágyterítő, abrosz, párna, szőnyeg)

A kész munka elemzése, megvitatása, kiállítása az iskolában

Minimumkövetelmény

A tanuló rendelkezzen alapvető lakás-kultúrtörténeti ismeretekkel. Értse az anyag-forma-funkció összefüggéseit.

Legyen képes funkcionális textilek tervezésére.

 

4. JAVASOLT ÉRTÉKELÉSI MÓD

A tanulók évközben folyó munkáját figyelemmel kell kísérni.

Biztosítsunk olyan feltételeket, amelyben a tanulók írásban és szóban is meg tudnak nyilatkozni.

Az elméleti munkával kapcsolatos témáról írásban vagy szóban történjen a számonkérés.

A gyakorlati feladatok értékelése az adott feladatcsoport vagy témakör el­végzése után történjen.

Az értékelést a tanulókkal együtt végezzük.

Mindenki értékelje önmagát, saját munkáját, majd a többiek hozzászólása, bírálata segítse a helyes önértékelés (önkritika) kialakulását.

Ezt követően a tanár személyenként értékelje a feladatot, illetve munkát, helyt adva az előzőekben elhangzottaknak, vagy éppen azokat megcáfolva se­gítve a tanulók helyes meglátását.

Szükséges a soron következő feladatok előtt az új témáról, az egyénre sza­bott problémákról beszélgetni.

A tanulók tudását, gyakorlati munkáját félévkor az ellenőrzőbe, év végén az éves anyag figyelembevételével a bizonyítványba kell értékelni, az 1-5 osztály­zat valamelyikével.

Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen el­végezte.

5. TÁRGYI FELTÉTELEK

Elméleti oktatáshoz:

• elsötétíthető tanterem szükséges

Gyakorlati oktatáshoz:

• speciális szaktanterem szükséges

Textilműhely:

·      jól szellőztethető, világítható,

·      jól tisztítható padlózatú,

• festéshez alkalmas főző-mosó helyiséggel ellátott műhely

Textilműhely felszerelése:

·      munkaasztalok, székek, polcok,

·      dobozok, zsákok,

·      szövőszékek, szövőkeretek,

·      fonalak, hulladék anyagok,

·      tű, cérna, olló, gombostű,

·      festékek, fazekak, szűrők, fakanalak, szárítók, vasalók,

·      nyomóforma készítéséhez szükséges eszközök (hengerek, faanyag, ragasztó),

·      varrógép, varráshoz szükséges eszközök,

·      kellékek - pl.: csipkék, gomb, gyöngy, drót, stb.


 

 A tanszaki felszerelések közt fel nem sorolt anyagok, eszközök


 

Rajz-festés-mintázás

12 gombos vízfesték ( ICO ill. Anilinki) négy ecsettel (1- 2 - 4 - 8-as)

24 színű filctoll, 24 színű Gioconda készlet, 12 színű színesceruza készlet.

Gouache, akril, olaj készletek (paletta, kis hígítós edényke,) ecsetmosó üvegek, ecsettörlő rongyok. Akril spray készlet Kréták,(vörös, fehér, fekete) Égetett szén, monopol radír. Fixatív, kis üveg, fúvócső, fixatív pumpa.

Körzők: hagyományos és filctoll körzők.

Hegyezők.

Pasztell készletek

Pótkészletek: filc, színes ceruza, vízfesték gombok, ecsetek, zsírkréta, tempera.

Magas és mélynyomó festékek.

Tartalék rajztáblák

Technokol, olló, színespapír készletek. Tus, diópác, fehér tus, rajztoll, nádtoll, pálcika készletek. Kézmosó.

A/2-es rajztáblák

A/3-as rajztáblák

A/4-es rajztáblák

A/5-ös rajztáblák (képeslapok rajzolásához)

Rajzpapírok

A/1 -2 -3 - 4 - 5 - 6 -os lapok különböző anyagban ( dipa, ingres, akvarell, stb.) és vastagságban. Szürkelemezek

Offset papírtekercsek, csomagolópapír tekercsek, mikrohullám kartonok, hullámpapír tekercsek kartonok plakátok átfestéshez,,

Pausz papír.

Mintázás eszközei, anyagai

Agyag műanyag zsákokban, illetve alumínium vagy műanyag ládákban,  kannákban.

Alapdeszkák szoborváz építéshez.

Cell lapok. Különböző vastagságú és anyagú drótok.

Dobozok kis doboz szobrok készítéséhez

Drótok szoborvázhoz.

Fénycső doboz darabok

Gézgipsz. Gipsz

Hurkapálcák, fa rudak, kötöződrótok, fonalak.

Mintázófa készletek, fólialapok, fokhagymanyomók, kis szivacsok, kemény műanyag lapok.

Plasztilin

Talált tárgyak (Objetkészítéshez)

Textilmaradékok, fonalmaradékok.

Egyéb eszközök, anyagok

Szívólapok. a Rorschach feladatokhoz

Camera Obscurák (4 db)

Centrifuga, kis centrifugák.

Cink és rézlemezek

Ecsetmosó üvegek

Ecsettörlő rongyok

Érzékelő játék készlet. (Mi ez?)

Eszközök drámajátékhoz

keverőedények

fémezett papírok rézkarc jellegű domborításhoz. (Üdítős dobozokból vágva)

Montázs alapanyag

nagy linódúctekercsek, leszabott linódúcok különböző méretben.

Nagy textilszalag land art és egyéb játékhoz.

linónyomáshoz. ( Papírgyári maradékok),

Primitív hangszerek drámajátékhoz

Rajzgépek ( 7 db lengőkaros A/3-as )

Ruhák átalakításhoz

Ruhák drámajátékhoz

Sablon doboz ( körülrajzoláshoz)

Sablon doboz (Spray-hez)

Sálak, kendők a szemek bekötéséhez.

Szén készlet (Szén, radír törlőrongy)

 

Kézműves műhely anyagai, eszközei

 

Gyékény, nád, káka, fűzfavessző, egy zsák csuhé.

Ágak fafaragáshoz, bio arthoz

Kézműves fiókos polc

Szövőkeretek

Textilanyagok

Textilfesték, műanyag poharak, kötél

Viasz, paraffin

Mákfejek, sóvirág, tobozok, dió.

Ragasztók

Barkács ragasztó

Dextrin (Gvashoz, dextrines képhez)

Faipari ragasztó

Könyvkötő ragasztó (Rikoll super B B)

Tapéta ragasztó (kasírozáshoz)

Tartalék technokol

Vizes papírragasztó készlet.

Vízüveg

Dekorációs eszközök

Öntapadós fólia,

Kivágott betűk,

PVC padlóból kivágott, magasnyomáshoz használt betűkészletek, embléma készletek. (Sportágak, állatok, együttesek emblémái, egyéb feliratok)

Egyéb festékek

Alapozófestékek

Alkoholos fapác.

Arcfestékek

Dobozos Akrillo készlet

Ezüst, aranypor,

Anilinfestékek hmokfestéshez. Festett homokkészlet.

Hígítók (Lenolaj, dammárlakk, Hlb, szintetikus, nitro.)

Magasnyomó készlet

Mélynyomó készlet

Poharas tempera készlet

Festőalapok

Fatáblák,

Faforgács lapok,

Keménypapírok,

Felfeszített vásznak,

Farostlemez lapok

Egyéb anyagok

Háztartási gyanta

Sellak

Denaturált szesz

Alapozókúp rézkarchoz

Kályhacsőlakk (Rézkarc alapozáshoz)

Formalin

Ragasztópisztolyhoz való rudak

Glicerin

Ultra mosogató

Celofán (csomagoláshoz)

Műszálas fonalak csomagoláshoz, pók-lepke játékhoz.

Kerámia mázak

Kromofág

Plextol

Geralit

Gumikesztyűk

Porfestékek

Enyv

purhab spray, purhab tisztító.

Maratáshoz savak, vasklorid.

A szemléltetés anyagai, eszközei

Diasorozatok. Cd-DVD lemezek. 16 kazettás IF. Video sorozat.

Hordozható magnó-

Cd lejátszók.

500 db hangkazetta, Cd lemezek.

Kis dianézők

Fénymásolt képek

Fotógyűjtemények

Kivágott képek

Színkörök (6 - 12 tagú, nagy színkör, a linó technikák színkörei)

 Nagy méretű fotók, reprók

Egyéb felszerelések

Táskák, bőröndök ( rajzoláshoz, objethez)

Düfa tartalékok

Híg Düfa festék papírbatik készítéshez.

Takaró fóliák

Tükrök

Vékony fémlapok hidegtű jellegű domborításhoz. Viaszos fekete lapok

Vonalzók(Egyenes, kétféle háromszög, perspektíva vonalzók, rollergráf, gombostű készlet, kis kalapácsok a beütéshez, fogók a kiszedéshez)

Szemléltető eszközök, modellek

Ágak

Bőrönd

Cipők

Csigák, kagylók (dobozolva egyéni munkához)

Csonkolt famodellek

Csőmodellek.

Doboz készlet nagy dobozcsoport rajzolásához.

Drapériák

Edények ( Fazék, bögrék, ételhordó, stb)

Fa betűk

Fotogramm készlet

Frottázs készlet

Függönyök fehér, fekete és sötétkék színben

Hengerre, üvegre tekert spirál modellek.

Hokkedlik, szétszedhető székek.

Hólyagfa termés

kerekek

Kisszékek

Kis  spirál modellek

Kis henger, képsík, papírcsík, kör

Kis mértani testek

Kis termés gyűjtemény

Krisztustövis termés

Korsók, köcsögök

Kukorica csövek.

Magok (Őszibarack, mogyoró, stb.)

Mértani testek ( Drótból nagy méretben, drótból kis méretben, műanyagból, fémből, fából kis és nagy méretben.)

Műanyag idomok

Műszaki tárgyak

Nagy spirál modellek

Papírcsíkok, faforgács.

Ping- pong labda modellek

Száraz levél gyűjtemény

Száraz növény gyűjtemény

Száraz növénycsokor nagy üvegekben

Száraz termések dobozolva csoportmunka számára.

Szemléltető táblák gyűjtődobozban

Szőlőtőkék

Talált tárgyak ( több dobozban)

Toboz, tapló, szárított gombák.

 TV, rajzhoz, átalakításhoz.

Üres ICO filc

Üvegek ( nagy és kis méretben),

Vizeskanna, fonatos korsók

WC papírtekercs kis hengere

Csíkos papír alaplap

Papír poliéderek

Ablakok ráfestéshez

 

Egyéb grafikai felszerelések

Hordozhato kis nyomdagép, nyomdai próbanyomógépek.

Tégelysajtó

Szedőszekrény

Kéziszedő szerszámkészlet

Szitanyomó készülék

Levilágító asztal,

Magasnyomó forma levilágító készülék.

 

Egyéb gépek

Akkumlátoros csavarbehajtó

állványos fúró

faeszterga

Felsőmaró

Asztali marógép

fúrókalapács

gérvágó körfűrész

lézeres tolható körfűrész

Makita gyalu

Sarokcsiszoló (fémvágó - tisztító korongokkal és csiszoló tárcsákkal).

Ívhegesztő

Kis méretű lánghegesztő készülék

kézi fúrógépek keverőszárak, csiszolókorongok),

körfűrészek

köszörűk,

lamellázó gép

porszívók,

Rezgő csiszolók

Rezgő fonalfűrész

Szalagcsiszoló

Szalag és körcsiszoló

Szalagfűrész

Szúrófűrész ek( dekopír )

 

Szerszámok:

(Dőlt betűvel szedve a beszerzés alatt álló eszközök.)

Faipari szerszámok

acélhegyű körző ( 3 db )

Asztalos derékszög ( 3 db )

Csempe és kővágó

Csigafúró készlet ( 1-12 mm-ig)

Csípőfogó

Derékszög több méretben

Esztergakések (8 db)

Fakalapács

Fémfurdancs

Fenőkő

Fészekmaró készlet

gerincgyalu

Gumikalapács

Harapófogó

Idomgyalu 2 db

Illesztőfűrész

Kalapácsok,

Keretes fűrész csapoló

Keretes fűrész daraboló

Keretes fűrész sarokkivágó

kombinált fogó

Kézi gárvágó fűrész

Központfúró készlet (10-25 mm-ig) Egyéb nagyobb lyukfúró-maró ksézletek.

Laposvéső

lombfűrész

Lyukfűrész

Marófejkészlet fához ( 3 készlet)

Marófejkészletek a felsőmaróhoz ( 2 készlet)

mérőszalag,

metszőolló

összehajtható padmérce (colostok)

Párhuzamvonalzó

Párkánygyalu

Pillanatszorítók különböző mértekben

Ráspoly készlet

Reszelő készlet

Rókafarkú fűrész

Símító gyalu

Süllyesztőfúró rátét

Szegfúró

Színlőpenge

Szögkiszedő vas

Tolómérce

Tört csavar kiszedő készlet

Vonókés

( Ellipsziskörzőnk nincs, spárgából, két kisszögből készítünk )

 

fémipari szerszámok

Csapszegvágó

Csavarhúzó készlet

Csigafúró készlet vashoz és acélhoz (HDSS)

Csillagkulcs készlet

Csőfogó

Csőkulcs készlet

Derékszög

Erővágó

Fémfűrész

Forrasztópáka

Franciakulcs

Hézagmérő

Huzalvég lehúzó ( Blankoló)

Imbuszkulcs készlet

Kézi lemezlyukasztó

Kézi lemezolló

Kovácskohó, üllő, fogók, kalapácsok. ( Művészeti Iskola )

Nagyobb kézi lemezolló

Laposvágó ( Íves vágó, keresztvágó, horonyvágó )

Menetmetsző és menetfúró készlet

Poncoló vasak

Pontozó

Popszegecs behúzó

Rajzolótű

Reszelő készlet

Rugóskörző

satuk több méretben és típusban

Sikattyú ( 2 db)

Tört csavar kiszedő készlet

Tűreszelő készlet

Villáskulcs készlet

 

Egyéb szerszámok

8 m-es kombinált alumínium létra

Ásó

Baba mérleg

Bőrlyukasztó fogók (5 db)

Bőrlyukasztó sorozat

Csákány

Den. szeszes égő,

Digitális multiméter

Drótkefe

elektromos főzőlap

Fázismérő

Fejsze

Gereblye

Glettelő vas

Héjaló

kétágú szobafestő létra

Kisbalta

Korongecset

Kovácskohó, üllő, kalapácsok, fogók.

Kőműves véső

Kőműveskalapács

Kőműveskanál

Lapát

Lupé

merülőforraló /4 db/.

Nagyfejsze

Nagyfejsze

ollók különböző méretben.

Ragasztó pisztoly

Reflektor ernyők

Rotring rajzasztal (A/4-es)

Snitzerek

szobalétra

Teddy henger készlet

Turista gáz,

Tűzőgép (Takker)

Vakolókanál

vasalók

Vízszintmérő

Anyagok:

Csavarok, szögek, alumínium és vas pántok lapos – gömb és idomvasak, acélok, fémlemezek, lécek, deszkák, bútor -rétegelt lemez - farostlemez lapok.

A fotóeszközök:

Kamerák:

Praktica LLC

Zenit TTL

Zenit E Helios optikával

Nikon zoom 600 (1998-tól)

Minolta Dinax 505si(1998-tól)

Pentacon Six TL, közelfényképező kihúzattal, színszűrőkkel.

HP Photo Smart, 320, M307, Pentax Optio, digitális kamerák, Canon MV830 Digitalis kamera.

 

Egyéb fotóeszközök

Vaku

2 Fénymérő, egyik egy elemes, érzékeny Weimar Lux CDS

Teleobjektív

Nagylátószögű objektív

nagyítógép (Opemus) órával

Nagyítókeret

Rajztábla nagyobb méretű kép nagyításához.

Hívótank (2 - 5 tekercses)

Nagyfilmes tank a Pentacon Six filmjeihez

Hívótálak (A/3-as) 3 db

Szárító gép 1 nagy (A/2--es) 1 kicsi (A/3-as)

Gumihenger

Hívó óra

Csipeszek, filmszárító csipeszek

Hőmérő

Filmvég profilvágó készülék

Filmtekercselő készülék

Állvány

Kihuzatos toldalék

Fényszűrők

Kioldó zsinór

Fotólabor anyagai:

Rögzítő, hívó, cseppmentesítő, papírok, nagy tekercses film, üres kazetták.

A kerékpártúra eszközei:

Fólia zsákok, hálózsákok, polifom szivacsok, gumipókok, kerékpártáskák, kerékpárok, kerékpáralkatrész készlet, szerelőkészlet.


 

 

Szakkönyvtár

Esztétika-irodalom

A líra ma. Vallomások, esszék. Gondolat, 1968

A rendezőé a szó. Népművelési Propaganda Iroda

A tanítás problémái. Szépprózai művek elemzése Szépirodalmi1976

Bahtyin: A szó esztétikája

Balassa Péter: A színeváltozás

Balassa Péter: Észjárások és formák

Eichenbaum, Borisz: Az irodalmi elemzés

Fülep Lajos: Művészet és világnézet

Galvano della Volpe: Az ízlés kritikája

Gilman, Richard: A dekadencia

Hamvas Béla – Kemény Katalin: Forradalom a művészetben

Harsányi Zoltán: Stíluselemzések

Hartmann, Nicolai: Esztétika

Moussinac, Leon: A rendezés kézikönyve

Pomogáts Béla: Az újabb magyar irodalom 1945-1981

Radnóti Sándor: „Tisztelt közönség, kulcsot te találj…”

Tanulmányok a műelemzés köréből. Tankönyvkiadó, 1977

Umberto Eco: A nyitott mű

Vargha Kálmán: Álom, szecesszió, valóság

Winckelmann: Művészeti írások

Filozófia

A pillangó álma. Régi kínai bölcsességek

Ancsel Éva: Az aszimmetrikus ember

Ancsel Éva: Bekezdések az emberről

Ancsel Éva: Három tanulmány

Ancsel Éva: Százkilencvennégy bekezdés az emberről. Kossuth Könyvkiadó 1988

Ancsel Éva: Száznyolcvankét bekezdés az emberről

Ancsel Éva: Száznyolcvankét új bekezdés az emberről. Interart, Budapest, 1989

Ancsel Éva: Töredékek az emberi teljességről Magvető 1976

Aquinói Szent Tamás: Az értelem egysége. Matúra bölcselet

Bascal: Gondolatok

Benjamin Hoff: Micimackó és a Tao

Benjamin, Walter: Kommentár és prófécia

Decartes, René: Értekezés a módszerről. Matúra bölcselet

De Saint – Pierre abbé: Az örökbéke tervezet rövid foglalata

Hegel: esztétika

Friedell, Egon: Az újkori kultúra története II. Reneszánsz és reformáció

Emerson: Esszék. Kriterion, 1978

Felkai Gábor: Fichte

Futószalag és kultúra. Esszék a mai amerikai kulturális életről. 1972

Galilaei: Párbeszédek

Heller Ágnes: A reneszánsz ember

Heller Ágnes: Általános etika

Heller Ágnes: Az ösztönök. Az érzelmek elmélete

Heller Ágnes: portrévázlatok az etika történetéből

Hermann István: A kíváncsiság dicsérete

Hermann István: A polgári dekadencia problémái

José Ortega y Gasset: Két történelmi esszé

Kálvin János: Az eleve elrendelésről

Lao Ce: Tao te king

Lick József: Az erkölcs: kényszer vagy döntés?

Mehring, Franz: Esztétikai barangolások

Montaigne: A tapasztalásról

Newton: A világ rendszeréről

Nietzsche: A tragédia születése

Schelling: Bruno avagy a dolgok isteni és természetes elvéről

Schivelbusch, Wolfgang: Írástudók alkonya

 

Bibliotheca Historica

Anonymus: Gesta Hungarorum

Bethlen Miklós útinaplója

Bornemisza Péter: Ördögi Kísírtetek

Galeottó Marzio: Mátyás királynak…

Haller János: Gesta Romanórum

Heltai Gáspár: Ponciánus császár históriája

Mindszenti Gábor diáriuma öreg János király haláláról

Magyar Ritkaságok

Tar Lőrinc pokoljárása

Egyéb

Ómagyar Mária-siralom. Szalay Lajos rajzaival. Helikon, 1976

Vallás, hit

A vallás titkai. Világirodalmi antológia. Kossuth, 1960.

Biblia magyarázó jegyzetekkel. Magyar Bibliatársulat, 1992

Bibliai kislexikon

Erdélyi egyházaink évszázadai. Transil rt. 1992.

Gecse Gusztáv: vallástörténet

Bibliai panoráma Primo kiadó

Horváth Pál: Vallásismeret

Szent Biblia. Ford. Károli Gáspár. Nagy Gáspár Budapest, 1970

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai

Tibeti misztériumok. Ford. Hamvas Béla

Társadalom - Politika

Építészet

Afanaszjev K. N. : Eszmék, tervek, épületek. Corvina

Boullée, É. L.: Az építészet poézise. Corvina, Budapest. 1985.

Cs. Dobrovits Dorottya: Piranesi. Építésügyi  Tájékoztatási Központ Kft, Budapest, 1993.

Cs. Tompos Erzsébet: Görögország építészete. Corvina

Dr. Bacsóka Pál: Házad ékessége. Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

Dr. Sinkovics István: A Mohácsi Történelmmi Emlékhely

Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós - díjasok és műveik 1953-1994. Építésügyi  Tájékoztatási Központ Kft, Budapest, 1995

Frank János: Makovecz Imre. Corvina, 1980.

Gropius, Walter: Apolló a demokráciában. Corvina, Budapest. 1981.

Humphrey, Caroline - Vitebsky, Piers: Építészet és vallás. Magyar Könyvklub - Helikon, 1998.

Innes Miranda: Tájak- stílusok. Park Kiadó

Kleineisel János: A forma hatalma. Móra Könyvkiadó

Kleineisel János: Építészet. Tankönyvkiadó

Le Corbusier: Új építészet felé. Corvina, Budapest. 1981.

Moravánszky Ákos: Gaudí. Akadémiai Kiadó, 1984

Pál Balázs: Kós Károly. Akadémiai Kiadó

Peters Paulhans: A város az emberért. Corvina

Pevsner, Nikolaus: Az európai építészet története. Corvina, Budapest. 1972.

Pictus Libellus: Jeles házak. Múzsák Közművelődési Kiadó

Pogány Frigyes: Itália építészete I. Corvina

Pogány Frigyes: Itália építészete II. Corvina

Rados Jenő: Magyar építészettörténet. 3. kiad. Műszaki, Budapest. 1975.

Schlemmmer/ Moholy-Nagy/ Molnár: A Bauhaus színháza. Corvina

Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete. I-II. Képzőművészeti Alap, Budapest. 1980.

Várady Péter Pál- Borbély Anikó: Erdély magyar templomai. Unikornis Kiadó

Vita építészetünk helyzetéről. Benkhart Ágoston  Kiadó

Wittkower Rudolf: A humanizmus korának építészeti elvei. Gondolat, Budapest. 1986.

Wright, Frank Lloyd: Testamentum. Gondolat, Budapest. 1974.

Zádor Anna: Az építészet és múltja. Válogatott tanulmányok. Corvina Budapest. 1988.

Zerbst, Rainer: Antoni Gaudi. Kulturtrade, 1992.

Városok

Baier Gerd: Német Demokratikus Köztársaság. Corvina  1982.

Czagány Kálmán, C. Kürthy Zsuzsanna: A múlt emlékei Szabolcs-Szatmár megyéből

Csányi László: Bejártam Tolnát- Baranyát. Móra Könyvkiadó 1988.

Dávid Katalin: Pannonhalma. Panoráma 1971.

Dercsényi Balázs: Kunstdenkmaler in Budapest

Dercsényi- Foltin- G. Györffy- Hegyi: Evangélikus templomok Magyarországon. Hegyi és t.s.a. 1992.

Dercsényi- Hegyi- Marosi- Török: Katolikus templomok Magyarországon. Hegyi és T.s.a. 1992.

Eger. Villa Tours Kft.

Fábián Zoltán: Visegrádtól Szentendréig. 1966.

Francesco Margiotta Broiglo: A Vatikán. Corvina  1989.

Fülep Ferenc Dr.: Pécs római kori emlékei. Pécs Város Idegenforgalmi Hivatala  1963.

Fűrészné Molnár Anikó: Tatabányai séták. Tatabánya Önkormányzata

Gerő László: Magyarországi zsinagógák. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1989.

Horváth Elek - Tóth Endre: Pápa útikalauz

Járai Rudolf- Szalontai Dezső : Magyarország madártávlatból . Panoráma 1967.

Kaposvári Gyula  és Rédei István: Szolnok megye műemlékei.  Szolnok Megyei Tanács  1988.

Kaposvári Gyula: Szolnoki mozaik. Fotogruppe Vál. Szol. Kiadó

Komjáthy Attila: Felső- Tisza – Vidéki templomok I Corvina  1983.

Kulcsár János: Szombathely. Panoráma 1975.

Meződi Ö. István – Boldizsár Iván: Tihany

Rácz Endre: Pannonhalma. Corvina  1989.

Sisa József: Híres magyar templomok. Móra Könyvkiadó 1989.

Szabky Zsolt Száraz György: Le Cháteau de Buda. Corvina

Szabó László: Körmend története. Körmend Önkormányzata

Szoboszlai Zsolt-Kertész Róbert: Szolnokiak Szolnokról. Rotary Club 2001.

Tihanyi János: Séta Budapesten. Panoráma Kiadó 1973.

V. Szász József: Szolnok . A várispánságtól a harmadik évezred küszöbéig. Dinasztia Kiadó 2000.0

Varga Ferenc: Múltlapozgató. Fotogruppe Kiadó 2000.

Tájak, korok, múzeumok kiskönyvár sorozat

Budapest Vajdahunyad vár

Diósgyőr. Királyi vár

Eger. A vár hadi története

Eger. Püspöki vár

Káli Medence. Tájvédelmi körzet II.

Kőszeg Jurisics vár

Kőszeg. Középkori védművek

Lillafüred. Hermann Ottó Emlékház

Pécs. Amerigo Tot múzeum

Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Szigliget vár

Szirák. Kastélyszálló

Visegrád. Fellegvár.

Formatervezés - Design

A finn formatervezés az új évezredben. FINFO 2000.

Acsay Judit – Szegő György: Lakó-tér.kép. Kossuth, 1989.

Almássy Tibor: Autóversenyzők, versenyautók. Sport, Budapest 1980.

Beyer Ilona, Németh Andrea: Fészek, művészek- otthonok. Minerva 1988.

Braun- Feldweg: Ipar és forma . Corvina  1978.

Buzinka Géza: Borsszem Jankó és társai. Corvina  1983.

Dvorszky Hedvig: Design. Képzőművészeti Alap, Budapest 1979.

Education( Design ) Information. Stéphane Schuséil1991.

Emilia  Romagna souvenir d’ Italie.

Fülöp György: Nosztalgia Ábc. Pallas Lap- és Könyvkiadó 1990.

Nagybákay Péter: Zunftufgebotstafeln aus Ungarn Corvina  1981.

Nékám Lívia: La porcelaine de Meissen. Corvina  1980.

Parikh Anoop: A modern otthon ábécéje. Kulturtrade Kiadó 1995.

Pevsner Nikolaus: A modern formatervezés úttörői. Gondolat 1977.

Szivitzky Margit: Öltözködés, divat, művészet. Corvina  1973.

Üzlei Elit. Lions Group 1993.

Foto

A fénykép varázsa. Szabad Tér Kiadó, 1989.

Dékán István: Képmódosítások, labortrükkök. Műszaki, 1985.

Diázók könyve. Múzsák, 1982.

Hedgecoe,  John: Fotokalauz nyaralóknak, utazóknak. Park 1990

Ibos Iván: Fotobarkácsolás Műszaki Budapest. 1985

Lugosi Lugo László: Fényképművészet. Új Mandátum Könyvkiadó, 1994.

Rössing, Roger: Fényképezés Practicával. Műszaki, 1979.

Sárközi- Sevcsik- Kun: Fotósok könyve. Műszaki, 1977.

Sevcsik Jenő: A fotós labor Műszaki, 1973.

Szemerédy Zoltán: Negatívtechnika amatőröknek. Műszaki, 1970.

Szilágyi Gábor: A fotográfia története eredeti írásokban és képekben. Műszaki, 1990.

Szilágyi Gábor: A fotoművészet története. Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1982

Vásárhelyi István: Trükkfilm. Műszaki könyvkiadó, 1962.

 Kézművesség

 

Antalné Szathmáry Ilona: Textilmunkák, bőrmunkák. Műszaki, Budapest. 1982.

Apostol Éva: Ünnepre készülünk Műszaki KönyvkiadóMetrum szerk. 1988.

B. Boros Ilona - P. Székely Éva: Batikolás, tojásírás. /Csináld velünk sor./ Móra, Budapest.  1981.

Baktay Patrícia - Koltai Magdolna: Beszélő tárgyak. Tankönyvkiadó. 1989

Békés Mária- Kun Anna- Keresztes Dóra: A pacától az elefántig. Móra, Budapest. 1983.

Berhidai Magdolna- Fényi Tibor- Kiss Anna: Máktündérek, csutkanépek. Móra, Budapest. 1984.

Budai Péter: Dinók és társaik. Aquila Design.

Budai Péter: Origami mindenkinek. ???????????????

Csókos Györgyi: Szövés. /Csináld velünk sor./ Móra, Budapest. 1978.

Csörgő Anikó:  Adventtől karácsonyig Officina Nova,Budapest. 1992.

Everett, Felicity - Garbera, Caroll: Magam készítem az ékszereimet. Metrum, Budapest. 1988.

Gazdáné Olosz Ella: Kézimunkázók könyve. Kriterion, Bukarest, 1986.

Gebauer W.: Kézműipari kerámia. Műszaki, Budapest. 1985

Giesser, Klaudia: Ruhák átalakítása házilag. Magyar Könyvklub 2000.

Guerrier, Katherine: Foltmozaik. (Patchwork lépésről lépésre) Panem KFT Budapest. 1993.

Gyermeki játékok. Szerk.: Zelnik József. Népművelési Propaganad Iroda, 1982

Hávor Csilla: Sok szeretettel. Ötletek, és tanácsok ajándék-csomagoláshoz.  Officina Nova, Budapest. 1991.

Illésy Zoltánné - Pomothy Györgyné - Vukovics Béláné: Mesterségek bölcsője. Calibra, 1994.

Incze, Paola: Kendővarázs. Sziget, 1998

Kádasi Éva - Kardos Mária: Kerámia. /Kaptár sor./ Múzsák, Budapest. 1983.

Kardos Mária: Agyagművesség. Móra, Budapest. 1988.

Kemendi Ágnes: Festőnövények. Móra, Budapest. 1989.

Kereszty Kornél: Virágrendezés és játékok  termésekkel /Csináld velünk sorozat/ Móra, Budapest. 1984

Lamancusa, K -M. J. Buscemi: Szárított és préselt virágok Phoenix Debrecen 1992

Landgráf Katalin- Szittner Andrea: Kézi szövés. /Mesterségek sor./ Népművelési propaganda Iroda, Budapest. 1980.

Lugosi Margit: Évszakjáró. Népszokással, hagyománnyal és természetes anyagokkal. Polgármesteri Hivatal Veresegyház. 1992.

Lukovszky Ilon: Bőrmívesség. /Kaptár sor./ Múzsák, Budapest. 1987

Mandel Róbert: Hangszerbarkácsoló. Zeneműkiadó Budapest. 1980.

Mihalik Béla dr. - Szomolányiné Farkas Klára: Kézzel festett textíliák. Műszaki, Budapest. 1977.

Mözsi-Szabó István: Kézi szőnyegszövés barkács szövőszéken. Babits Mihály Megyei Művelődési Központ. Szekszárd, 1977.

Nagy Imre: Indiánok. Múzsák,/Kaptár sor./ Budapest. 1983.

Nagy Mari - Vidák István: Játékok vízparti növényekből. Móra, / Csináld velünk sor./ 1980.

Papírhajtogatás

Pataki Mária: Ötvenkét vasárnap. Családi barkácskönyv.  Béta, 1990.

Pataki Tibor: Papírcsodák. Ifjúsági lapkiadó Budapest. 1981.

Plesznivy-Varga:  Hajtogatós. Varga Péter , Budapest.  1987

Rozsondai Marianne: A könyvkötés művészete. Corvina, 1983

Szabó M. Katalin: Ünnepváró. Dél-Kelet, Békéscsaba, 1990.

Szendrő Lajos: Papírcsomagolás. Műszaki, Budapest. 1977.

Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Néprajzi ismeretek mai használatra. Mezőgazdasági, Budapest. 1984.

Termésbábok mindenkinek, Lakatos Lilla figuráiból. Nemzeti Tankönyvkiadók.

V. Szathmári Ibolya - Varga Gyula: Szőttesek Hajdú-Bihar megyében. Hajdú-Bihar megyei tanács. Debrecen, 1984.

Vadász Katalin: Varrás. Múzsák,/Kaptár sor./ Budapest. 1984.

Varga Péter: Hajtogatós. Móra, Budapest.

Vásárhelyi Judit - Vásárhelyi Tamás: Játsszunk mézesbábost! Primusz kiadó

Walter, F. Wirginia: Újságpapír hajtogatás. LAP - ICS, 1994

Lélektan 

A freudizmus. Szerk.: Halász László. Gondolat, 1988.

Arnheim, Rudolf: A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája. Gondolat, Budapest. 1979.

Aronson: A társas lény Közgazdasági és Jogi Kiadó 1987 

Avar Pál: Hősterápia. Magvető, 1988.

Bágyoni Attila dr. – Székely Lajos: Válasz a nőknek. Pallas Lap és Könyvkiadó Vállalat, 1987.

Balogh Tibor: Jean Piaget. Kossuth, 1982.

Bartha Lajos: Pszichológiai értelmező szótár. Akadémiai, 1981.

Benedek István: Aranyketrec. Gondolat, 1983.

Benedek István: Az ösztönök világa. Minerva, 1987.

Benedek László: Játék és pszichoterápia. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest. 1992

Berne, Eric: Emberi Játszmák. Háttér Kiadó, 1984.

Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat Budapest. 1985.

Börjeson, Bengt: terápia. Európa, 1982.

Böszörményi Zoltán – Brunecker Györgyi: A gyermekkor és az ifjúkor psychiátriája. Medicina, 1979.

Buda Béla – Szilágyi Vilmos: Párválasztás. Gondolat, 1988.

Buda Béla (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Animula, Budapest

Buda Béla dr. – Oláh tamás – Pécsi Tibor dr.: Neurózis. Origo-Press, Budapest, 1988.

Buda Béla szerk. (1989): Kommunikációelméleti szöveggyûjtemény I. Általános kommunikációelmélet. Tankönyvkiadó, Budapest

Buda Béla: A személyiségfejlődés és nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, 1986.

Buda Béla: A szexualitás modern elmélete. Tankönyvkiadó. 1972.

Buda Béla: Beszéd a szavak mögött Tömegkommunikációs kutatóközpont Budapest 1981

Buda Béla: Empátia... a beleélés lélektana Ego School Bt. Budapest. 1993.

Clauss, G. dr. -  Hiebsch, H. dr.: Gyermekpszichológia. Akadémiai, 1978.

Comfor, Alex: A szex öröme. Kelta kft.

Csányi Vilmos: Az emberi természet Vince kiadó, 2000

Csoportlélektan Szerk.: Pataki Ferenc. Gondolat, 1980.

Exploráció és terápia. Akadémiai Kiadó, 1983.

Freud, Sigmund: Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, 1986.

Freud, Sigmund: Esszék. Gondolat, 19 82.

Freud: Önéletrajzi Írások. Csrépfalvi, 1989.

Freud: Pszichoanalízis. Kriterion, 1977.

Gerevich József: Iskolai mentálhigiéné. In: Közösségi mentálhigiéné. Animula Kiadó, Budapest, 1997.

Gerevich József: Terápiák társadalma, társadalmak terápiája. Magvető, Budapest. 1983.

Gerő Zsuzsa: A gyermekrajzok esztétikuma. Akadémiai, Budapest. 1974.

Gombrich, E. H.: Művészet és illúzió. A képi ábrázolás pszichológiája. Gondolat, Budapest. 1972.

Gregory, R. L. - E. H. Gombrich: Illúzió a természetben és a művészetben. Gondolat, Budapest. 1982.

György Júlia dr.: A nehezen nevelhető gyerek. Medicina, 1978

Hadas Miklós: Szex és forradalom. Replika Kör, 2001.

Halász László: Mi fér meg az emberben? Magvető, 1987.

Halász Péter: Alvás és alvászavarok. Medicina, 1982.

Haraszti István dr.: A nemi élet kérdései. Gondolat, 1986.

Hauck, Paul: Mélyponton. Park Kiadó, 1991.

Hermann Alice dr.: Értelmi elmaradás értelmi fejődés az óvodás otthonokban. Tankönyvkiadó, 1967.

Hollitscher, Walter: Szexualitás és társadalom. Kossuth, 1974.

Hollós István: Búcsúm a sárga háztól. Genius Kiadásában.

Horváth György: Az értelem mérése. Tankönyvkiadó, 1991.

Ivanov, Szergej: Az emlékezet labirintusa. Móra, 1977.

Jung: A lélektani típusok. Európa, 1989.

Jung: Gondolatok a látszatról és a létezésről. Kossuth, 1997.

Jung: Gondolatok az értelemről és a tébolyról. Kossuth, 1997.

Kahn, Fritz dr.: A szerelem iskolája. Medicina, 1984.

Kamarás István: Ímé az ember! Oktatáskutató Intézet Edukáció Könyvkiadó, 1990.

Kreativitás és deviáció. Akadémiai, 1982.

Különös kegyetlenséggel? Pont Kiadó, 2004.

Laing, R. D.: Bölcsek, balgák, bolondok. Európa, 1990.

Laing, R.D.: Gubancok  Helikon, 1983.

Laing, R.D.: Tényleg szeretsz? Helikon, 1983.

Lake, Tony: A magány. Park Kiadó, 1989.

Lansky, Bruce: A Murphy szülők törvénykönyve, avagy a gyermeknevelés kelepcéi. Gondolat, 1990.

Lastergo, Cristina - Francesco Testa: Nézz - Láss - Kérdezz! I-III. Gondolat, Budapest. 1983.

Levi, V.: Az önismeret művészete. Gondolat, 1983.

Lorenz, Konrad: Az agresszió. Katalizátor Iroda, budapest, 1995.

Lux Elvira dr.: Lépéspróbák egymás felé. Móra, 1987.

Lux Elvira dr.: Szexuálpszichológia. Medicina, 1981.

Lux Elvira: Női szerepek. A szexuálpszichológus szemével. Minerva, 1982.

Maltz, Maxwell: Pszichokibernetika. Bagolyvár Könyvkiadó, 1994.

Mead, G. H.: A pszichikum, az én és a társadalom. Gondolat, 1973.

Medicina, 1981.

Mérei Ferenc - V. Binnét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. 1985

Mérei Ferenc: "... vett a füvektől édes illatot."  Művészetpszichológia. Múzsák, Budapest. 1986.

Mérei Ferenc: A pszichológiai labirintus. Fondorlatok és kerülő utak a lelki életben.  Pszichoteam, Budapest. 1989.

Mérei Ferenc: Az együttes élmény. Officina, 1948.

Mérei ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.

Morrison, A. P. A szégyenkezés. Fiesta-Saxum, 2000.

Művészetpszichológia. Szerk.: Halász László, 2. kiadás. Gondolat Budapest. 1983.

Nem csak munkával él az ember. Szerk.: Jeremy Cherfas – Roger Lewin. Gondolat, 1986.

O. Hebb, Donald: A pszichológia alapkérdései. Gondolat, 1978.

Pease, Allan: Testbeszéd. Park Kiadó, 1989.

Pedagógiai szociálpszichológia Gondolat Budapest. 1976

Pethő Bertalan: Pszichiátria és társadalmi ügy. Magvető, 1986.

Piaget, Jean: Szimbólumképzés a gyermekkorban. Gondolat Budapest. 1978

Polcz Alaine: A halál iskolája. Magvető, 1898.

Popper Péter: Belső utak könyve. Magvető, 1981.

Pratkanis és Aronson: A rábeszélőgép. Ab Ovo, 1992.

Pszichológiai tanulmányok, XV. Akadémiai Kiadó, 1979.

Pszichoterápia. Szerk. Buda Béla. Gondolat, 1981.

Ranschburg Jenő – Popper Péter: Személyiségünk titkai. RTV – Minerva, Budapest, 1978.

Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió. Tankönyvkiadó. Budapest. 1979.

Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat 1984 Ź

Rátai János: A szellem kalandjai. Minerva, 1988. Linczényi Adorján dr. – Radnai Béla dr. – Vikár György dr.: A szexuális élet zavarai.

Rubin, T. I.: A dühös ember. Medicina, 1980.

Rubinstein: Az általános pszichológia alapjai. Akadémiai Kiadó, 1979.

Rubinstein: Lét és tudat. Kossuth, 1967.Gál Erzsébet – Ortutay Zsuzsa: családi életre nevelés a szülői házban és az iskolában. Hazafias Népfront – Kossuth, 1976.Wender, Paul H.: A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt. Medicina, 1999.

Rudas János: Delfi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok. Gondolat, Budapest. 1990

Salamon Jenő dr.: Gyermekek gondolkodása a cselekvésben. Akadémiai, 1971.

Sebestyén László: Segítség. Hungária Sport, Budapest, 1989.

Sellin, Birger: A lélek börtöne. Fabula, 1994.

Sellye János: Stressz distressz nélkül. Akadémiai, 1976.

Serpell, Robert: Kultúra és viselkedés. Gondolat, 1981.

Somlai Péter: Konfliktus és megértés. Gondolat, 1986.

Somoskéry Pál: Népszerű Grafológia. Printself Kiadó, 1990.

Sutton-Smith, Brian és Shirley: hogyan játsszunk gyermekeinkkel (És mikor ne)? Gondolat, 1986.

Sz Mikus Edit: Hétköznapi szexológia. Új Auróra, Békéscsaba, 1998.

Szemelvények a gyermeklélektan tárgyköréből. Múzsák közművelődési Kiadó. 1984.

Szepes Mária: Pszichografológia. Háttér Kiadó, 1990

Szerk. dr. Popper Péter: lexikon a szerelemről. Kossuth – Nagyar Nők Országos Tanácsa, 1987.

Szilágyi Vilmos dr.: Szexuális kultúránkról.

Szocializmus és személyiség. Kossuth, 1982.

Típustanok és személyiségvonások. Szerk.: Halász László – Marton L. Magda. Gondolat, 1978.

Tóth Miklós – Stadinger Zsuzsa: Bevezetés a szexuál terápiába. Magyar Pszichiátriai Társaság. 1988.

Turner, Johanna: Az értelmi fejlődés. Gondolat, 1981.

Valentine, Elizabeth R.: Fogalmak és nézőpontok a pszichológiában. Gondolat, 1988.

Vikár György: Az ifjúkor válságai. Gondolat, 1980.

Vincze László – Vincze Flóra: A gyermeki világkép problémája a gyermeklélektanban. Tankönyvkiadó, 1964.

Winn, Marie: Gyerekek gyermekkor nélkül Gondolat 199O.

 

Pedagógia

Pszichológia nevelőknek:

Bierman Gerd szerk.: Az iskolai ártalmak megelőzése. Tankönyvkiadó, 1984.

Buda Béla dr.: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, 1986.

Büky Béla: A beszédtanítás pszichológiája. Tankönyvkiadó, 1977.

Erőss lászló – dr. Hans Löve: Az iskolai kudarcokról. Tankönyvkiadó, 1974.

Kardos Lajos: Az érzékeléstől a cselekvésig. Tankönyvkiadó, 1978.

Kiss Tihamér dr.: Az énkép kialakulása és fejlődése. Tankönyvkiadó, 1978.

Kiss Tihamér: A kisgyermek érzelmei. Tankönyvkiadó, 1985.

Kozéki Béla dr.: Önállóság, fegyelem – autonómia. Tankönyvkiadó, 1981.

Landau, Erika: A kreativitás pszichológiája. Tankönyvkiadó, 1976.

Murányi Mihály: Az értékorientációk fejlesztése. Tankönyvkiadó, 1974.

Szilágyi Vilmos dr.: Pszichoszexuális fejlődés – párválasztási szocializáció. Tankönyvkiadó, 1978.

Veczkó József: Gyerekek, tanárok, iskolák. Tankönyvkiadó, 1986.

Korszerű nevelés

A pedagógia időszerű kérdései hazánkban

A szocialista tanítómozgalom Magyarországon. 1900-1920. Kossuth, 1958.

Az általános iskolai nevelés és oktatás terve. Művelődési minisztérium, 1981.

Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, 1990.

Balázs Mihály és Karlovitz János szerk.: Pedagógiai látókör 3. Tankönyvkiadó, 1981.

Ballér Endre: Tantervfejlesztés az iskolában. Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1990.

Barabás Tibor: Egy nép nevelői. Athenaeum1947.

Bencsáth Aladárné dr.: Kisdiák-nagydiák a munkáscsaládban. Táncsics Könyvkiadó, 1961.

Budai István szerk.: Szociális munka az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

Galicza János: Tekintély és alkotás a pedagógusmunkában. Tankönyvkiadó, 1981.

Közoktatási kutatások

Csapó Benő: Kognitív pedagógia. Akadémiai, 1992.

Dobsi Attila: Egy intézmény kálváriája. Akadémiai, 1990.

Forrai R. Katalin - Hegedűs T. András: A cigány etnikum újjászületőben. Akadémiai, 1990.

Horánszky Nándor szerk.: Jelzések az elsajátított műveltségről. Akadémiai, 1991.

Kárpáti Andrea: A Leonardó program. Akadémiai, 1992.

Kozma Tamás: Iskola és település. Akadémiai, 1987.

Mátrai Zsuzsa: Az amerikai társadalomtudományi nevelés története. Akadémiai, 1990.

Várhegyi György szerk.: Tessék megnevelni! Akadémiai, 1992.

Egyéb pedagógia

A gyakori beszédhibák. Szerk.: Szabó László. Tankönyvkiadó, 1970.

A gyakorlati foglalkozás tanítása az általános iskolák 1-4. osztályában. Tankönyvkiadó 1970.

A közoktatás kézikönyve. Pénzügyi Tájékoztató Iroda Kft. Hagyárosbörönd. 2004.

A polgári nevelés radikális alternatívái Tankönyvkiadó 198O

Az esélyteremtő közoktatásért. Oktatási Minisztérium. 2000

Az esztétikai nevelésről. Szerk. Poszler György. Kossuth, Budapest. 1980.

Az óvodai nevelés, az alapfokú nevelés-oktatás területére vonatkozó jogszabályok. Művelődési Minisztérium, 1986.

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Tankönyvkiadó, 1992.

Beke Kata: Jelentés a kontraszelekcióról. Magvető, a988.

Comenius. Didactica Magna. Seneca Kiadó, 1992.

Dimény Judit: hang-játék. Zeneműkiadó, 1981.

Életünk: az iskola. A Köznevelés pályázata, 1973. Tankönyvkiadó, 1974.

Emlékkötet Ádám Zsigmondról  és a Hajdúhadházi Gyermekvárosról. Hajdú Bihar Megyei Tanács.  1981.

Értelmezési és bevezetési útmutató a Comenius 2000 I. intézményi modellhez. Ptmik Comenius Igazgatóság 2001.

Faragó Jenő: Fiatalok vallomásai világnézetről, erkölcsről. Kossuth, 1968.

Farkas Endre: Erkölcs, érték, nevelés.

Farkas Katalin dr. – dr. Lajkó lajosné: Gyermeki jog a boldogsághoz. Szolnok és Csongrád Megyei pedagógiai Intézet, Szolnok, 1989.

Farkas Katalin – Klein Sándor: Pszichopedagógiai egyéni gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.

Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. Könyvértékesítő Vállalat Budapest, 1985.

Fináczy Ernő: A reneszánsz kori nevelés története. Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1985.

Fodor András: A kollégium. Magvető, 1991.

Freinet, Celestin: A Modern Iskola technikája.

Fürstné Kólyi Erzsébet – Sipos Endre: Hogyan is tanuljak? Honffy Kiadó, 1992.

Gáspár László: A szentlőrinci iskolakisérlet Tankönyvkiadó 1984 

Gáspár László: A szubjektumok nevelése. Kossuth, 1987.

Gáspár László: Egységes világkép, komplex tananyag. Tankönyvkiadó, 1978.

Gazsó Ferenc: Megújuló egyenlőtlenségek.Kossuth, 1988.

Gefferth Éva - Herskovits Mária: Csak keresni kell… A tehetséges gyerekekről nevelőknek. Szolnok Megyei pedagógiai Intézet. 1989.

Gordon, Thomas: A tanári hatékonyság fejlesztése. A T.E.T.- módszer. Gondolat, Budapest. 1990.

Gordon, Thomas: P.E.T.- A szülői eredményesség tanulása. Gondolat, Budapest. 1990.

Gulyás Sándor: Cigánygyerekek hátrányai és esélyei. Tankönyvkiadó, 1981.

Gyerekek, évszázadok, kalandok. Történelmi játékok módszertani gyűjteménye. Ifjúsági lap és Könyvkiadó vállalat. 1986.

Háber Judit: Pedagógusok és iskolák. Akadémiai, 1986.

Harsányi István: A tanulók megismerése: Budapest, 1974 Tankönyvkiadó.

Hayman, Suzie: Együttélés egy tinédzserrel. Novotrade, 1990.

Hegedűs András: Magyar írók pedagógiai nézetei. Tankönyvkiadó, 1976.

Hegedűs T. András – Forrai R. Katalin: Az újjáépítés gyermekei – a konszolidáció gyermekei. Magvető, 1989.

Holt, John: Iskolai kudarcok. Gondolat, 1991.

Horváth Gedeonné dr.: Csoportmunka az általános iskolában. Tankönyvkiadó, 1973.

Illés Sándor és Nádasdi Mária szerk.: A társadalom, az iskola és a pedagógia. Segítség a pedagógusok intenzív továbbképzéséhez. Belső használatra. 1986.

Jász-Nagykun-Szolnok megye közoktatási intézményei a millennium évében. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet. 2000.

Jena – Plan iskolák Hollandiában. Iskolafejlesztési Alapítvány OKI Iskolafejlesztési Központ. 1991.

Kamarás István – Makk katalin – Varga Csaba: Kagylózene. Beszélgetések az emberről. Szent Gellért Egyházi kiadó, 1993.

Karády Viktor: Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon ( 1867-1945) Replika Kör, 1977.

Katonáné dr. Balogh Magda: Szabálytalanok. Képek egy ifjúsági otthon életéből. Tankönyvkiadó, 1988.

Kelemen László: A gondolkodás nevelése az általános iskolában. Tankönyvkiadó, 1969.

Kelemen László: A pedagógiai pszichológia időszerű kérdései. Tankönyvkiadó, 1973.

Kocsis József: A szentlőrinci iskolakísérlet. Tankönyvkiadó, 1984.

Kokas Klára: Képességfejlesztés zenei neveléssel. Zeneműkiadó, 1972.

Komlósi Ákos – Tóthné Dudás Margit – Vastagh Zoltán: Pedagógiai szituációk a tanárképzésben. Tankönyvkiadó, 1987.

Kormos Valéria: SOS. Közgazdagási és Jogi Könyvkiadó, 1988.

Kovács Lajos szerk.: Tapasztalatok a cigánygyerekek nevelésének és oktatásának köréből. Oktatási minisztérium, 1975.

Kováts Gyula: Usinszkij, Tolsztoj és a korukbeli orosz nevelés. Tankönyvkiadó, 1978.

Kozma Tamás: Az oktatás fejlesztése: esélyek és korlátok. Kossuth Kiadó, 1983

Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Tankönyvkiadó, 1975.

Kozma Tamás: Iskolagyár

Közoktatási kézikönyv. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Comenius Igazgatóság. 2001.

Krizsanec Károlyné dr. Németh Edit: Gyermektorna. Óravázlatok. Testnevelési Tudományos Tanács, 1970.

Kudarc nélkül az iskolában. Óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére. Porkolábné Dr Balogh Katalin és a Budapest, IV. Aradi utcai óvoda kísérlete. Alex- typo, 1992.

Kulcsár Tibor: Az iskolai teljesítmény pszichológiai tányezői.

Ladányi János – Csanádi Gábor: Szelekció az általános iskolában. Magvető, 1983.

Laszlavik Éva: A csoportszervezés eljárásai és lehetőségei. Tankönyvkiadó, 1982.

LeBoeuf, Michael: Az önszervezés iskolája. Bagolyvár Könyvkiadó, 1994.

Lénárd Ferenc – Demeter Katalin: A nevelés gyakorlata a tanítási órán. Tankönyvkiadó, 1990.

Lénárd Ferenc dr.: Kísérletek az általános iskolában. OPI, 1983.

Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémiai, 1978.

Lénárd Ferenc: Mindennapok pedagógiája. Magyar Pedagógiai Társaság, 1985.

Ligetiné Verebély Anna: Nézzünk szembe nevelési gondjainkkal: Tankönyvkiadó, 1986.

Loránd Ferenc: A Kertész utcaiak Magvető, 1976. lelkes Éva: Én így tanítok. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet. Szolnok, 1991.

Lukács Péter – Sáska Géza – Setényi János: A Fővárosi Önkormányzat oktatáspolitikai koncepciójához. Oktatáskutató intézet, 1991.

Lukács Péter – Várhegyi György szerk.: Csak reformot ne! Edukáció, Budapest, 1989.

Lukács Péter: Színvonal és szelekció. Oktatáskutató Intézet, 1991.

Magyari Beck istván: A tehetség, mint meghasonlás. Tankönyvkiadó, 1988.

Makarenkó antológia. Szerk.: Petrikás Árpád. Tankönyvkiadó, 1986.

Makarenkó: Az 1930-as menet. Tankönyvkiadó, 1973.

Makarenko: Igor és társai. Móra Kiadó, 1960.

Makarenko: Pedagógiai hősköltemény. Európa Kiadó, 1973.   

Mayer Miksa: Vezérkönyv az alkotmánytan oktatásában. Zilahy Sámuel, Budapest, 1877.

Menyhért Ildikó szerk.: Cigány pedagógiai program a Nemzeti Alaptanterv követelményrendszere szerint 1-10. osztály. Országos Közoktatási Szolgáltató iroda, Budapest, 1996.

Mihály Ottó szerk.: Iskola és pluralizmus. Edukáció, 1989.

Mohás Lívia: Gimnazisták énképe önjellemzéseikben. Akadémiai Kiadó, 1978.

Montágh Imre: Mondd ki szépen. Móra, 1987.

Művelődési Egyenlőtlenség. Segédanyag belső használatra. Szerk.: Csongor Anna. Oktatáskutató Intézet, Budapest. 1987

Műveltség teszt. Vagabund, 1997.

Műveltségkép az ezredfordulón. Kossuth, 1980.

Nagy József szerk.: A megtanítás stratégiája. Tankönyvkiadó, 1984.

Nagy József: Az OOK és a pedagógiai technológia. OOK 1979.

Nagy Péter Tibor: A magyar oktatás második államosítása. Educatio, 1992. A csehszlovák és a lengyel közoktatási törvény. Educatio, 1991. Nagy Sándor: Mába nyúló történelem: a harmincas évek pedagógiai irányai. Tankönyvkiadó, 1988.

Nánási Miklós dr. szerk.: Pedagógia. Tankönyvkiadó, 1973.

Naszákné dr. cserfalvi Ilona: Pedagógiai jelenségek vizsgálata. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó kft. Debrecen.

Nemzeti Alaptanterv. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1995.

Nyelvi – Irodalmi – Kommunikációs Nevelési Kisérlet. Pedagógiai program 1. osztály. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém, 1980.

Nyugodtan tegezz! Leveleki Eszter pedagógiájáról. Szerk.: Farkas Endre. 1992.

Olvasótábor. Egy magyar közművelődési kisérlet. Tankönyvkiadó, 1979.

Olvasótábori kis trakta. Hazafias népfront – KISZ KB, 1978

Pályaválasztás. Általános iskolai osztályfőnöki kézikönyv. Munkaügyi minisztérium, 1970.

Pályázás után. Értékelések, beszélgetések a KOMA pályázatokról. KOMA, 2004.

Pataki Ferenc: Makarenkó és pedagógiája. Tankönyvkiadó, 1988.

Pataki Ferenc: Nevelés és társadalom. Tankönyvkiadó, 1982.

Pavlik Oszkárné – Szilágyi Imréné: Szaktanácsadók kézikönyve. Fővárosi pedagógiai Intézet, 2000.

Pedagógiai szociálpszichológia. Gondolat, 1976.

Pető László: A tanítók és a társadalom. Educatio, 1991.

Polgár László: Nevelj zsenit! Interart, 1989.

Rácz Györgyi szerk.Cigány nevelés és kultúra. Gulliver Lap és Könyvkiadó.

Romankovics András – Romankovicsné Tóth Júlia – Meixner Ildikó: Hogyan tanítsunk az ábécés olvasókönyvből? Tankönyvkiadó, 1980.

Rousseau: Emil, vagy a nevelésről. Tankönyvkiadó, 1978.

Salamon Zoltán – Széphalmi Ágnes: Pedagógus életmód és tevékenység. Tankönyvkiadó, 1988.

Sári Gusztáv: Tegyük korszerűbbé az általános iskolai történelemtanítást! Tankönyvkiadó, 1972.

Setényi János: Harc a középiskoláért. Educatio, 1992. Klubnapközi az általános iskola felső tagozatán. Fővárosi pedagógiai Intézet, 1983.

Szabó Helga: Énekes improvizáció az általános iskolában. Zeneműkiadó, 1980.

Szabó Ildikó: Az ember államosítása. Pilitikai szocializáció magyarországon. Tekintet Alapítvány.

Szabó Kálmán: Hol van olyan iskola? Tankönyvkiadó, 1987.

Szaktanterem. Szerk. Gaál Gyula. Oktatási Minisztérium, 1974.

Szávai Nándor: Jean-Jacques Rousseau. Tankönyvkiadó, 1978.

Szebenyi Péter szerk.: Tájékoztatók a NAT műveltségi területeiről. Művészetek. Korona Kiadó, 1996.

Szegő László szerk.: Cigány tanulók az iskolában. Tankönyvkiadó, 1973.

Szemán László: Kis szörnyetegek. B. U. S. Press, 2002.

Szilágyi Vilmos: Nemi nevelés a családban. Medicina, 1976.

Szülők kislexikona. Szerk. Majzik Lászlóné dr. Kossuth, 1974.

 Takács Géza: Iskolapróza. ( Az alternatív Közgazdasági Gimnázium kalandja a szabadsággal) Ökonet Kft, Budapest, 2000

Tanári kézikönyv az 5-6. osztályos testnevelés tanításához. Tankönyvkiadó, 1966.

Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon. Kossuth, 1986.

Társadalom és iskola. Pedagógus Továbbképző Intézet. Szolnok, 1976.

Történelempedagógiai füzetek 1. Magyar Történelmi Társulat- ELTE. 1997.

Trencsényi László: Pedagógusszerepek az általános Iskolában. Akadémiai Kiadó, 1988.

Varga- Dimény- Loparits: Nyelv, zene, matematika. RTV Minerva, Budapest. 1980

Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Én-tér-kép. Önismereti játékok gyűjteménye. Zoltán Katalin szerk.:. Háttér a gyermekkultúrához. Háttér, Budapest. 1988.

Varga Zoltán: Iskolai ártalmak. Tankönyvkiadó, 1974.

Vaskó László dr.: Az utópista szocialisták pedagógiai nézetei. Tankönyvkiadó, 1977.

Vekerdy Tamás: A Waldorf - iskola első három évének programjáról. „Török Sándor” Waldorfpedagógiai Alapítvány – OKI Iskolafejlesztési Központ, Budapest, 1990.

Voksán József szerk.: A 6-10 éves korú gyermekek világnézeti neveléséről. Tankönyvkiadó, 1962.

Vörös Imre: Csoportmunka a nyelvtanórán az általános iskolában. Tankönyvkiadó, 1975.

Winkel, Rainer: Pedagógiai pszichiátria. Tankönyvkiadó, 1981.

Winkler Márta: Kinek kaloda, kinek fészek. Hunga-Print Kiadó és Nyomda Budapest 1993

Winkler Márta: Személyiségfejlesztés az általános iskolában. Tanulmányok a 14 éven aluli gyermekek olvasásra neveléséről. OPKM, Budapest, 1985. 

Zrinszky László szerk.: Magatartásminták, azonosulás Gondolat, 1978.

Zsolnai József: Egy gyakorlatközeli pedagógia. Oktatáskutató Intézet, 1986.

Konfliktus oldás, drámapedagógia

Benedek László: Játék és pszichoterápia

Gabnai Katalin: Drámapedagógia Tankönyvkiadó. 1987

Így is lehet! Problémamegoldást elősegítő játékok és gyakorlatok. Encore Szolnok, 1995

Mezei Éva: Játsszunk színházat! Móra, 1979

Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam.  Móra, 1985

Montágh Imre: Tiszta beszéd. Budapest, 1976. Múzsák Kiadó

Pease, Allan: testbeszéd. Park Kiadó, 1989

Rudas J.: Delfi örökösei (Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok.) Gondolat, Budapest. 1990

Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Iskolafejlesztési Alapítvány - Encore, 1995

Varga-Gönczi-Pintér: Én-tér-kép Móricz Zsigmond Gimnázium, Kisújszállás.

Művészetpedagógia

A látás iskolája. Tanulmányok a vizuális esztétikai nevelésről.Szerk.: Domonkos Imre. Corvina, Budapest. 1977.      

A nagy  Gyik könyv. Aula kiadó - Gyik műhely, 1997

A vizuális - esztétikai nevelés lehetőségei. Tantervek, programok, feladatrendszerek szerk. Sipos Endre 1992

A vizuális kultúráról. Szerk.: S. Nagy Katalin. Kossuth, 1982.

A vizuális nevelés pedagógiája I. Balogh Jenő. Tankönyvkiadó. Budapest. 1969

A vizuális nevelés pedagógiája II. A vizuális nevelés gyakorlata. Xantus Gyula . Tankönyvkiadó. Budapest. 1969

Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja. Romi-Suli Könyvkiadó és Továbbképző Műhely Kft. Gödöllő.

Angelusz Iván: Táncoskönyv. Új Előadóművészeti Alapítvány

Bábesztétikai szöveggyűjtemény. Népművelési propaganda Iroda, 1978.

Bak Imre. Vizuális alkotás és alakítás. Programterv képzőművészeti és tárgyformáló szakkör számára. Népművelési Propaganda Iroda, 1977

Balázsné Szűcs Judit: Miből lesz a cserebogár? /Vizuális nevelés 2-8 éves korig/ Alex- typo, 1992.

Bálint – Hruska – Murányi – Sebestyén: bevezetés a színdinamikába. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1966.

Balogh Jenő: Rajz I-III. oszt. Tankönyvkiadó 1979.

Bálványos Huba - Sánta László: A vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció. 2. kiadás. Budapesti Tanítóképző Főiskola 1991.

Baranyai Zoltánné: A vizuális kultúra tantárgy 1-10. osztályos tanterve.

Barcsay Jenő: Ember és drapéria. Corvina  Kiadó 1958.

Barcsay Jenő: Művészeti anatómia. Corvina Kiadó

Beke László: Műalkotások elemzése a gimnáziumok I-III. osztálya számára. 1988

Békés Mária: A pacától az elefántig. Móra Ferenc Könyvkiadó 1983.

Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában. Tankönyvkiadó 1981.

Bodóczky István: Vizuális nevelési feladatgyűjtemény/ Iskolakultúra III. évf. 10. sz. melléklete

Bubcsóné  Hornyák Klára:  Kép-világ 1., Tanári Kézikönyv Helikon Kiadó 1998.

Cole, Alison: Perspektíva. Park kiadó, 1993

Craig, Diana: Rajziskola ? ? ? ?

Csalafinta füzetek, avagy ne higgy a szemednek! Képzőművészeti Kiadó, 1986

Csánk István - Dr. Göndöcs László: Az ábrázoló geometria módszertanának néhány kérdése. Tankönyvkiadó. Budapest. 1966

Csánk István: Az ábrázoló geometria………. Tankönyvkiadó 1966.

D. Kovács Júlia: Rajzfzüet 1.oszt. 2. félév . Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1996.

Deszpot Gabriella: Középkor. Helikon Kiadó 1996.

Deszpot Gabriella: Őskor, ókor. Helikon Kiadó 1996.

Deszpot Gabriella: Újkor. Helikon Kiadó  1998.

Dobó Márton: Valóság, gondolat, rajz. Műszaki Könyvkiadó 1999.

Dombiné Szántó Melánia - Kerékgyártó István: Barcsay Gyermekképzőművészeti Kör. Barcsay Gyermekképzőművészeti Alapítvány, Budapest. 1991.

Dürer, Albrecht: A festészetről és a szépségről. Corvina 1982

Első száz évünk. MROE, 1996.

Fellegajtó - nyitogató. Munkáltató tankönyv a tárgyi népművészet tanulásához, 2. o. Oktatáskutató Intézet, 1983.

GYIK műhely. MNG. Budapest. 1989/4.

Haranghy Jenő: A rajzolás iskolája. A kezdettől a művészetig. Kurucz Gábor, Budapest. 1991.

Hardy, Robert: Geometriai játékok. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.

Harrison, Hazel: Művészakadémia. Glória Kiadó, Budapest, 1996.

Hartai László: Mozgóképkultúra és médiaismeret. Korona kiadó 1998.

Hasbeszélő a gondolában.  Bölcsész index. Budapest, 1984

Holló Dorottya – Kontráné hegybíró Edit – Timár Eszter: A krétától a videóig. Nemzeti tankönyvkiadó, 1996.

Horváth Dénes: Szín és forma. Móra, Budapest. 1981.

Hughes Langston: Ismerkedjünk a ritmussal. Zeneműkiadó 1971.

Ihász Zsuzsa: Művészeti technikák könyve. Helikon Kiadó 1998.

Kapsza Miklós: Otthontervezési tanácsadó. Műszaki. Budapest. 1990

Karlőcai Marianne: Ugróiskolaákról. Népművelési intézet, 1981.

Kárpáti Andrea – Köves Szilvia: Juvenáliák. XIX. Századi magyar képzőművészek gyermek- és ifjúkori munkái. Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest, 1999.

Kárpáti Andrea : Vizuális nevelés világszerte. Tankönyvkiadó 1984.

Kárpáti Andrea: Látható világ. Calibra Kiadó 1994.

Kárpáti Andrea: Látni tanulunk. Akadémiai Kiadó  1991.

Kárpáti Andrea: Színek, formák, figurák 3. Calibra Kiadó 1996.

Kárpáti Andrea: Színek, formák, figurák. Calibra Kiadó 1994.

Király Sándor: Általános színtan és látáselmélet. Kézirat. 3. utánnyomás. Tankönyvkiadó. Budapest. 1980.

Klee, Paul: Pedagógiai vázlatkönyv. Corvina Budapest. 1980

Kokas Klára: A zene felemeli a kezeimet. Akadémiai Kiadó 1992.

Korcsmáros Pál: Mesélő ceruza. Táltos Kiadásszerv. G.M. 1985.

Kőnig  Frigyes: Orbis Pictus. Enciklopédia Kiad, budapest, 1997.

Környeiné Gere Zsuzsa: Művészeti vizuális nevelés. Tankönyvkiadó 1985.

Környeiné Gere Zsuzsa: Rajz. Tanterv és útmutató az általános iskola 1-4. osztálya számára. OPI, 1986.

Környeiné Gere Zsuzsa: Tér-forma-szín. Tankönyvkiadó 1978.

Kőrösi Ferenc: A művészi nevelés. Különlenyomat a Néptanítók Lapja  1928-29. évfolyamaiból. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 1929.

Központi tantárgyi programok képző- és iparművészeti szakközépiskolák számára. 1996.

Lantos Ferenc: Építsünk együtt. Móra Budapest. 1982.

Lantos Ferenc: Képekben a világ Nemzeti Tankönyvkiadó 1994

Lantos Ferenc: Természet – látás – alkotás III. A Janus Pannonius Múzeum kiadója

Lantos Ferenc: Természet – látás- alkotás II. A Janus Pannonius Múzeum  Kiadó

Lantos Ferenc: Természet –látás - alkotás I. A Janus Pannonius Múzeum Kiadója

Leonardo da Vinci: A festészetről. Corvina, 1973

Meglátni, megcsodálni, megalkotni. Győr Sopron Megyei Vizuális Pedagógiai Műhely. Primo Kiadó.

Meglátni, megcsodálni, megalkotni. Vizuális nevelési program 1-2. osztály számára. Győr-Sopron megyei Pedagógiai Intézet és a Vizuális Pedagógiai Műhely - Győr.

Mészáros Vincéné: Óvodai bábjátékok. Tankönyvkiadó 1982.

Metzger, Phil: Perspektive leichtgemacht. Band 1. Benedikt Taschen Verlag. 1990.

Mezei Éva: Játszunk színházat! Móra Ferenc Könyvkiadó 1979.

Miklósvári Sándor: Rajz V-VI. Tankönyvkiadó 1961.

Molnár V. József: A Nap arca. A gyermekrajzok üzenete. .Örökség könyvek, 1990.

Mozgóképkultúra és médiaismeret. Alapműveltségi vizsga. Mozaik Oktatási Stúdió, 2000.

Művelődési esélyegyenlőtlenség. Segédanyag. Belső használatra. Oktatáskutató Intézet Budapest 1987 4. o

Művészeti vizuális nevelés. Tanári kézikönyv az általános iskola 5-8. osztályában rajzot tanító pedagógusok számára. Szerk.: Kovács Júlia. Tankönyvkiadó., Budapest.1985

Nézz, láss, kérdezz! Környezet. Gondolat, 1983.

Ordódy János: Géprajzolvasás. Nehézipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat. 1954.

Országos Vizuális Nevelési Konferencia, Zánka, 1989.

Országos Vizuális Nevelési Konferencia. Szerk.: Molnár József. Kiadja: a Szervező Bizottság. Zánka, 1990.

Pázmány Ágnes: Látás és ábrázolás. Tankönyvkiadó 1991.

Pethes Endre: 222 ábrázoló geometriai feladat. Műszaki Könyvkiadó 1987.

Poszler György: Az esztétikai nevelésről. Kossuth Könyvkiadó 1980.

Reegné Kuntler Teréz:: Rajz feladatlapok. Tankönyvkiadó 1983.

Rézművesné Nagy Ildikó: Nézzük meg együtt. Akadémiai Kiadó 1992.

S. Nagy Katalin: Vizuális nevelés program és CD-rom. 1997-98. Nagykanizsa.

S. Nagy Katalin: Vizuális nevelés program. Dokumentumfüzet és CD ROM 1997-98. Nagykanizsa.

Sipos Endre: A vizuális esztétikai kultúra alapjai. Tantervi program a fővárosi középfokú kollégiumok számára. Fővárosi Pedagógiai Intézet. Budapest, 1995.

Sipos Endre: A vizuális esztétikai kultúra alapjai. Tantervi program a fővárosi középfokú kollégiumok számára. 2. kötet. Fővárosi Pedagógiai Intézet. Budapest, 1996.

Smith Stan: Az akvarellfestés iskolája. Magyar könyvklub 1996.

Soltra Elemér: A rajz tanítása. Tankönyvkiadó. Budapest. 1982.

Strommer Gyula: Ábrázoló gometria. Tankönyvkiadó 1974.

Szabadi Ilona: Az irkafirkától a meséig. Kossuth Könyvkiadó 1984.

Szabadkézi rajz. Az ipari technikumok számára. Ivánka László - Lelkes István. 6. kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960.

Szalai Zoltán: A kockától az aktig. Corvina, Budapest. 1974.

Szandi Györgyné: Ötlettár a kézügyesség fejlesztéséhez. Berzsenyi Dániel tanárképző Főiskola. Szombathely, 1992.

Szász Lídia Sára: Első rajzfüzetem. Apáczai Kiadó 2001.

Szász Lídia Sára: Rajz és vizuális kultúra. Apáczai Kiadó 2001.

Szász Lídia Sára: Útmutató és tanmenetjavaslat…. Apáczai Kiadó 2001.

Szávai István: Rajzoljunk együtt. Verseghy Könyvtár, Szolnok, 1989.

Szilágyi Dezső: Zene és bábszínpad. Zeneműkiadó. 1971.

Szlávikné Győrfy Klára: Rajz és műalkotások elemzése- feladatlapok Tankönyvkiadó 1983.

Utak a vizuális nevelésben. Baranya Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. 1995.

Valejjo Boris: A fantázia – művészet technikája. Tóth M Könyvkiadó

Világkerék. Komplex művészetpedagógiai projektek az Iskolafejlesztési Központ gyűjteményéből. Iskolafejlesztési Alapítvány Oki Iskolafejlesztési Központ 1991.

Vizuális képességek fejlődése. Szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti tankönyvkiadó, 1995.

Vizuális nevelés program. Szerk: S. Nagy Katalin. 1999 CD rom.

Xantus Gyula: Rajz. Kézikönyv az általános iskolák rajzot tanító nevelői számára. 7-8. o. Tankönyvkiadó. Budapest.: 1968

Zámbory Zoltán: Ceruzavarázs. Tóth  Könyvkereskedés és Kiadó KFT.

Zincsenko- Vergilesz: A vizuális kép kialakulása. Akadémiai Kiadó 1977.

Tankönyvek

Bodóczky István: Vizuális nevelési feladatgyűjtemény II.

Bubcsó-Kardos-Preisinger: Kép-Világ I. (Vizuális kultúra az 1. évfolyam számára)

Bubcsó-Kardos-Preisinger: Kép-Világ I. (Vizuális kultúra az 1. évfolyam számára.Tanári kézikönyv )

Deszpot Gabriella: Őskor, Ókor. (Munkafüzet a Művészet és élet tankönyvhöz)

Deszpot Gabriella: Újkor I. (Munkafüzet a Művészet és élet tankönyvhöz)

Deszpot Gabriella: Újkor II. (Munkafüzet a Művészet és élet tankönyvhöz)

Deszpot Gabriella: Újra látni. Vizuális kultúra a 7. évfolyam számára.

Deszpot Gabriella: Újra látni. Vizuális kultúra a 7. évfolyam számára. (Tanári kézikönyv)

Deszpot Gabriella:Középkor. (Munkafüzet a Művészet és élet tankönyvhöz)

Ihász Zsuzsa: Művészeti technikák könyve.

Kárpáti Andrea: Művészet és élet I. ( Kultúrtörténet 12-16 éveseknek)

Környeiné Gere Zsuzsa - Reegnné Kuntler Teréz: Tér-Forma-Szín Tankönyvkiadó. Budapest.

Tölgyfa program ( Helikon kiadó)

Pázmány Ágnes - Permay Éva: Látás és Ábrázolás. Gimnázium 1-3. Tankönyvkiadó 1991.

Bodóczky István: Vizuális kultúra I. (Tankönyv és tanári kézikönyv a 9. évfolyam számára. )

Szávai István: Vizuális nevelési feladatgyűjtemény I.

Művészeti szakközépiskolák részére készült Központi Tantárgyi programok. ( Comenius kiadó)

Általános vizuális alapismeretek. Alkalmazott fotográfus. Bőrműves. Bronzműves és szoboröntő. Bútorműves. Díszműkovács. Festő. Grafikus. Játék és animációs film-készítő. Keramikus. Könyvműves. Ötvös. Porcelán- festő. Porcelán-festő- és tervező asszisztens. Szobrász. textilműves. Textilrajzoló- és tervező asszisztens. Tűzzománcozott dísztárgy- készítő. Tűzzománcozott dísztárgy- készítő. (Zománcműves) Üvegműves. Vésnök.

 Művészetszemlélet

A performance művészet. Balassi – 2001.Artpool,

A tér a festészetben. Népművelési propaganda iroda, 1979.

Apollinaire, Guillaume: A kubista festők. Corvina, 1965.

Aragon Louis: A kollázs: Corvina  1965.

Berger, John: Mindennapi képeink. Corvina, Budapest. 1990.

Berger, René: A festészet felfedezése. I-II. Gondolat, Budapest. 1977.

Bihalji-Merin, Otto: A naivok festészete. Gondolat, Budapest, 1984.

Clair Jean: Marcel Duchamp, avagy a nagy fikció. Corvina  1988.

Cole, Alison: Perspektíva. A térábrázolás a reneszánsztól a pop artig. Park Kiadó Budapest. 1993

Dürer: A festészetről és a szépségről. Corvina 1982.

Erdély Miklós: Művészeti írások. Képzőművészeti Kiadó, Budapest. 1991.

Falus György: Az aranymetszés legendája. Magvető, Budapest. 1982

Fontana, David: A szimbólumok titkos világa. 1995, Tericum.

Földes Anna: A giccs az irodalomban Gondolat, 1962

Francastell, Pierre: Művészet és társadalom. Gondolat, 1972.

Gilbert, K. E. - H. Kuhn: Az esztétika története. Gondolat, Budapest. 1966.

Goethe: Színtan. Corvina  1974.

Gregory, R. L. – Gombrich, E. H. Illúzió a természetben és a művészetben. Gondolat Kiadó 1982.

Gregory, Richard L.: Az értelmes szem. Gondolat, Budapest. 1973

Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete I-II. Gondolat, Budapest. 1968.

Hauser Arnold: A művészettörténet filozófiája. Gondolat Budapest. 1978.

Hegyi Lóránd: Utak az avantgárdból. Jelenkor, Pécs, 1989.

Heller Ágnes: A reneszánsz ember. Akadémiai Kiadó. 1971

Hofmann Werner: A modern művészet alapjai. Corvina 1974.

Hoppál Mihály - Jankovics Marcell - Nagy András - Szemadám György: Jelképtár.  Helikon Budapest. 1990.

Horváth Márton: Megjegyzések a képzőművész vitához. Szikra, 1952.

Illyés Gyula: Hattyúdal ébreszt vagy lehet-e a népnek művészete? Magvető, 1976.

Kántor Lajos: Kép, világkép. A régi Korunk az új művészetért. Kriterion, 1977.

Kepes György: A látás nyelve. Gondolat, Budapest. 1979.

Kepes György: A világ új képe a művészetben és a tudományban. Corvina, Budapest. 1979.

Király Sándor: Az arányosításról. Tölgyfa Kiadó, 1994.

Koch, Rudolf: Jelek könyve. / Hungária könyvek 8. 1941-es kiadásának reprintje./ Gondolat Budapest. 1990.

Kovács A. Bálint: Metropolis, Párizs. Képzőművészeti Kiadó,  1992.

Kovács Ákos-Sztrés Erzsébet: Tetovált Sztálin. Szeged, 1989.

Lebel, Jean-Jacques. Kortárs Művészeti Múzeum. 1998.

Léger, Ferdinand: A festő szeme. Gondolat, Budapest. 1976.

Leonardo da Vinci: A festészetről Corvina 1973

Lukács György: Az esztétikum sajátossága. Akadémiai, Budapest. 1965

Lützeller: Az absztrakt festészet

Mácza János: Legendák és tények. Corvina  1972.

Malevics, Kazimir: A tárgynélküli világ. Corvina, Budapest. 1986.

Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig. Kriterion, Bukarest, 1979.

Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film. Corvina, Budapest. 1978.

Moles, A. A. Információelmélet és esztétikai élmény. Gondolat Kiadó 1973.

Nagy András: Kis szörnyesztétika. Corvina Budapest. 1989.

Perneczky  Géza: Picasso- Picasso után. Corvina  1989.

Perneczky Géza: A korszak mint műalkotás. Corvina  1988.

Pogány Frigyes: A szép emberi környezet. Gondolat, Budapest. 1976.

Poszler György: katarzis és kultúra. Tanjönyvkiadó, 1980.

Régi és új formák. Magyar Helikon

Régi és új formák. Szerk.: Zelnik József. Népművelési Intézet Budapest.

Rózsa Gyula: Nyitott galéria. Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1980.

Schlemmer, Oskar - Moholy-Nagy László - Molnár Farkas: A Bauhaus színháza. Corvina, Budapest. 1978.

Századvég és avantgarde. Európa, 1968.

Szilágyi János György. A legbölcsebb az idő. Corvina  1987.

Szőnyi György Endre: Új föld, új ég. Kozmosz könyvek, 1984.

Sztyeblin-Kamenszkij, M. I.: A mítosz. Kozmosz könyvek, 1985.

Tolnay Károly: Teremtő géniuszok. Gondolat 1987.

Vadas József: A forma tartalma. Kossuth, 1981.

Vasarely, V: Színes város. Gondolat, Budapest. 1983.

Vay Tamás: A posztmodern Amerikában. Platon, Budapest, 1991.

Vayer Lajos: Témák, formák, ideák. Corvina  1989.

Vélemények / viták a vizuális kultúráról. Kossuth, 1982.

Wolfe, Tom: Festett malaszt. Gondolat Kiadó, 1984.

Művészettörténet

A kőkori világ. Magyar Könyvklub. 1995

A kubizmus, Gondolat, 1975.

A modern festészet lexikona. Corvina, 1974.

A művészet ősi formái. Gondolat Budapest. 1982.

A Szentendrei Vajda Lajos Stúdió ( antológia) Szentendre 2000

Az égei civilizációk. Helikon, 1975.

Bajomi Lázár Endre: A szürrealizmus. Gondolat Kiadó 1979.

Bánszky Pál: A naiv művészet Magyarországon. Képzőművészeti Kiadó, 1984.

Belting Hans:  Giovanni Bellini: Pietá. Corvina  1989.

Bialostocki Jan: Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja. Corvina  1988.

Bodrogi Tibor: Indonézia művészete. Corvina. 1971.

Bodrogi Tibor: Stammeskunst. America – Asien. Corvina, 1981.

Bodrogi Tibor: Stammeskunst. Australien – Ozeanien – Afrika. Corvina, 1981.

Broby, R.: Északi sziklarajzok.

Budapester Museen. Corvina, 1989.

Burckhardt Jacob: A reneszánsz Itáliában. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1978.

Castiglione László: Görög művészet. Corvina, 1968.

Charles de Tolnay: Michelangelo. Mű és világkép. Corvina, 1975.

Czére Andrea: Italienische Barockzeighnungen. Corvina, 1990.

Csorba Géza: A jelenkor. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1971.

Daley, Michael – James Beck: Restaurálások kérdőjelekkel. Helikon, 2000

Danilova Irina: The frescoes of St. Pherapont monastery. 1970.

Dercsényi Dezső: Románkor. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1970.

Dienes István: A honfoglalás kora. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1970.

Dürer és kortársai. A Szépművészeti Múzeum kiadványa

Entz Géza: A gótika művészete. Corvina  1973.

Entz Géza: Gótika. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1970.

Faludy Anikó: Bizánc festészete és mozaikművészete. Corvina, 1982.

Felső-Itáliai qattrocento festmények. Corvina, 1978.

Francia rajzokXV.-15. sz. Leningrad. 1969.

Fülep Lajos: Rippl-Rónai-Csontváry-Derkovits.  Magvető Kiadó 1975.

Garas Klára: a XVIII. Sz. Német és Osztrák rajzművészete. Corvina, 1980.

Garas Klára: Barokk. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1970.

Garas Klára: Coreggio: Szoptató Madonna. Corvina  1990.

Garas Klára: Mesterművek a Régi Képtárban. Corvina, 1967.

Gerszi Teréz: A németalföldi rajzművészet két évszázada. Corvina, 1976.

Giuseppe De Logu Mario Abis: Les sciecles d,or de la peinture Venitienne. Corvina. 1975.

Goncourt: A XVIII. Század művészete Corvina  1975.

Guia Visual Art Romanic. Museu nacional d, Art Catalunya. 2004.

H. Takács Mariann: A manierizmus mesterei. Corvina. 1968.

Hofmann Werner: Manet: Reggeli a műteremben . Corvina  1987.

Honour Hugh: Klasszicizmus Corvina  1991.

Horváth Károly: A romantika. Gondolat Kiadó 1978.

Horváth Tünde: Művészettörténet. Diáktéka kiadó 1999.

Hyman, Kay: Audubon és a korai Amerikai művészet. Kossuth. 1995.

Ilona Sármány- Parsons: Viennese Painting at the turn of the century. Corvina, 1991.

Iparművészeti kincsek magyarországon. Athenaeum, 2000.

Kampis Antal: A magyar művészet a XIX. Századig. Minerva 1968.

Klaniczay Tibor: A manierizmus. Gondolat Kiadó 1975.

Koczogh Ákos: Az expresszionizmus. Gondolat Kiadó 1981.

Komlós Aladár:  A szimbolizmus. Gondolat Kiadó 1977.

Kovács Tibor: A bronzkor Magyarországon. Corvina, 1977.

La Dessins Mexicains D,Eisenstein. Sovietski Khudojnik, Moscou.

Lajtha Edit: Malarstwo Francuskie. Corvina, 1973.

Lazarev Viktor: Bizánci festészet. Magyar Helikon 1979

Lélek és forma. Magyar művészet 1896-1914. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1986.

Leroy-Gourhan, André: Az őstörténet kultuszai. Kozmosz Könyvek, 1985.

Lhote, Henri: Sziklafestmények a Szaharában. Gondolat. 1977.

Mai magyar rajzművészet. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1972.

Mannering, Douglas: India művészete. Helikon 1996.

Marosi Ernő: A román kor művészete. Corvina. 1972.

Mezei Ottó: A Bauhaus. Gondolat Kiadó 1975.

Miklós Pál: A sárkány szeme. Corvina, 1973.

Mítoszok földjén. Magyar Könyvklub. 1993.

Művészet és forradalom. Műcsarnok. 1988.

Művészet II. Rudolf prágai udvarában. Szépművészeti Múzeum. 1991.

Németh Lajos: Csontváry emlékkönyv. Corvina 1976.

Németh Lajos: Két világháború között. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1971.

Okladnyikov, A. P.: Szibériai sziklarajzok. Corvina, 1980.

Otetea Andrei: A reneszánsz és a reformmáció. Gondolat Kiadó

Passuth Krisztina: A századforduló. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1971.

Pók Lajos: A szecesszió. Gondolat Kiadó 1977.

Potok Chaim: Vándorlások. A Zsidó nép története. Kulturtrade kiadó 1994.

Prado Madrid. Everest. 2003. Székely András: Peinture Espagnole. Corvina, 1989

Prokop Mária: La peinture du trecento. Corvina, 1986.

R. Bajkay Éva: A konstruktivizmus.  Gondolat Kiadó 1979.

Radocsy Dénes: Reneszánsz. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1970.

Read Herbert: A modern  festészet. Corvina  1965.

Réti István: Nagybányai Művésztelep. Kulturtrade Kiadó, 1994.

Riegl, Alois: A későrómai iparművészet. Corvina, Budapest. 1989.

Russian wooden sculpture. CobetckиЙ Xцdoҗниk Mockba, 1967.

Szabó Júliua: A magyar aktivizmus története. Akadémiai Kiadó  1971.

Szabó Miklós: A kelták nyomában Magyarországon. Corvina, 1971.

Szabolcsi Miklós: A neoavantgarde.  Gondolat Kiadó 1981.

Szemjonov. I. Ju.: Hogyan keletkezett az emberiség? Kossuth, 1973.

Szilágyi János György: Etruszko- korintosi vázafestészet. Akadémiai Kiadó 1975.

Sztrigaljev A.: Tatlin III. Internacionálé emlékmű tervéről. Magvető Kiadó 1976.

Várkonyi Nándor: Sziriat oszlopai. Magvető, 1972.

Vayer Lajos: Témák, formák, ideák. Válogatott tanulmányok a festészet, a szobrászat és a grafika művészetének történetéből. Corvina, Budapest. 1988.

Végh János: Németalföld festészete a 15. sz-ban. Corvina, 1977.

Végvári Lajos: Romantika- realizmus. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1971.

Velencei festészet. Szépművészeti Múzeum, 1968.

Zádor Anna: A magyar reformkor művészete. Gondolat Kiadó 1961.

Zádor Anna: Klasszicizmus és romantika. Corvina 1976.

Zádor Anna: Klasszicizmus.  Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1971.

Zolnai Vilmos: A művészetek eredete. Magvető, Budapest. 1983.

 

Monográfiák

Abakanowicz. Műcsarnok, 1988.

Anthonu Van-Dicke, Aurora Art Publishers. Leningrad. 1982.

Aradi Nóra: Makrisz Zizi. Corvina, 1982.

Bako Zsuzsanna: Székely Bertalan. Képzőművészeti Kiadó, 1982.

Balázs János: Ecsettel és irónnal. Corvina, 1977.

Banner Zoltán: Szervátiusz Jenő. Kriterion, Bukarest, 1976.

Bari Károly: Díszletek egy szinonímához. Magyar Műhely Baráti Kör füzetek 34.

Barna Miklós szénrajzai. Kossuth Kiadó.

Bihalji-Merin, Otoo és Lise: Henri Rousseau. Corvina, 1973.

Bodnár Éva: Idős Markó Károly. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1980.

Boris Valejo: Dreams. Totem Plusz Könyvkiadó Kft. 2000.

Bosing Walter: Hieronimus Bosch. Kulturtrade 1973.

Brestyánszky-Pataki, Ilona: Die Keramikerin Margit Kovács. Corvina, 1976

Corot. CobetckиЙ Xцdoҗниk Mockba 1965.

Csapó György: Ilosvai Varga I. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1980.

Csorba Géza: Modigliani. Corvina, 1976.

Dávid Katalin: Anna Margit. Corvina, 1980.

Diehl, Gaston: Fernand Léger. Corvina, 1985.

Diehl, Gaston: Vasarelly. Corvina, 1982.

Eckhardt, Dorette: Antoine Watteau. Corvina- Henschelverlag-Arkady, 1978.

Egri Mária: Ámos Imre / Szemtől szemben / Gondolat, 1980.

Egri Mária: Koszta József. Corvina, 1989.

Erpel, Fritz: Paul Cezanne. Corvina – Henschelverlag. 1976.

Escher, M. C. Grafikák és rajzok. Benedikt Taschen. 1992.

Feist, Peter H.: Renoir. Benedikt Taschen / Kulturtrade. 1995.

Ferrier, Jeanne-Louis: Négyszemközt Victor Vasarellyvel. Corvina, 1969.

Frank János: Makovecz Imre. Corvina, 1980.

Friedental, Richard: Leonardo. Gondolat, 1975.

Fritz Erpel: Paul Cezanne. Corvina, 1976.

Galambos Ferenc: Drahos István exlibris művész. Szentes, 1986.

Gilbert & George. Műcsarnok, 1991.

Giotto életműve. Corvina, 1984.

Goya: Caprichos, Desartres, Tauromaqia, disparates. Editorial Gustavi Gili, SA, Barcelona, 1980.

Gross Arnold emlékkönyve. Móra, 1985.

Hann Ferenc: Buhály József. Legány és Társa Nyomda GM: 1977.S. Nagy Katalin: Péter Vladimir. Corvina, 1979.

Hann Ferenc: Földi Péter. Nógrádi Történeti Múzeum. Salgótarján. 1990.

Helnwein. Benedikt Taschen. 1992.

Honnef, Klaus: Andy Warhol. Benedikt Taschen. 1993.

Kerékgyártó István: Orosz János. Corvina, 1985.

Kernács Gabriella: Melocco Miklós. Corvina, 1985.

Kiki Kogelnik. Ernst Múzeum. 1993.

Kocogh Ákos: Bokros László. Magyar Média. 1986.

Kontha Sándor: Beck. Ö. Fülöp. Corvina, 1980.

Kristó Nagy István: Edvard Munch / Szemtől szemben / Gondolat 1983

Kurucz Gyula: Etienne Hajdú. Corvina, 1989.

László Emőke: hajnal Gabriella. Corvina 1987.

Manet festői életműve. Corvina, 1989.

Menyhárt László: Schéner Mihály. Corvina. 1981.

Mezei Ottó: Max Ernst. Corvina, 1977

Mezei Ottó: Szilvitzky Margit. Corvina, 1982.

Mittelstädt, Kuno: Paul Gaugin. Corvina- Henschelverlag-Arkady, 1976.

Néhány részletesebb katalógus is ide került.

Németh Lajos: Csontváry. Corvina, 1974.

Németh Lajos: Kondor Béla. Corvina, 1976.

Németh Lajos: Nagy Balogh János. Corvina, 1980.

Orosz István: Útisz.  Balassi kiadó Budapest. 1994.

Passuth Krisztina. Moholy-Nagy. Corvina, 1982.

Passuth Krisztina: Koós Iván. Corvina, 1984.

Petényi Katalin: Barcsay Jenő. Corvina, 1974.

Picasso Grabados. Ajuntament de Barcelona. 1998.

Pogány Ö. Gábor: Losonczi Lilla. Gárdonyi Géza Szakközép és Szakmunkásképző Iskola, Dunakeszi. 1991.

Prokop Mária: Lorenzetti. Corvina- Henschelverlag-Arkady,1984.

Rembrandt. Corvina, 1988.

Román József: Bálint Endre. Képzőművészeti Alap, 1980.

Román József: Max Ernst / Szemtől szemben / Gondolat, Budapest, 1978.

Ronte, Dieter – Beke László: Maurer Dóra. Present Time Foundation. Budapest, 1994.

Sach, Hannelore: Donatello. Corvina- Henschelverlag-Arkady, 1981.

Sarkantyú Mihály: Mednyánszky László. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. 1981.

Schaár- Pilinszky: Tér és kapcsolat Magvető, 1975.

Schéner Mihály: Corvina műterem. 1981

Sebők Zoltán – Slavko Matkovic: Bíró Miklós. Forum Könyvkiadó. 1984.

Somogyi GyőzőKráter Műhely Egyesület. Budapest, 1993.

Somos Miklós: Rouault. Corvina, 1965.

Supka Magdolna: Ágotha Margit. Szolnoki Művésztelepért Alapítvány.

Supka Magdolna: Kárpáti Tamás. 1999.

Supka Magdolna: Kovács Péter. Tisza Nyomda kft. Szolnok. 1998.

Szabadi Judit: Gulácsy Lajos / Szemtől szemben / Gondolat 1983.

Szalay Lajos: Genezis. Európa Könyvkiadó, Budapest. 1973

Szalay Lajos: Végtelen a tenyérben. Múzsák, Budapest. 1987

Szántó Piroska: Forradalmi szvit. Corvina, 1989.

Székely András: Kandinszkij / Szemtől szemben / Gondolat 1979.

Szervátiusz Tibor. Corvina, 1978.

Szíj Béla: Gulácsy Lajos. Corvina, 1979.

Szvoboda G. Gabriella: Barabás Miklós. Képzőművészeti kiadó. 1983.

Tandori Dezső: Keserű Ilona. Képzőművészeti Kiadó, 1982.

Thorma János. Körmendi Galéria, Budapest, 1997.

Tolkien Világa: Középfölde festményei. Holló és Társa Könyvkiadó, Kaposvár, 1994.

Volakova, hana: Hieronimus Bosch. Corvina, 1976.

Walther, Ingo F. – Metzger, Rainer: Chagall.  Benedikt Taschen/ Kulturtrade. 1994.

Walther, Ingo F.: Gaugen.  Benedikt Taschen/ Kulturtrade. 1994.

Walther, Ingo F.: Picasso.  Benedikt Taschen. 1994. The prints of Andy Warhol. Flammarion and the Cartier, 1991

Wehner Tibor: Jónák Tamás. Tisza Nyomda Kft. Szolnok. 1999.

Wehner Tibor: Szabó Tamás. 1999.

Wolff, Norbert: Velazquez. 2000 Benedikt Taschen Verlag. Gmbh.

Zichy Mihály: Arany János balladái. Laude Kiadó,  A Franklin Társulat 1896-os kiadásának fac-simile kiadása.

Zórád Ernő: Egy vándorfestő ifjúsága. Héttorony Könyvkiadó, 1973.

Kismonográfiák

Aradi Nóra: Kondor György. Corvina 1981.

Aszalós Endre: Breznay József. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1982.

Bánszky Pál: Bak. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1982.

Bánszky Pál: Tóth Menyhért. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1978.

Bereczky Lóránd: Kocsis. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1979.

Berkovits Ilona: Luca Signorelli. Corvina 1982.

Csorba Géza: Modigliani. Corvina 1976.

Dávid Katalin: Van Gogh. Corvina 1973.

Fábián László: Fajó. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1979.

Farkas Zoltán: Rodin. Corvina 1972.

Furkó Zoltán: Berki Viola. Corvina 1978.

Garas Klára: Chardin. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1963.

Germman Karginov: Petrov-Vodkin. Corvina 1972.

Haulisch Lenke: Oskar Schlemmer. Corvina 1982.

Horváth György: Gádor István. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1971.

Horváth Teréz: Kokas Ignác. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata1 1982.

Horváth Tibor: Gauguin. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1963.

Kampis Antal: Braque. Corvina 1975.

Kampis Antal: Van Eyck. Corvina 1971.

Katona Imre: Csekovszky Árpád. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1979.

Körner Éva: Korniss Dezső. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1971.

Körner Éva: Picasso. Corvina 1974.

Láncz Sándor: Kádár György. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1980.

Láncz Sándor: Szalay Lajos. Corvina 1973.

Losonci Miklós: Baska József. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1980.

Mezei Ottó: Max Ernst. Corvina 1977.

Mravik László: Giorgione. Corvina 1971.

Nagy Ildikó: Archipenko. Corvina 1980.

Nagy Ildikó: Szabó Marianne. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1979.

Ruzsa György: Feofan Grek. Corvina 1982.

S. Nagy Katalin: Deim Pál, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1977.

Sík Csaba: Ben Nicholson. Corvina 1980.

Sík Csaba: Brankusi. Corvina 1972.

Somos Miklós: Rouault. Corvina 1965.

Supka Magdolna: Szabó Vladimir. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1974.

Tandori Dezső: Baranyay. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1979.

Tátrai Vilmos: Filippo Lippi. Corvina 1977.

Tátrai Vilmos: Mantegna.  Corvina 1974.

Tölgyesi János: Konecsni György. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1971.

Urbach Zsuzsa: Geertgen Tot Sint Jans. Corvina 1976.

Ury Ibolya: Gráber Margit. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1981.

Vadas József: El Liszickij. Corvina 1977.

Wessely Anna: Asszonyi Tamás. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1982.

 

 

Művészettörténeti összefoglalások:

A művészet története sorozat. Corvina, Budapest.

Alpatov: A művészet története. Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, Budapest. 1963

Andrási Gábor - Pataki Gábor - Szűcs György - Zwickl András: Magyar Képzőművészet a 20. Században. Corvina, 1999.

Az ókori kelet és az ősi Amerika; Az antik világ;A korai középkor; A gótika és a Távol-Kelet; A korai reneszánsz; Az érett reneszánsz; A barokk; A Rokokótól 1900-ig; A századvég és a századelő; A jelenkor.

Bernard, Edina: A modern művészet. Larousse - Művészettörténeti szabadegyetem. Helikon. 2000.

Cabanne, Pierre: A barokk és a klasszicizmus. Larousse - Művészettörténeti szabadegyetem. Helikon. 2001.

Hofer Tamás – Fél Edit: Magyar népművészet

Krausse Anna-Carola: A festészet története Kulturtrade, 1995.

Legrand, Gerard: A reneszánsz művészete. Larousse - Művészettörténeti szabadegyetem. Helikon. 2000.

Legrand, Gerard: A romantika művészete. Larousse - Művészettörténeti szabadegyetem. Helikon. 2001.

Pradel, Jean-Louis: A jelenkor művészete. Larousse - Művészettörténeti szabadegyetem. Helikon. 2002.

Read, Herbert: A modern festészet /Corvina, Budapest. 1965/

Read, Herbert: A modern szobrászat / Corvina, Budapest. 1968./

Sógor Györgyné Mialkovszky Mária: A képzőművészet és az iparművészet története / - 4. kiad. - Budapest.: Műszaki Kvk, 1981. -

Tuffeli, Nicole: A XIX. Sz. művészete. Larousse - Művészettörténeti szabadegyetem. Helikon. 2001.

 

Egyéb művészettörténet:

Artner Tivadar: Ló és lovas a művészetben. Corvina, 1982.

Das jahrenzent der malerei. Österreich 1980 bis 1990. Kustforum Wien. 1991.

Endrei – Zolnai: Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Corvina, 1986.

Fogarassy Miklós. Vermeer: A festőművészet. Corvina, 1987.

Galavics Géza: Program és műalkotás a 18. sz. végén.

Hárs Éva – Romvári Ferenc: Modern magyar képtár Pécs. Corvina. 19